Az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet meghatározó intézménye a városnak, dinamikusan fejlődő, alapszakmákat felölelő városi kórháznak felel meg. Jelenleg közel 800 fős dolgozói létszámmal, 317 aktív ágyon, 80 krónikus ágyon, 26 mozgásszervi rehabilitációs ágyon folyik a gyógyító munka, amelyet 13 férőhelyes nappali kórházi ellátás egészít ki. Modern orvosi eszközök, szakszerű ellátás Az alapítása óta eltelt több mint 50 év alatt egy alapszakmás kórházból mára egy modern, európai színvonalú ellátó intézet született. Hamarosan indul a szakrendelő fejlesztése 295 millió forintból eszköz- és infrastruktúra fejlesztés valósul meg Újra nyitva a Nappali Kórház Előjegyzés alapján lehet felvenni a kezeléseket. kéSZÜLJÜNK együtt! Ismét nyílt napra várjuk az érdeklődőket, megnyitjuk a szülőszobát. Elhunyt dr. Varga Sándor, az orosházi kórház gyermekosztályának korábbi vezetője. Változás a kórházi oltópont nyitvatartásában Megszűnik a szűrőpont, nyit a szakrendelő főbejárata Változnak a betegutak a kórházban In Memoriam dr. Varga Sándor (1945 – 2022) A Csecsemő- és Gyermekosztály korábbi vezetőjétől búcsúzunk Több szakmában is bővült kórházunkban az egynapos ellátás, így a beteg a sikeres beavatkozás után 24 órán belül hazamehet, és otthonában gyógyulhat tovább.
László Elek Életrajzi adatok Született 1841. június 16. Pápa Elhunyt 1919. március 27. (77 évesen) ismeretlen Ismeretes mint orvos Nemzetiség magyar Szülei László Jónás Iskolái Felsőoktatási intézmény Pesti Egyetem ( 1865. ) Más felsőoktatási intézmény Bécsi Egyetem Pályafutása Szakterület orvoslástan Kutatási terület szülészet Tudományos fokozat orvostudományok doktora ( 1865. ) Munkahelyek Más munkahelyek Szent Rókus Kórház, Orosházi Kórház Jelentős tervfeladatai Gyopárosi-tavak gyógyvízzé nyilváníttatása A Wikimédia Commons tartalmaz László Elek témájú médiaállományokat. László Elek ( Pápa, 1841. – 1919. ) orvos-sebészdoktor és szülész, Orosháza első községi orvosa. Élete [ szerkesztés] Pápán született 1841. június 16-án, ahol apja, László Jónás ágostai evangélikus lelkész volt. László Elek dr.-mellszobor – Köztérkép. Gimnáziumi tanulmányait a soproni Ágostai Evangélikus Kollégiumban, valamint a Pápai Református Kollégiumban végezte. Felsőfokú tanulmányait 1860 -ban kezdte a Pesti Egyetem orvostan hallgatójaként. 1865 -től már a Bécsi Egyetemet látogatta.
Emlékezete [ szerkesztés] A róla elnevezett orosházi kórház a levegőből nézve 2007 -ben alapították a Dr. László Elek-díj Orosháza egészségügyéért című kitüntetést, mely évente két fő részére adományozható azon Orosházán működő orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, akik kiemelkedő munkát végeztek. Nevét viseli Orosházán a Dr. László Elek lakótelep, illetve a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet, ugyanitt mellszobra áll. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. 28/2007. (XII. 22. ) Orosházi Önkormányzati rendelet Vízpart III. évfolyam, 9. szám, 1994. szeptember. 1. DR. LÁSZLÓ ELEK KÓRHÁZ címkével ellátott hírek - hír6.hu - A megyei hírportál. old. További információk [ szerkesztés] Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza Város Önkormányzata, 1994.
2022. március 9. Elhunyt dr. Varga Sándor, az orosházi kórház gyermekosztályának korábbi vezetője Hosszan tartó, méltósággal viselt, súlyos betegség után március 7-én, 77 éves korában elhunyt dr. Varga Sándor, az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Csecsemő- és Gyermekosztályának korábbi osztályvezető főorvosa. 2022. március 9. 20:06 | Tovább olvasom 2022. február 7. Új bőrgyógyász rendel Orosházán Új szakorvossal bővült az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet szakmai csapata. A fiatal és ambiciózus doktornő heti három nap rendel Orosházán. 2022. február 7. 10:10 | 2021. december 27. Dr lászló elek kórház orosháza. Változások az orosházi szakrendelések tekintetében, az év utolsó hetében Az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet tájékoztatja a lakosságot, hogy két szakrendelésen is változás van az év utolsó hetében. 2021. december 27. 17:22 | behir 2021. november 11. Ismét COVID-ellátóhely lett az orosházi kórház A koronavírus negyedik hullámának felfutásával egyre több koronavírussal megfertőzött beteg érkezik a kórházakba.
Az Egynapos Sebészeti Részleg kórtermei külön mosdóval, tusolóval, televízióval és wifi kapcsolattal rendelkeznek. Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) munkatársai aktívan jelen vannak az Orosházi Járás összes településén. Alapvető cél a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések megelőzésének támogatása, a korai és elkerülhető halálozás csökkentése, a mentális egészség elérése a járásban, az egészséget meghatározó életmód, valamint az egészségmagatartást befolyásoló szokások javítása és a lakosság egészségtudatosságának növelése. Jerusalema - orosházi kórház ITO tánca Orosházi COVID napló - 2021 Több éves álmunk valósult meg 2020. december 10-én, amikor az Orosházi Kórház hivatalosan is felvette Orosháza első tudós orvosának nevét. Dr. László Elek 1869-ben lett a község orvosa és munkásságának évtizedei alatt rengeteget tett a településen és a környéken élők egészségéért, motorja volt annak, hogy Orosházán fejlődjön az egészségügy. "Lelkem ideálja s vágyaim netovábbja volt Orosházán egy községi kórházat állítani, melyre éppoly szüksége van a községnek, mint az orvosnak. "
Nincs okunk kételkedni abban, hogy e fájdalom őszinte volt, s híven tükrözte az egykorú közvélemény érzelmeit. Amikor hétszáz éve, 1301. január 14-én III. András király (1290–1301) meghalt, az Árpádok éppen háromszáz éve ültek a magyar trónon. Bár ezen időszak alatt a dinasztia tagjainak a koronáért vívott harcai éppen nem mentek ritkaságszámba, azt soha, senki nem kérdőjelezte meg, hogy a királynak a honfoglaló Árpádtól leszármazó uralkodócsalád férfitagjai közül kell kikerülnie. Érthető tehát a "zavar" és "megrendülés", ami az utolsó Árpád, III. András halálát követte. De vajon valóban III. András halálával ért-e véget az Árpád-ház története? Az Árpádházi királyok családfája - OSZK Régi Nyomtatványok Tára. (... ) A kérdésre nem adható minden kétséget kizáró válasz, abban kellene ugyanis állást foglalnunk, hogy III. András valóban törvényes származású unokája volt-e II. András királynak, vagy sem. A kérdés már a középkorban is felmerült, a magyar krónikák egy egész fejezetet szenteltek András származása tisztázásának, mégpedig az alábbi módon: "S most lássuk ennek az András hercegnek a származását és eredetét, hogy milyen okból vált érdemessé Magyarország koronájának elnyerésére.
2020. január 14. 12:01 Zsoldos Attila 719 éve, 1301. január 14-én meghalt III. András magyar király, ezzel pedig férfiágon kihalt az Árpád-ház. De vajon tényleg III. András volt az Árpád-ház utolsó férfitagja, és halálával valóban kihalt-e a dinasztia? A kérdést Zsoldos Attila História magazinban megjelent cikkével elevenítjük fel.
Az Árpád-ház családfája Az Árpád-ház az első ismert magyar uralkodóház. Rokoni kapcsolataik behálózták Európát, kiterjedt dinasztikus kapcsolatokat ápoltak szinte minden európai uralkodócsaláddal. Az alábbi ábra Álmostól III. Andrásig tartalmazza a magyar királyok családi viszonyait. A korai idők meglehetősen bizonytalanok. A képformátumú családfában Álmos elhelyezése egy alternatív elmélet szerinti, amelyben személye a kettős honfoglalás dátumához kötődik. Az Árpád-ház történetének mérföldkövei Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!. Mivel Álmosról egyetlen egykorú forrás sem emlékezik meg, rokonsági foka, és hogy hány generáció választja el Árpádtól, teljesen bizonytalan. Az elfogadottabb verzió szerint Árpád apja volt. Igen fontos kérdésben nem értenek egyet a történészek: Levente, András és Béla apjának személyében. Egyes kutatók szerint Szár László, mások szerint pedig Vazul volt. Így aztán egyelőre nem tudhatjuk, hogy Árpád-házi királyaink Orseolo Pétert követően kinek a közvetlen leszármazottai. Családfa [ szerkesztés] Színkód Piros: Árpád-házi uralkodó Fehér: Nem Árpád-házi vagy leányági Zöld: Árpád-ház férfiági tagja Ügyek (Előd? )
Később ő hozatta be az első nyugati papokat is országunk területére. Munkáját fia, Vajk fejezte be, aki legyőzte a korábbi fejedelmi hagyományokhoz ragaszkodó pogány vezetőket, Koppányt és Ajtonyt. 1001. január 1-én koronázták I. Szent Istvánként első Árpád-házi királyunkká, így lett felesége, Gizella az utolsó magyar fejedelemasszony és az első magyar királyné. Nagyban hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez Magyarországon az a miseruha, amely a feleség közbenjárására készült, s melyet később a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, majd a koronázó templommá vált bazilikában a magyar királyok koronázási palástja lett. István fiának, Imre hercegnek hirtelen bekövetkezett halálát követően a trónutódlás kérdése viszályt szított. A trónért vívott harcban a király által választott Orseolo Péter állt szemben a magyar nagyurak támogatását élvező Aba Sámuellel. A harcoknak I. András és I. Béla vetett véget, akik a Vata-féle pogányfelkelés zűrzavarát kihasználva szerezték meg a trónt, majd szilárdították meg hatalmukat.