Közös sírok a Kreml fala előtt A Kreml falánál kialakított temető a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői valamint más kiemelkedő személyiségek nyughelye. A középkori előzményekre is visszatekintő temetkezési helyet a 20. században 1917 és 1985 között használták. Összesen több mint 400 ember nyugszik itt, köztük 50 külföldi, húsz különböző nemzet tagjai. [1] A temető a Kreml északkeleti, a Vörös térre néző, a Lenin-mauzóleum mögötti falában és az előtte húzódó földsávon terül el a Szpasszkaja és a Nyikolszkaja bástyák közötti szakaszon. [2] [3] A falban 114 urnafülkét alakítottak ki. Temető a kreml flannel box. A fedő gránitlapokon az ott eltemetett személyek neve, valamint születésének és halálának dátuma olvasható. [4] A Kreml falán kívül már a középkorban temetkezési hely volt, csakúgy, mint számos más európai település határában, várfalain kívül. [5] [6] 1552-ben ugyancsak ezen a területen, a Kreml akkori várárkai előtt helyezték örök nyugalomra Vazult, a jurogyivijek szekta egyik szerzetesét, akit később boldoggá avattak és sírja felett épült fel 1554-ben a Boldog Vazul-székesegyház.
A gyilokjáró külső oldalán ugyancsak téglából fogazatot alakítottak ki, közöttük lőrésekkel. Az egyes "fogak" 2–2, 5 méter magasak és 65–70 centiméter vastagok. A lőréseket deszka palánkkal lehetett lezárni. A tornyok magassága 28 és 71 méter volt, bennük kettőtől tízig terjedt a kialakított emeletek száma. A Kreml – melynek összterülete 27, 5 ha – ekkor nyerte el mai, nagyjából háromszögű alaprajzát. A 15. század végén épült fala és bástyái azóta csak kisebb változtatásokon estek át. "A Romanovok trónra lépésétől kezdve a Kreml hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, I. Péter korában az országos jelentősége is megcsappant" Ugyanakkor a különböző korok fényűző palotái gazdagították, míg a védőbástyákat dekoratív sátortetőkkel látták el, a falak eredetileg négyszögletes "fogazatát" az ún. A Kreml diéta útmutató Fogyás téglafal. moszkvai vagy nariskini barokk stílus jegyében, "fecskefarkúra" alakították át. Mint ahogy azt a mai kor turistái is láthatják, holott 1812-ben a Moszkvát, és így a Kremlt is elfoglaló Napóleon katonái a paloták és a tornyok nagy részét felrobbantották.
[5] Más templomok is emelkedtek itt a 17. századig a temetőkkel összefüggésben. [7] Az 1917-es októberi orosz forradalom moszkvai harcai után [7] felélesztették ezt a hagyományt és november 10-én két 75 méter hosszú tömegsírba (wd) [* 1] 238 elesett bolsevikot helyeztek itt el ünnepélyesen, Lenin gyászbeszéde után. [8] Az orosz ortodox egyház tiltakozott az ellen, hogy polgári személyeket egyházi közreműködés nélkül a "nagy orosz szentek" mellé temessenek. [9] [10] [11] [8] Az 1917-ben itt eltemetettek közül 57 személy neve ismeretes. Fekete Sándor: Valóság 1991. július (Hírlapkiadó Vállalat, 1991) - antikvarium.hu. [8] Később még 15 közös sírt alakítottak ki a forradalom harcosai számára ezen a helyen, köztük egy tömegkatasztrófa áldozatait, akik úgynevezett aerovagonnal, (wd) azaz légcsavaros meghajtású vasúti járművel szenvedtek balesetet 1921-ben. Az egyik ilyen "testvéri sírba" került az 1920-ban Moszkvában elhunyt amerikai újságíró, John Reed is, aki könyvet írt a bolsevik forradalomról "Tíz nap, amely megrengette a világot" címmel. A közös sírokba temetés gyakorlatát 1928-ban szüntették meg a Vörös téren.
Az ezer lakosra vetített halálozási ráta 13, 3-ról 14, 3 százalékra nőtt. A negatív tendencia idén is folytatódott annak ellenére, hogy a járvány ellenes főbb korlátozások már november óta érvényben vannak. A ma közölt adatok szerint januárban csaknem 13 ezren veszítették életüket, 9, 6 százalékkal többen, mint 2020 első hónapjában. (A KSH szerint a növekedés a Covid okozta elhalálozásokra és arra vezethető vissza, hogy a korábbi évekhez képest tavaly januárban alacsonyabb szinten tetőzött az influenzajárvány. ) Utoljára több mint 20 éve, 1999-ben hunytak el többen (143 ezren), mint tavaly. A tavalyi influenzaszezon több halálesettel járt Magyarországon, mint az idei koronavírus-járvány - Qubit. Az ezer lakosra vetített halálozási ráta pedig utoljára 27 éve, 1993-ban (14, 5 százalék) volt magasabb.
Egy 15 tanulmányt bevonó, közel 50 ezer ember adatát elemező meta-analízis cáfolja azt a széles körben elterjedt véleményt, mely szerint a hosszabb élethez a napi 10 ezer lépésen keresztül vezet az út. A Lancet Public Health szaklap 2022 márciusi számában közölt elemezés kutatói ezzel szemben azt találták, hogy 60 év felett napi 6-8 ezer, 60 év alatt napi 8-10 ezer lépésnél a legkisebb (40-53 százalék) a bármely okból bekövetkező halálozás kockázata azokhoz képest, akik naponta csak átlagban 3553 lépést tesznek meg. ( Az elemzésnél négy csoportot alkottak: 1. középértékben 3553 lépés; 2. 5801 lépés; 3. 7842 lépés; a 4. 10. 901 lépés. ) A percenkénti lépésszámnak nincs nagy jelentősége a napi összlépésszámhoz képest - idézi az elemzést Koronavírus vakcináció című csoportjában Dobson Szabolcs szakgyógyszerész. Magyarország éves halálozás. A metaanalízisről A metaanalízisbe 15 megfelelő minőségű, 1999-2018 közötti tanulmányt vontak be Ázsiából, Ausztráliából, Európából és Észak-Amerikából, amelyek 47 471 személyt és közöttük 3013 halálesetet vizsgáltak.
Márciusban, bár már akkor is terjedt a koronavírus Magyarországon, a halálozás mértéke nem érte el a sokévi átlagot, ami a szokásosnál enyhébb influenzaszezonnak volt köszönhető. A szezonális vírusos betegség 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is tovább tartott és több áldozatot szedett, mint idén. Az elmúlt három év havi halálozásai (kék) az elmúlt 10 év havi átlagaihoz (piros) képest Grafika: Tóth Róbert Jónás / A hivatalos statisztikák szerint Magyarországon eddig 509 ember vesztette életét COVID-19 miatt. Frissítés május 29-én. Olvasóink jelzéseire hallgatva hozzátesszük, hogy: az áprilisi, "csak" átlagos halálozási számhoz természetesen jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus visszaszorítását célzó intézkedések és azok betartása is. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: