Látnivalók a környéken Református Nagytemplom Debrecen Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé. Debreceni Állatkert és Vidámpark Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A vonatból megcsodálhatjuk a dámsza... Déri Múzeum A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Debrecen étterem nyitvatartás szombathely. Nagyerdei Park és Békás-tó Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park. Kerekerdő Élménypark A Kerekerdő élménypark a Zsuzsi Erdei Vasút vonalán, Csereerdő megállónál, festői erdei környezetben található. A mesevilág közel 30 ezer négyzetméternyi területen kínál fedett és szabadtéri programok...
1/17 fotó Reskontó étterem - Debrecen 9. 7 16 értékelés alapján Bemutatkozás A Debrecen belvárosában álló Reskontó étterem élő példája annak, hogy a hagyományőrzés modern köntösben is lehetséges. Nyilas Misi világát idéző, meseszép vendégtere már önmagában megérne egy látogatást, de főleg a kulináris kaland miatt érdemes benézni. Igazi családias jellegű közösségi hely, ahol a meghitt beszélgetéseket finom falatok társaságában lehet kiélvezni. A színvonal hátterében gondosan válogatott, friss alapanyagok, több évtizedes szakmai elhivatottság és a minőségi étkezés iránt érzett szenvedély bújik meg. Debrecen étterem nyitvatartás debrecen. Összesen 4 üzlethelyiség alkotja: az étterem, egy bisztró, egy borozó, valamint egy hangulatos terasz a belső udvaron. Igény esetén zártkörű rendezvényeknek is otthont ad. Konyha Mindegy, hogy a szellős teraszon vagy a gyönyörű kazettás mennyezet alatt foglalnak helyet a vendégek, a Reskontó utánozhatatlan atmoszférája élményszerűvé teszi a falatozást. Konyháján ügyesen vegyítik a tradicionális és a modern, illetve a magyar és a nemzetközi gasztronómia ízjegyeit.
Tudni akarja, mi áll a sikerünk mögött? Látogasson el hozzánk, és élje át Ön is a Kumánia-élményt! Akkor iratkozzon fel hírlevelünkre!
A mondottak alátámasztják ama feltételezést, miszerint a honfoglalás kori magyarok a melegebb évszakokban könnyebb felsőruhát viseltek, melyet talán posztóból, vászonból vagy selyemből készítettek. A bizánci udvarral való szoros barátság, sűrű érintkezés teszi valószínűvé, hogy őseink selyemből készült felöltőt is viseltek. Mivel nem értettek a selyem előállításához, a selyemkelmét a bizánciaktól vásárolhatták meg. A szóban forgó, a test idomaihoz simuló kabát a mai attilának nevezett felöltő őse. [6] A honfoglalók viselete [ szerkesztés] A férfi és a női viselet között nem volt jelentős különbség. A női ruházat általában finomabb anyagokból készült. Alsóruhaként finom kender- vagy lenvászonból készült inget aggattak magukra, melyet a csuklóknál pánttal szorítottak le. Honfoglalás kori női viselet. A ruhák összekötésére gombokat, szalagot használtak. Felsőruhaként ujjas kabátot (kazakot), erre pedig kaftánszerű köpenyt öltöttek, melyet gombsor tartott össze. Bő nadrágot, csizmát hordtak. Számos kiegészítőt, illetve ékszereket viseltek.
[6] A nemez többnyire gyapjúból (néha állatszőrből, főleg nyúlszőrből) tömörített vastag anyag. [8] Szukna [ szerkesztés] A fehér színű bő gatya, a szukna, az alsóruhaként használt fehér ing, valamint a női viselet egyes darabjai arra engednek következtetni, hogy a magyarok a vászonkészítés mesterségéhez is értettek. Bizonyítékok erre az olyan, mai napig fennmaradt szóemlékek, mint a takács, kender, tilolás, orsó, vászon, gyolcs. [6] Bizánci feljegyzések [ szerkesztés] A VII. Kónsztantinosz által említett térdig érő, ujj nélküli felöltő kacagány néven maradt fenn az alföldi, szegényebb réteghez tartozó parasztság körében. Honfoglalás kori viselet. Hasonlóképpen a szűr, a magyarság egyik legrégibb és legáltalánosabban használt ruhadarabja. [6] Bekecs, guba olyan ősi elnevezések, amelyekről biztosan állíthatjuk, hogy már a honfoglalás kori magyar viselte a nevezett ruhadarabokat a hidegebb hónapokban. [6] Írásos emlék tanúsága szerint Kónsztantinosz császár, amikor magyarokat látott vendégül, elrendelte, hogy kabadion -jaikban jelenjenek meg.
A hungarikum szó jelentése magyar mű vagy magyar termék. A köznapi értelemben vett hungarikumok azok a termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Magyarországhoz kapcsolódik. A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Mi az, amit az egyik legnehezebb volt eddig beszereznie egy történelmi íjászattal foglalkozó íjásznak? A honfoglalás kori csizma! Mondhatnánk honfoglaló csizmának is, de mivel ezek inkább korhű reprodukciók így azt hiszem a honfoglalás kori elnevezés a helyesebb. De ha erre az oldalra ráakad egy barantás vagy hagyományőrző, akkor biztosan nem keres tovább! Ezek a csizmák a fellelhető kora középkori leletek szerint készülnek. Heraldikai lexikon/Anonymus – Wikikönyvek. Tulajdonképpen honfoglaló őseink is hasonló csizmát viseltek. Természetesen ezek a csizmák a mai kor igényeinek megfelelő kényelmi színvonalat és csúszásmentességet biztosítanak mindamellett, hogy külső vonásaikban és elkészítésük módjában az eredeti honfoglaló csizmák nyomát követik. Saját tapasztalatom szerint rengeteget-számít a csúszásmentes talp.
Az ing magas nyakát gyakran csüngők vagy gyöngyök díszítették. A honfoglalás kori sírokban csüngős és korongos párta -maradványokat találtak. A párta nem egyszer mezőkre tagolt széles pántokból állt, amelyről csüngősor függött a homlokra. A lányok párta jellegű fejdíszének teteje nyitott lehetett, ahogyan erre "hajadon" szavunkból és különböző népi szólásokból ("bekötik a fejét") következtethetünk. Hajfonataikba a nők gyöngyöket, fémkarikákat, kagylókorongokat és átfúrt pénzeket fűztek; igen szépek a páros korongos varkocsdíszek, amelyeket többnyire aranylemezekből készítettek és növényi motívumok mellett különféle csodás állatok is díszítettek. A női sírokban talált leletek alapján tudjuk hogy a nők is övvel rögzítették felsőruhájukat. Honfoglalás kori magyar viselet – Wikipédia. Őseink viseletét legtovább a torockóiak és a kalotaszegiek őrízték meg. A honfoglalás kori nők éppoly alacsony szárú veretes csizmákat hordtak, mint a férfiak; alatta vastag harisnyát viseltek. Honfoglaló asszonyaink csizmája oldalt varrottak és puha talpúak voltak, orruk felfelé hajlott.
Hazafiúi gondolatját, hol ilyenre van szükség, szerzőnk kijelenti, tartózkodás nélkül, s melyik magyar ne kiáltna éljent, midőn ritkított betűkkel olvassa ez alkotmányos óhajtást: Egy, oszthatlan Magyarország! A nemzet s fölkent királya A hont együtt kormányozzák! Törvénykönyvünk ezt kívánja... Mindamellett azt tanácslom az olvasónak, hogy ne olvasson egyszerre sokat e költeményekből, mert a nyelv keresett szavai, a képek tömöttsége, mely utóbbiakat gyakran nehéz fölfejteni s az egyszerű értelem színvonalára szállítani, könnyen fárasztóvá lehetnek ránézve, s mire a valóban költői helyekre jut, akkorra már elveszti fogékonyságát azok szépsége iránt. Pedig majd minden költeményben van egy-két hely, a mi megérdemelte volna, hogy a többi szavak és képek, a helyen, hogy magokba fúlasztanák, az ő alárendelt szolgái legyenek. Ilyen már a Te vagy-e stb. Honfoglaló őseink női vislete | Hódmezei Őrzők Íjászegyesület. kezdetű vers végén, a mostani szabadság hajnaláról mondott következő hely: "Vagy tán e fény csak más népek szabadsága Sugár törődése, tündér délibábja?
Ilyen a Reszket a falevél kezdetűben (mely egészen is tárgyiasabban van tartva, mint szerző egyéb népiesforma költeményei) a sikerűlt szójáték: "ne járjon utánam"... "ereszsz tehát melléd" — s ugyan e költemény bezáró versszaka. Sőt mi úgy vagyunk vele, hogy költőnk poesisát mindig ott találjuk legjobbnak, a hol maga nem akart igen jól írni. Míg allegoriás személyítései, például az Eletúnt -ban, hol az ember élete: könyv, benne a vad, szenvedélyek, a szeretetlenség a büszkeség, az önképimádás, a barátság, szerelem — továbbá A szerelem paizsa czíműben: a boldogság, irigység, önzés, igazság, szerelem, megelégedés, erény stb. — míg, mondom, e személyített abstract fogalmak nemcsak szivünket, de kisújjunkat sem mozdítják meg: a Csokonai háza czíműnek pedig a kezdőbetűkben nyilvánuló játékát sehogy sem vagyunk hajlandók művészetnek elfogadni: addig az Őszi dalt (55. l. ) Az ifiasszonyt (110. 1. ezt formában is), A rózsámnak... kezdetűt nagyon jó ízű ép költeménykéknek találjuk; a Kokaslói cserépvetőt (hol, bizony nem sok kegyelettel, — ha igaz — Nagy Sándor vert seregének testhalmából égetik a cserepet) kitűnő szerencsésen alkotottnak ismerjük fel; hogy pedig e választásban nem csupán pórízlés vezet, annak jeléül egy nem népies dalt emelünk ki, melynek annyira megörvendettünk, hogy ízleltetőül egészen kiírjuk: Lágy tavaszi szellő susog A rózsafa bimbaján; Tán az első szerelemnek Csókja reszket ajakán.
századbeli közép- és belső-ázsiai turán viseletből származnak. A mi pedig a magyar és lengyel viselet egymáshoz való viszonyát illeti, itt is bizonyos a kölcsönös hatás a nélkül, hogy ez idő szerint pontosan meg lehetne állapítani, mi az, a mit a lengyelek tőlünk vettek át, mi pedig a lengyelektől? A hol módunkban lesz, úgy is rá fogunk mutatni. Áttérve a honfoglaláskori magyarok viseletére, a következő kérdések merülnek fel: milyen volt külső megjelenésük? miből készítették öltönyeiket? milyen ruhanemeket hoztak magukkal? minő volt ezeknek az alakja és szabása? hogyan diszítették öltözetüket? miféle ékszereik, miféle fegyvereik voltak? s végül, mint kiválóan lovas népnél, miben állt a ló fölszerelése?