2021. máj 15. 18:00 A Csillaghegyi az egyik legnépszerűbb strand volt sokáig, állandóan tele volt vendéggel /Fotó: Fortepan Mindössze 1-2 forintért ázhattak, hűsölhettek a meszelt medencék klóros hideg vizében szüleink, nagyszüleink. Jakuzziról, sodrófolyosóról, kamikazecsúszdáról még a tervezőmérnökök sem álmodtak akkoriban, nemhogy a strandra járó tömegek. Nem is hiányzott senkinek, legfeljebb azt a kis srácot irigyelte a többi gyerek, akinek nem kellett hazamennie zárórakor a Csillaghegyi strandról, merthogy az volt az otthona, szó szerint. Gyepes Lajos apja már a 20-as évektől a Csillaghegyi strand főkertészeként dolgozott, a család pedig az intézmény parkjában álló szolgálati házban lakott. Fotók. ( A legfrissebb hírek itt) Gyepes Lajos A kis Lali azon a strandon nőtt fel, ahol néhány nap után már olyan színű volt a víz, mint a mosogatólé, mert szűrőgép, feszített víztükör még nem volt. A kimeszelt medence alja szétvágta az ember talpát, a fertőtlenítéshez használt rengeteg klór pedig pergamenként ült ki a bőrre, ezért mindenki parafinolajjal fújatta be magát a strand napozópisztolyaiból.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (4 480 × 2 688 képpont, fájlméret: 4, 55 MB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2018. március 17., 04:23 4 480 × 2 688 (4, 55 MB) Christo~commonswiki User created page with UploadWizard Az alábbi lapok használják ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: Csillaghegy Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fájl:Budapest, Csillaghegyi strand, 3.jpg – Wikipédia. Expozíciós idő 93/200 000 mp. (0, 000465) Rekesznyílás f/2, 2 ISO érzékenység értéke 100 EXIF információ létrehozásának dátuma 2017. augusztus 30., 12:04 Fókusztávolság 4, 76 mm Tájolás Normál Vízszintes felbontás 72 dpi Függőleges felbontás 72 dpi Használt szoftver MediaTek Camera Application Utolsó változtatás ideje 2017. augusztus 30., 10:04 Y és C pozicionálása Szomszédos Expozíciós program Nem meghatározott EXIF verzió 2.
Nagy mennyiségben tartalmaz kovasavat. A Római strand után a Csillaghegyi a főváros legrégebbi strandja. Szabó József, a geológia magyar úttörője és nagy hírű professzora már 1858-ban "Pest – Buda környékének földtani leírása" című munkájában megemlíti az itt lévő források felhasználását is. Az akkor feltörő víz egy kis, 1, 3 m mély, téglából falazott medencébe gyűlt össze. Az elfolyó víz malmot hajtott, többszörösen átalakított épülete a 33-as medence mellett volt megtalálható. A "Csillaghegyi Árpádfürdő RT" 1919-ben kezdte kifejleszteni mai formájában a fürdőt. A fővárosi fürdőigazgatóság 1951-ben vette át a strandot. A strand déli részén lévő sok kisebb – nagyobb régi és új üdülőépület szomszédságánál két öltözőépület volt. Mindkettő már az enyhén emelkedődomb oldalában épült. Az alsó rátámaszkodott az 50 m-es medence lelátójára. Ez az épület emeletes volt, felül körbefutó kabinsorokkal. A felső termes öltöző az 1920-as évek igényeinek megfelelően épült. A strandfürdőn eredetileg kabinos és szekrényes öltözési lehetőség volt, később fogasos ruhatár rendszerű öltözőket is építettek.
14 éves korig gyermekek kizárólag felnőtt kísérővel vehetik igénybe szolgáltatásaikat. Kedvezményes jegy vásárlása esetén a jogosultság igazolása kötelező! Nyugdíjas belépőt nyugdíjas igazolvány, diákjegyet nappali tagozatos diákigazolvány felmutatásával áll módjukban biztosítani. Letét fizetése csak készpénzben lehetséges. III. kerületi lakosok részére lakcímkártya bemutatása ellenében 10% kedvezményt biztosítanak az összes zónába érvényes, felnőtt napi belépőjegy, a gyermek, nyugdíjas, diákjegy, az esti úszójegy, valamint a masszázsok árából (kivéve Árpád kombinált belépőjegy). A fürdőkben mindhárom bank (OTP, MKB, K&H) által kibocsátott SZÉP Kártyát elfogadják. A fürdők által elfogadott kártyák: AYCM (D, L, XL és XXL-es kártyák), Hungary Card. (A kártyák által biztosított kedvezményes belépők a sport zónába vásárolt jegyre érvényesek. ) Kapcsolat Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő 1038 Budapest, Pusztakúti út 2-6. Telefon: (06-1) 242-0754 E-mail: Web: Facebook Tömegközlekedéssel: Szentendrei HÉV-vel, 160-as, 134-es és 234-es autóbusszal.
A Budapesttől néhány kilométerre található, mára már várossá fejlődött egykori nagyközség, Vecsés leginkább a káposztáról és savanyúságairól híres. Az itt készült termékek határon innen és túl egyaránt keresettek. Mi a vecsési savanyú káposzta ízének és népszerűségének titka? A titok abban rejlik, hogy a kiváló minőséghez minden feltétel adott. Vecsesi savanyu kaposzta keszitese. A kedvező éghajlat, a könnyen felmelegedő homoktalaj, az ideális mélységben levő vízzáró réteg, amely szárazság esetén is megfelelő mennyiségű vizet biztosít, a kimondottan savanyításra alkalmas, erre a célra nemesített káposztafajta és természetesen a szakértelem, illetve a régóta őrzött családi receptek, melyek generációkon keresztül apáról fiúra szálltak. De a savanyú káposzta nemcsak az íze miatt lett közkedvelt. A XVIII. -XIX. században, amikor még nem volt hűtőszekrény, hűvös kamrában, spájzban, pincében akár hosszabb ideig is tárolni tudták. Gyakran és szívesen fogyasztották. Nemcsak hétköznapokon került az asztalra, de a lakodalmak, karácsonyi vacsorák vagy a disznótorok is elképzelhetetlenek voltak nélküle.
E szerint a kínai nagy falat építő munkások is fogyasztották már ezt az ételt. De a történelem során a tengerészek számára is létfontosságú eledellé vált. Nagy mennyiségben vitték magukkal hosszú útjaikra, hogy magas C-vitamin tartalmával megelőzzék a tipikus tengerészbetegséget, a skorbutot. Az elődökhöz hasonlóan a vecsési káposztának is megvan a maga története A török uralom idején teljesen elnéptelenedett településre a XVIII. században gróf Grassalkovich Antal ötven – nagyrészt sváb – családot telepített. Hivatalos források szerint ők hozták magukkal német földről a káposztatermesztés és -savanyítás tudományát. Hírek. A helybeliekkel beszélgetve hallottam olyan véleményt is, mely szerint az ideális környezeti tényezőknek köszönhetően káposztatermesztés már a korábbi évszázadokban is folyt ezen a vidéken. Az azonban ebben az esetben is kétségtelen, hogy a betelepített sváb családok élesztették újjá e növény termesztését, s a savanyítás fortélyait is ők hozták magukkal. Az elkövetkező évszázadokban ők nemesítették ki a vecsési "lapos" fajtát, évről évre gondosan szelektálva a magokat.
Az edény tetejére az erjedés során keletkező gázok felhajtó erejének ellensúlyozása érdekében nehezéket tesznek. A káposzta erjesztési hőmérsékletétől függően, amely az időszak függvényében 0 és 20-25 °C között lehet, az erjedési idő 5-10 naptól 60-90 napig terjedhet. Míg a káposzta optimális erjesztési hőmérséklete 21-24 °C, addig tárolása -2 és 0 °C között ideális. Vecsési savanyú káposzta recept. A savanyított káposztát leginkább 450-500 g-os átlátszó polietilén tasakba, illetve műanyag kannába csomagolják. Piaci értékesítés során a csomagolás helyben történik. A hagyományos, nyers terméken kívül 1 kg-os, fémdobozba csomagolt konzerv savanyú káposztát is forgalmaznak, amelyet tisztán hőkezeléses technológiával tartósítanak. &filetext10=A savanyú káposzta előállításával megközelítőleg 150-200 termelő foglalkozik, az éves termelt mennyiség, a becsült adatok alapján 4000 tonna. A Ferihegy Kft. által gyártott és forgalmazott konzerv savanyú káposztát elsődlegesen a nyugati, német, svéd, holland, amerikai, kanadai és ausztrál piacokon értékesítik.
A savanyú káposzta eredete Az emberiség több ezer éve termeszti ezt a növényt és a savanyítás is egészen az ókorig nyúlik vissza. Plinius, a római író, polihisztor és enciklopédista, egyik feljegyzése szerint az első savanyú káposztát a római légió katonái ették Pannónia földjén. Addig zötykölődött a magukkal hozott termés a hosszú úton, míg levet engedett és megsavanyodott. Mivel a katonák éhesek voltak, rávetették magukat az ételre és élvezettel fogyasztották. A felfedezés híre eljutott Rómáig, ahol már tudatosan kezdtek el káposztát savanyítani. Cégünk és üzletpolitikánk - vecsesisavanyukaposzta.hu. A tehetősebbek szekérre rakták és hordókban zötyögtetve érlelték, a szegényebbek puttonyokba tették, rabszolgáik hátára akasztották és addig gyalogoltatták őket a ház körül, míg a puttony tartalma meg nem erjedt. Valószínűleg a szerencsétlen rabszolgák jöttek rá arra, hogy a savanyításhoz nem szükséges kilométereken át cipelni az érett fejeket, elég, ha összetömörítik őket és hagyják, hogy levet engedjenek. Más források viszont a savanyítás folyamatának feltalálását Kínához kötik.
Magyarországon a savanyítás a családi gazdaságokban folyt, koncentrált nagyüzem nem alakult ki, így Vecsésen sem. Az állandó felvásárlást és igényt Budapest szomszédsága jelentette. Még 1896-ban is a morvaországi Znaimba szállították ki a magyar káposztát savanyításra, és onnan jött vissza konzerv formájában mint savanyított káposzta. Vecsési savanyú káposzta tesco. Így az 1895. évi brüsszeli kiállításon, a budapesti millenniumi kiállításon is a znaimi savanyú káposzta szerepelt, nem pedig a vecsési. A második világháborúig működött az 1887-ben megalapított Vecsési Gazdakör, 429 taggal. A savanyú káposzta felvásárlását és értékesítését a helyi Hangya Szövetkezet is nagymértékben elősegítette. A második világháború után mind háznál, mind a termelőszövetkezetben (Zöldmező, Ezüstkalász, majd Üllő-vel és Péterivel egyesítve) nagymértékben készítettek savanyú káposztát, amit azonban már nemcsak Vecsésen, hanem az egész országban ismertek, így a vecsési népi márkanév továbbra is megmaradt. A téeszekben azonban már nem palántázással, hanem helyre vetve termesztették a savanyítás alapanyagát.
A savanyú káposzta szabályozza a zsíranyagcserét és a koleszterinszintet, segíti a vörösvértestek képzését, erősíti a szívizmokat és stimulálja a sejtnövekedést. A népi gyógyászatban kéntartalmú anyagai miatt gyomorfekély gyógyítására használják. A savanyítás mestersége Vecsésen apáról fiúra szállt. Az őshazánkból származó káposztát és annak savanyításának módját a svábok "hazahozták". Szorgalmukat, szakmai titkaikat kiegészítette a hazai termékeny föld, a káposzta évszázadokon át történt szelektálása és a szakmai titkok. Az előbbiek ötvöződéséből jött létre a világ legjobb savanyított káposztája, a "vecsési". A gyökerek erősebbnek bizonyultak a lombkoronánál. Így lett a németek nemzeti ételéből, a Sauerkrautból hungarikum – magyar örökség. Kiszely István