grúz, abház, csecsen Kifejezőerejük nagy része a ragozásban rejlik, a szórend a finomabb árnyalatokhoz való. A ragozó nyelvek nyelvtana jóval többet foglalkozik az alaktannal, mint a mondattannal. Az indoeurópai nyelvek eredetileg a flektáló nyelvek közé tartoznak, például ilyen a szanszkrit, az ógörög és a latin nyelv. Manapság azonban az indoeurópai nyelvek között agglutináló nyelvek is akadnak, mint a perzsa, illetve például az újlatin nyelvek a ragozás leegyszerűsödése folytán egyaránt mutatnak agglutináló és flektáló tulajdonságokat. Az amerikai földrészen agglutináló nyelv például a kecsua, az egykori Inka Birodalom nyelve. Jelek képzők - Tananyagok. A nyelvek gyakran nem tisztán agglutináló, izoláló (elszigetelő), flektáló (hajlító) vagy inkorporáló (bekebelező) típusúak, hanem ezek a tipikus eszközök vegyesen is előfordulnak egy adott nyelvben. A nyelveket inkább aszerint sorolják valamelyik típusba, hogy mely eszközök a leginkább jellemzőek az adott nyelvre. Így például a magyar nyelvben is vannak flektáló vonások, ahol nemcsak a rag, hanem a szó töve is megváltozik: me gy – me n t, e gy – e l ső.
Kialakulásukat a hangrendi és az illeszkedési törvényszerűségek magyarázzák. A hangok egymásra hatásával kapcsolatban már megismert szabályoknak megfelelően a magas magánhangzót tartalmazó toldalék általában a magas hangrendű szótőhöz járul (pl. lép-és), a mély magánhangzós pedig a mély vagy vegyes hangrendű szavakkal kapcsolódik össze (pl. lop-ás). Két alakváltozatuk van az alábbi toldalékoknak: -ban, -ben; -ba, -be; -ra, -re; -ról, -ről; -tól, -től; -ból, -ből; -nál, -nél; -va, -ve; -vá, -vé; -val, -vel; -nak, -nek; -an, -en; -ság, -ság;, -ás, -és; -ózik, -őzik; -ódik, -ődik; -ka, -ke; -cska, -cske; -ja, -je; -a, -e; -ó, -ő; -ós, -ős; -ja, -i; -unk, -ünk; -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik stb. Háromalakú toldalékok Háromalakú toldalék unk kevesebb van, a szótőhöz való kapcsolódásukat nemcsak a magas-mély, hanem az ajakműködés szerinti illeszkedés is szabályozza. Három alakjuk van a következő toldalékoknak: -on, -en, -ön; -hoz, -hez, -höz; -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik); -kozik, -kezik, -közik; -tok, -tek, -tök stb.
Ezeket a hangokat elő- vagy kötőhangzók nak nevezzük, és a toldalékhoz tartozónak vesszük, tehát: ház- ak. Az előhangzó nem morféma, hiszen nincsen jelentése, esetenként jelentésmegkülönböztető szerepe lehet csak: havasok főnév: A nagy havasok között jártunk; havasak – melléknév: A háztetők havasak. Megjelenését elsősorban a hangkörnyezet, a fonetikai jólformáltság indokolja: *kulcst ~ kulcsot. : -n, -t, -tt, -vá, -vé, -l o fokozás: -bb o idő-és módjelek o képzők: pl. A képzők közös sajátossága az, hogy megtűrnek maguk mellett másik képzőt, vagyis egy szóalakban több is lehet belőlük: zongorá-z-gat-va (a -z igeképző 'valamilyen hangszeren játszik' jelentésben, a -gat gyakorító képző; valamint a -va határozóiigenév-képző). 2. A jel közbülső helyzetű szóelem, azaz állhatnak előtte képzők, utána pedig a rag található. Jelentésmódosító szerepe van, ami azt jelenti, hogy új szótári egységet nem hoz létre, hanem a szó fogalmi jelentését valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal (idő, mód, többség, birtoklás) egészíti ki.
Senánszky Petra kétszer is megjavította az 50m gyors országos csúcsát a kaposvári rövidpályás ob nyitónapján, majd elárulta, tervei szerint jövő nyár után leteszi az uszonyokat, és kizárólag a normál úszásra koncentrál, hogy ott lehessen a párizsi olimpián. Az első napon Telegdy Ádám duplája, Rasovszky Kristóf aranya és bronza, valamint Tekauer Márk meglepetés-győzelme érdemel említést – Hosszú Katinka egy csendes bronzéremmel tért vissza. Senánszky Petra néhány hétig lélekben már a tokiói játékokra készülhetett, elvégre az előző olimpiákon a B-szintesek is rendre elindulhattak – mígnem kiderült, a világjárvány miatt a szervezők kérésére a FINA drasztikusan visszavágta a létszámot, így a debreceni sprinter végül otthon maradt. Mindez azonban nem vette el a kedvét, olyannyira, hogy elhatározta, a párizsi ötkarikás viadalra külön rákészül, még az uszonyokat is leteszi a jövő nyári Világjátékok után. Hogy továbbra is a leggyorsabb magyar úszónő, azt mindenesetre megint igazolta, miután délelőtt és délután is megdöntötte az 50 gyors országos csúcsát.
A magyar felnőtt versenyzők nyolc arannyal, öt ezüsttel és négy bronzzal zárták az egri CMAS Uszonyosúszó Világkupát. A Magyar Búvár Szakszövetség (MBSZ) információi szerint 23 ország képviseltette magát a hevesi megyeszékhelyen. Senánszky Petra Senánszky Petra esélyeshez méltó versenyzéssel megnyerte a női 50 méteres uszonyos gyorsúszás után a 100-as döntőt is. A Világjátékokra készülő világklasszis a 4X100-as mix-váltó tagjaként is aranyérmet szerzett, a női 4X100-as váltóval pedig bronzérmes lett. Ugyancsak a dobogó legmagasabb fokára tudott állni Szász Tamás, miután győzött a férfi 400 méteres búvárúszásban. Ugyanebben a számban Semostyán Róbert bronzérmesként zárt. Lengyeltóti Bence a férfi 400 méter uszonyos gyorsúszásban első, a 200 méter távon pedig második lett. Utóbbi számban Cséplő Kelen nyert. Cséplő a 100 uszonyos gyors fináléjában sem talált legyőzőre. Varga Krisztina szombaton és vasárnap is dobogóra állt, előbb a női 400 méteres uszonyos gyorsúszásban harmadik lett, majd a zárónapon győzni tudott a 200-as távon.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Senánszky Petra ( Debrecen, 1994. január 10. –) többszörös világ- és Európa-bajnok, Világjátékok győztes uszonyos úszó. 1 Tanulmányai 2 Pályája 3 Eredményei 3. 1 Úszó Országos Bajnokság 3. 2 Világjátékok, Wroclaw - Lengyelország 3. 3 Világbajnokság, Volosz - Görögország 3. 4 Világkupa, Lignano - Olaszország 3. 5 Világbajnokság, Jantaj – Kína 3. 6 Világkupa, Lipcse – Németország 3. 7 X. CMAS Világkupa, Eger – Magyarország 3. 8 I. Nemzetközi Egyetemi Uszonyosúszó Bajnokság 3. 9 Felnőtt Európa-bajnokság, Lignano – Olaszország 3. 10 Világkupa, Eger - Magyarország 3. 11 II. CMAS Games (felnőtt világbajnokság), Kazan – Oroszország 3. 12 Világjátékok, Cali – Kolumbia 3. 13 Felnőtt Európa-bajnokság, Lignano – Olaszország 3. 14 Felnőtt világbajnokság, Hódmezővásárhely 3. 15 Junior Európa-bajnokság, Miskolc 3. 16 Junior világbajnokság, Palma de Mallorca 3.
A tavaly megszerzett két Világjátékok – arannyal a sportág csúcsára felérő debreceni lány a korábbi évekhez képest visszafogottabban készül 2018-ban, kevesebb edzésen vesz részt, az élsport mellett pedig angol-magyar természettudományi szakfordítónak tanul a Debreceni Egyetemen. Versenyeket viszont alig hagy ki, legközelebb például a lipcsei uszonyosúszó világkupán áll rajthoz április közepén.