Az alapból mulatságos, ahogy egy robotamorózó az introvertált, középkorú tudós számára próbálja a női magazinokból ellesett romantikus fantáziákat életre kelteni egy 40 négyzetméteres lakásban. A humorra ráadásul még a casting is rátesz egy lapáttal. Én vagyok a te embered felirat. Az androidot alakító, németül folyékonyan beszélő Dan Stevens ( Downton Abbey, The Guest, A szépség és a szörnyeteg) Will Ferrell eurovíziós paródiájában ( Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története) már bebizonyította, hogy tud fergetegesen vicces lenni, itt viszont sokkal apróbb gesztusokkal kell a helyzet abszurditását érzékeltetnie, és tökéletesen meg is oldja; de Maren Eggert is hiteles az illúzióit vesztett, szarkasztikus humorú Alma szerepében. Túl azon, hogy kiváló szórakozás, az Én vagyok a te embered et még akár oktatási segédanyagnak is fel lehetne használni etika- és filozófiaórákon, mert vitaindítónak tökéletes, és nem fenyegeti az a veszély sem, hogy elveszítené az aktualitását a következő pár száz évben. Döbrösi Laura a SZESSÖN vendégeként elárulta, hogy karmesternek lenni a világ legmenőbb dolga és azt is, mit jelent noisemakernek lenni, de beszélt a nő zenészekről is.
Szinte rögtön változtat is egyébként – direkt nem a megfelelő irányba –, cselekedete pedig szépen előrevetíti, milyen remek lesz az elkövetkező három hét… Tom nagyon igyekszik – lévén, erre programozták –, Alma viszont határozottan nem vevő sem a rózsaszirmos-pezsgős fürdőre, sem az átlátható káoszba szétpakolt könyvei szín szerinti rendszerezésére. A kamrában ágyaz meg a robotnak, és félreérthetetlenül egyértelműen arra kéri, hogy a vágyai kifürkészése helyett inkább hagyja őt békén. Idővel azonban elkezdenek megváltozni a dolgok… Tom ugyanis folyamatosan tanul, s fejlődik, amelynek köszönhetően egy készséges, ám idegesítő eszközből egyhamar valódi, autonóm személyiséggé válik – olyanná, akit már Almának sem olyan könnyű egyszerűen csak kidobni a lakásából. Mi kell ahhoz, hogy boldogok legyünk? És ahhoz, hogy szerelmesek? Mitől működik egy párkapcsolat? Egészen biztos, hogy két ember szükségeltetik hozzá? Én vagyok a te embered. Mitől lesz a robot pusztán csak egy robot? És mitől lesz különb, több az ember? Egyáltalán: mi teszi az embert emberré?
a valóságos emberek egymástól való elidegenedését csak megerősítené a vágykielégítő automaták általános igénybevétele), de a kapcsolódás során nem ússza meg a saját életére vonatkozó, olykor igen kellemetlen szembesüléseket. És ha beleszeret a droidba, s tudja, hogy egy illúzióba szeret bele, akkor vajon tényleg a digitális partneré a szíve, vagy önmaga ki nem élt vágyait, át nem élt érzéseit, meg nem élt életét vetíti ki, tárgyiasítja s öleli magához? Ő, a szigorú és tárgyilagos tudós. Melyik az illúzió valójában? Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Én vagyok a te embered online. Olvassa a Magyar Narancsot!
Bemutató dátuma: 2021. december 30. Forgalmazó: Cirko Film Stáblista:
Főleg utóbbi személyisége teszi izgalmassá kettejük kapcsolatát. Egy gondokkal küszködő, de nem tehetetlen középkorú nő útját kísérhetjük a vásznon – ez a másik fő különbség a Her rel szemben. Maria Schrader rendezésének egyetlen rákfenéje, hogy nem tud pontot tenni a cselekmény végére, összességében maga sem tudja, hogyan kéne a társadalomnak viszonyulnia a mesterséges intelligencia hétköznapi szerepéhez. A film először bebizonyítja, hogy az MI-ember kapcsolat veszélyes és csak illúzióként szolgál a léleknek. Feldolgozatlan sérelmeink vagy megoldatlan problémáink palástolására, lefojtására alkalmas eszköz. Végül mégis úgy tűnik, hogy a megfelelő "bőrkötéses algoritmus" képes egyensúlyt teremteni a traumáikkal megküzdeni képtelen személyek életében. Ezen két állítás között őrlődik a film, míg a zárójelenet teljesen nyitva nem hagyja a sorsfordító kérdést. Én vagyok a te embered film. A látottakból legfeljebb az derül ki, hogy milyen sebezhető és gyenge az ember. Mindezt rendkívül árnyalt szituációkon keresztül és egy különösen szerethető személyiség, Alma fokozatos felfedezésével egybekötve tudjuk meg.
német sci-fi vígjáték, romantikus film, 105 perc, 2021 Eredeti német nyelven, magyar felirattal Rendező(k): Maria Schrader Szereplő(k): Maren Eggert, Dan Stevens, Sandra Hüller, Hans Löw Forgalmazó: Szemrevaló Filmfesztivál PREMIER: 2021. 12. 30. → IMDb adatlap
Egyesek tudni vélik, hogy Ce-hszi mérgezte meg, mégpedig azért, hogy kiskorú gyermekük helyett ő vezethesse az országot. Ha nem is ő ölte meg, valószínűleg úgy gondolta, hogy a halála szükséges az ország fejlődéséhez. Ezt követően hihetetlenül dörzsölt politikai stratéga lett. Tung-cse ötévesen került trónra, egy nyolcfős régenstanács uralkodott helyette, amelynek tagjait még az édesapja választotta. Ce-hszi nem volt elégedett a munkájukkal. A néhai császár elsőszámú feleségével, tehát a magasabb rangú özveggyel, Ci'annal puccsot tervezett a testület ellen, a császár testvéreivel szövetkezve. A tanács tagjait bebörtönözték, néhányukat kivégezték, másokat öngyilkosságba hajszoltak. Ettől kezdve Kína sorsa nagyjából Ce-hszi kezében volt közel öt évtizeden át, hiába írták elő a hagyományok, hogy nőként nem vehetett volna részt a politikában. Pearl S. Buck - Az utolsó kínai császárné | Extreme Digital. Az özvegy anyacsászárné a háttérből irányított, és sosem tette be a lábát a Tiltott Város uralkodók számára fenntartott termeibe. Ehelyett a hozzá hű udvari férfiakat, így például Gong herceget bízta meg terveinek, döntéseinek végrehajtásával.
Az már más kérdés, hogy kinek mennyire szimpatikus ez a hozzáállás jelen esetben. Juditha P >! 2013. augusztus 8., 16:37 Érdekes olvasmány egy gyönyörű, okos és kitartó asszonyról, aki ágyasból császári anya lesz. Hatalmas birodalom első asszonya, aki szembe mer szállni az egész világgal Kínáért. Későn döbben rá, hogy a haladás útjába nem lehet állni. Swoosh >! 2015. december 3., 09:37 Nagyon hosszú. Ce-hszi kínai császárné – Wikipédia. Túl hosszú. Tetszett, de ez az egy bajom volt vele. Túl részletes volt az én ízlésemnek. Maga a téma viszont érdekelt, és elég jól van megírva, hogy ne legyen (olyan) unalmas. Annyira nem mozgalmas, túl nagy fordulatok nincsenek benne spoiler A végén pedig azt vártam, hogy mi lesz vele spoiler Az a sok kínai hagyomány, ételek, ruhák, szokások meg minden, az viszi az egészet. Az egész gondolkodásmód. ("A vonat primitív, de a gyaloghintó ellenben … ") Mintha fordítva gondolkodnának. Utánaolvastam a halálának wiki-n. Ha elolvastad a regényt akkor ennek nézz utána. :) spoiler Népszerű idézetek Lunemorte ♥ P >!
Tisztázatlan, hogy a megalázó szerepet vajon önként vállalta -e – egyesek szerint ő kérte levélben kinevezését Minami Dzsiró japán hadügyminisztertől – vagy kényszernek engedelmeskedett, mindenesetre 1931 novemberében elfoglalta a főbiztosi széket, 1934-ben pedig megkoronázták. Pu Ji második császársága a valóságban inkább házi őrizet volt, mivel
1874 decemberében megbetegedett, az udvari orvosok szerint himlős lett, majd néhány héten belül utód nélkül elhunyt. Kisvártatva a felesége is követte őt. Ezen a ponton megint felmerült a hatalomvágyó Ce-hszi bűnösségének gondolata, azonban nincs bizonyíték arra nézve, hogy ő gyilkolta volna meg a saját fiát és annak feleségét. Az új császár a nő mindössze négyéves unokaöccse, Kuang-hszü lett. Az erőviszonyokat jól mutatja, hogy miközben Ci'ant anyának kellett szólítania, Ce-hszi töltötte be az állítólagos apaszerepet. 1881-ben Ci'an elhunyt, és bár a pletykák itt is szárnyra kaptak, a történészek szerint stroke végezhetett vele, nem pedig a másik özvegy császárné. Kuang-hszü 1889-ben vette át ténylegesen a hatalmat, Ce-hszi kiválasztotta a feleségét, aki szintén az ő rokona volt, valamint az ágyasait is, majd látszólag visszavonult. Valójában sokan továbbra is őt tekintették uralkodójuknak, nem pedig a császárt. A cikk az ajánló után folytatódik Ismét félreállította az uralkodót 1894-ben kitört az első kínai-japán háború, ami a Csing-dinasztia uralta Kína vereségével zárult.