2017. 12. 05. Módosítva: A Semmelweis Egyetemen nyílik az első magyarországi NIPT – laboratórium így magánfinanszírozás keretében Magyarországon is elérhető a a PrenaTest® non-invazív magzati genetikai szűrővizsgálat. A Semmelweis Egyetemen rövidesen létrejöhet az első hazai NIPT-laboratórium a német PrenaTest®technológiájával a fejlesztő és az egyetem együttműködésének köszönhetően. Az anyai vérvétellel történő magzati vizsgálat teljes körű magyarországi elvégzésével pedig teljesül az a feltétel, amely lehetővé teszi a PrenaTest® közfinanszírozásba emelésének mérlegelését is. Magzati diagnosztika Az anyai vérben keringő magzati DNS-ek vizsgálatának lehetősége új korszakot nyitott a magzati diagnosztikában. FESZTBOOK Magazin - Újabb mérföldkő a magzati genetikai szűrővizsgálatok terén. A 2012-ben bevezetett módszer Európában elsőként a PrenaTest® formájában jelent meg, Németország és Svájc mellett pedig Magyarországon is az elsők között vált elérhetővé a várandósok számára. Az egyszerű anyai vérvétellel történő vizsgálat az amniocentézist alkalmazó és vetélési kockázattal járó vizsgálattal szemben a magzatra teljes mértékben veszélytelen, a hagyományos szűrőmódszerekhez képest pedig sokkal pontosabban, 99%-os hatékonysággal mutatja ki a leggyakoribb genetikai rendellenességeket, köztük a Down-szindrómát.
Ország Cég/Intézet Egyéb cég/intézet Osztály
A szekvenálás során kiderült ugyanis, hogy ez a gén tudja befolyásolni a mitokondriumok dinamikáját. A felfedezés funkcionális vizsgálatokkal is igazolták: Dr. Gál Anikó, a kutatócsoport tagja, az intézet adjunktusa az Egyesült Államokban, Philadelphiában, Dr. Semmelweis egyetem genomika medicina és ritka betegségek intézete si. Hajnóczky György laboratóriumában végzett kísérletében igazolta, hogy az említett génmutációnak valóban köze van a mitokondriumok megbetegedéséhez. A mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. A mitokondriumok minden sejtben jelen vannak, így hibás működésük rendkívül sokféle és nagyon különböző tünetekkel járó ritka megbetegedéseket okozhat. Mivel a mitokondriumok feladata az energiaképzés, ezért diszfunkciójuk épp azokban a sejtjeinkben okozza a legnagyobb gondot, melyek intenzív munkát végeznek és nagy energiaigényűek, ilyen például az idegrendszer és az izomzat. Jellemzőbb tünet lehet például a vázizmok gyengesége, mozgászavarok, izomsorvadás, idegkárosodások, látászavar vagy remegés.
A New Era Genetics, klinikai genetikai szakhatósági működési engedélyével a szakmai előírásoknak megfelelő módon nyújtja a non-invazív prenatális vizsgálatot a várandósok számára, Célja, hogy Magyarországon a PrenaTest®-et minél több várandós számára elérhetővé tegye.
Derzsi András (Kolozsvár, 1945. -) 1988. december 31. és 1990. között közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. Horváth István (Paks, 1935. szeptember 1. -) belügyminiszter (1980. április 24. - 1985. március 29., 1987. december 16. január 23. ), az MSZMP KB tagja (1970-87). Készítette: Cser István Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-904239 Fájlnév: ICC: Nem található
Horváth István Magyarország belügyminisztere Hivatali idő 1980. június 27. – 1985. március 29. Előd Benkei András Utód Kamara János Magyarország belügyminisztere Hivatali idő 1987. december 16. – 1990. január 23. Előd Kamara János Utód Gál Zoltán KISZ Központi Bizottsága első titkára Hivatali idő 1970 – 1973 Előd Méhes Lajos Utód Maróthy László Született 1935. szeptember 1. (86 éves) [1] Paks Párt Magyar Szocialista Munkáspárt Foglalkozás politikus A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth István témájú médiaállományokat. Horváth István ( Paks, 1935. szeptember 1. –) jogász, bíró, politikus, a KISZ Központi Bizottságának (KB) első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának (KB) titkára, az Elnöki Tanács tagja, miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter. Pályafutása [ szerkesztés] Horváth István 1935-ben született a Tolna megyei Pakson. Jogászi végzettséget szerzett, majd 1958–59-ben a Kecskeméti járásbíróságon dolgozott bíróként. Ezt követően az MSZMP Bács-Kiskun megyei apparátusába került, először politikai munkatárs, később osztályvezető volt, majd 1968–1970-ben a megyei pártbizottság egyik titkára.
Horváth István belügyminiszter "a D-8-as számú elvtársat rendőr századossá a BM III/II-8. Osztály állományába, főoperatív tisztnek" nevezte ki 1989-ben. Boros Imre a Magyar Nemzetnek adott pénteki interjújában úgy nyilatkozott, hogy a titkosrendőrök 1989 második felére már eltűntek az életéből, ám a Népszabadsághoz került dokumentum alapján ekkorra ő maga lett szt-tiszt. Egy, a Népszabadság birtokába került dokumentum alapján Boros Imrét, a "D-8-as számú elvtársat" rendőr századossá nevezete ki Horváth István, akkori belügyminiszter. A dokumentum szerint Boros szigorúan titkos állományú kémelhárító tiszt lett. Fizetését 12 400 forintban állapították meg, ami 3300 forint nyelvpótlék (angol, orosz, német), és 800 forint "SZT"-pótlék egészített ki. E dokumentumban csak mint D-8-as szerepel a volt PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, személyi számmal és az édesanyja nevével, ám 1990. március 30-án kelt nyugállományba helyezési parancsban már dr. Boros Imre rendőr százados áll. A Magyar Nemzetnek adott pénteki interjújában a volt miniszter beismerte, hogy kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal a rendszerváltás előtt.
Magyar Köztársaság alatt 1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János A Rákosi-korszakban 1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László Az 1956-os forradalom alatt 1956: Münnich Ferenc Nagy Imre A Kádár-korszakban 1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán A III. Magyar Köztársaság alatt 1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika Önkormányzati Minisztériumként 2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként 2010–: Pintér Sándor Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 180225119 PIM: PIM192314 MNN: 266402 LCCN: n78065041 ISNI: 0000 0003 5620 0266
1990. január 5-én nyilvánosságra került, hogy a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989. október 23-a, vagyis az ezt tiltó új alkotmány hatályba lépése után is titkosszolgálati módszerekkel gyűjtött információkat az ellenzéki pártokról és vezetőikről. A heteken át dagadó botrány következtében Horváthnak január 23-i hatállyal le kellett mondania miniszteri tisztségéről. Családja [ szerkesztés] Stumpf István, Horváth István veje (lányának férje), aki a Dunagate idején az annak kirobbantásában szerepet játszó Fidesz vezetőivel jó kapcsolatot ápolt, 1988–90-ben a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) elnöke és 1989–90-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke volt, 1998-2002-ben pedig az első Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt. Források [ szerkesztés] Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004).
). A Németh-kormány idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. 1990-91-ben független képviselő, 1991-2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnöke. Sarlós István (1921-2006): a Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1963-70), a Népszabadság főszerkesztője (1970-74), a Hazafias Népfront főtitkára (1974-82), a Minisztertanács elnökhelyettese (1982-84), az Országgyűlés elnöke (1984-88), az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1988-89), az MSZMP KB (1966-89) és PB tagja (1975-87). Maróthy László (Szeghalom, 1942. december 25. ) az MSZMP Központi Bizottságának (1973-89) és Politikai Bizottságának (1975-88) tagja, budapesti bizottságának első titkára (1980-84), a Minisztertanács elnökhelyettese (1984-87), környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter (1987-89). Borbély Sándor (1931-1998): a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának titkára, a Budapesti Bizottság első titkára (1957-59), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja (1970-89), a Munkásőrség országos parancsnoka (1980-89).