A kezdeti időszakban szinte lehetetlen volt jegyhez jutni, hónapról hónapra kilométeres sor kígyózott a jegypénztárak előtt, az előadás pedig a Budapesti Operettszínház egyik zászlóshajójává vált, olyan sztárokkal, mint Szinetár Dóra, Dolhai Attila, Szabó P. Szilveszter, Földes Tamás, Náray Erika, Janza Kata, Bereczki Zoltán vagy Mészáros Árpád Zsolt. A musical közel 15 éven keresztül futott nagy sikerrel, állandó teltházzal, dalai felkerültek a rádiók slágerlistáira, a musical CD-je 2006-ban platinalemez lett. A Szegedi Szabadtéri Játékokon monumentális díszletek között, káprázatos jelmezekkel, 200 táncossal és statisztával DVD-felvétel is készült róla. Utoljára lesz látható a Rómeó és Júlia musical – Deszkavízió. A produkció több mint 600 előadást ért meg, közel 700 ezer néző láthatta, de nem csak az Operettszínházban, hanem a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Pécsi Expo Centerben, a Debreceni Főnix Csarnokban, a Soproni MKB Arénában, valamint Baján. Az eredeti szereposztás: Dolhai Attila (Rómeó) és Szinetár Dóra (Júlia) a Rómeó és Júliában (fotó: Sándor Katalin/MTI) 2019 szeptemberében dupla előadással tért vissza a produkció a Papp László Budapest Sportarénába, most, három évvel később pedig újból látható lesz – immáron utoljára.
Luigi Cherubini a mai zenehallgatók számára csak egy név, a legtöbben talán nem is tudják, hogy a zeneszerző, bár szülőföldjén, Itáliában tanult, működésével a legnagyobb hatást a francia zeneéletre gyakorolta. Vashegyi György és két együttese, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar – nemzetközi szólistagárdával szövetkezve – most a zeneszerző egyik jelentős operáját szólaltatja meg, 209 évvel a párizsi ősbemutató után. A mű témája, mint az operairodalomban oly sokszor: szerelem és politika konfliktusa. A háromfelvonásos Les Abencérages tartalma történelmi háttér előtt kibontakozó love story. Karácsonnyal, Márki-Zayjal, Dobrevvel és Donáth Annával is találkozik Budapesten Emmanuel Macron francia elnök : hungary. A helyszín a 15. századi granadai királyság, s a cselekmény a legtöbb operanézőt-hallgatót a Rómeó és Júlia alapkonfliktusára emlékeztetheti, hiszen a történet itt is két egymással szemben álló család - az Abencerrage és a Zegri dinasztia - harcáról szól, s a konfliktus magva természetesen az, hogy a két szerelmes, Almanzor és Noraïme e két család sarja. A művet 1813. április 6-án mutatták be a párizsi Operában, a nézőtéren Napóleon és hitvese, Mária Lujza császárné is helyet foglalt.
Az alkotók pedig igen különleges szereposztással készülnek a búcsúelőadásra. Rómeó, Mercutió és Benvolió alakját ezúttal is Veréb Tamás, Cseh Dávid Péter és Kerényi Miklós Máté játsszák, Júlia szerepében pedig Kardffy Aisha bizonyíthatja ismét, hogy énekesként és színészként is a legnagyobbak között a helye. Cherubini opera a Müpában. A 2019-es Aréna előadáshoz képest csak egy változás van, a dada szerepében ezúttal Baranyai Annát láthatjuk, mellettük Horváth Dániel (Tybald), Makrai Pál (Capulet), Muri Enikő (Capuletné), Détár Enikő (Montagoue-né), Mészáros Árpád Zsolt (Lőrinc barát) és Egyházi Géza (Verona hercege) játékát élvezhetik a nézők. A darab végén az eredeti Rómeó és Júlia, vagyis Damien Sargau és Cecilia Cara tolmácsolásában is felcsendül majd egy-egy dal és egy közös duett is. Kiemelt kép: Kardffy Aisha (Júlia) és Veréb Tamás (Rómeó) a Rómeó és Júliában (fotó: Göbölyös László)
ott voltam, 1997 körül, nem volt semmi ilyen. igazából a legnagyobb paraszt én voltam, mert volt valami kretén akadályverseny ahol az egyik részen az volt az akadály, hogy két lány borotvahabbal fújt le embereket. rajtam valamit láthattak, mert megkérdezték előre h hogy reagálnék erre, feleltem az igazságnak megfelelően, hogy esetleg lebasznék egy büdös nagy pofont. aztán eszembe jutott hogy ja bocs lányoknak ilyet nem mondunk, ez férfiszöveg, de addigra eléggé betojtak, alig győztem nyugtatgatni őket. nem igazán voltak olyan programok, ami szexuális zaklatásra alkalmas lenne, mert feltételezném, hogy ilyesmi akkor történhet meg, ha kevés tanú van. ehelyett inkább ilyen mindenkit beterelni egy helyre és mindenféle hülye verseny ment. mondjuk az lehet, hogy megvárták, amíg a legtöbb tanú ájult részegre issza magát. Rómeó és júlia francia musical pour les. ezt nekem többnyire úgy 22 óra fele már sikerült abszolválnom. de valahogy nem hiszem. az egészet az AISECesek szervezték, azok meg elég normálisak. mondjuk leszámítva amikor az egyik jövőifjúreménysége kukarészegen a bicepszét feszítegette lefotózták és két évig díszitette az AISEC irodát "a pető intézet egyik lakója próbálja megérinteni a homlokát" felirattal:D
Kováts Adél Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele Életrajzi adatok Született 1962. június 18. (59 éves) Kapuvár Házastársa Kováts Tibor Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1982 – Híres szerepei Ánya Csehov: Cseresznyéskert Gubinyiné Lidike Csocsó, avagy éljen május elseje! Caroline A Hídember Díjai Kossuth-díj 2009 Jászai Mari-díj 1992 További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Kováts Adél IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Kováts Adél témájú médiaállományokat. Kováts Adél ( Kapuvár, 1962. –) Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színigazgató. Életpályája [ szerkesztés] 1962 -ben született Kapuváron. 2 éves koráig Csapodon éltek, majd a családjával Sopronba költöztek. [1] 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, ahol 1991-ig prózai szerepeket alakított, de vendégként operettekben, musicalekben is fellépett. 1992-ben szabadfoglalkozású művész volt egy évig, 1993-ban a Radnóti Miklós Színház tagja lett.
1. alatt, az Evangélikus Nagytemplommal szemben található.
Kolbászmúzeum Békéscsaba, Gyulai út 61/2. (CsabaPark) A Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív eszközökkel. A Ko... Bővebben útitervbe Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba, Széchenyi u. 9. "Az év múzeuma", valamint a "Látogatóbarát múzeum" megtisztelő címekkel is büszkélkedő intézmény legfontosabb egysége a Munkácsy M... Bővebben video Mesés Babaház Békéscsaba, 5600., Munkácsy u. 7. Békéscsaba - Programok, rendezvények, fesztiválok (2022. április 7., csütörtök után). Egyedülálló, állandó Babakiállítás Békéscsabán. A mesés babaházban több mint 2000 db baba látható elragadó környezetben. Somlyai L... Bővebben Szoborsétány Békéscsaba, Árpád sor A csatorna békéscsabai belvárosi partszakasza mentén kialakított kellemes parkosított környezetben terül el a Szoborpark, ahol szá... Bővebben Paintball Aréna Békéscsaba, Orosházi utca 32. A paintball pályáink Békéscsabán találhatók, a Paintball Aréna egy fedett pálya Jamina városrészben egy raktárépületben, egész évb... Bővebben Halászlányos kút Békéscsaba, Kossuth tér Békéscsaba első artézi kútjának fúrása Zsigmondy Béla mérnök nevéhez fűződik, aki 1890-ben 5 hónapnyi kemény munkával egészséges... Bővebben Békés Szabadkígyós Szabadkígyós
Fürdőzés előtt vagy után feltétlenül tegyünk egy sétát a növény- és állatvilágban gazdag Élővíz-csatorna Szoborsétányán, ahol olyan ismert magyar személyiségek mellszobrai mellett haladhatunk el, mint például Munkácsy Mihály, József Attila vagy Kodály Zoltán. Ha szeretünk sétálni, az Élővíz-csatornán túli természetvédelmi területet, a Széchenyi ligetet is kedvelni fogjuk. A hatalmas parkban egy Munkácsy Mihály munkásságára emlékeztető óriási játszótér és a Körösök Völgye Látogatóközpont is szórakozási lehetőséget nyújt. Ha a lüktető békéscsabai életbe szeretnénk bepillantást nyerni, a Szent István teret célozzuk meg. Békéscsaba látnivalók programok budapest. Békéscsaba télen Ez a város főtere, korábban itt tartották a vásárokat, itt futottak össze a fontosabb útvonalak, napjainkban itt rendezik a város legfontosabb kulturális eseményeit. A Szent István tér az egyik legforgalmasabb tér a városban, szökőkútjai, kávézói kellemes hangulatot biztosítanak a turisták és a városlakók számára is. Ha már mindent felfedeztünk Békéscsabán, érdemes ellátogatni Gyulára is, mely mindössze 16 km-re fekszik a megyeszékhelytől és olyan egyedülálló látnivalókat rejt, mint a Gyulai vár, Közép-Európa egyetlen épségben maradt síksági tégla vára, vagy a Gyulai Várfürdő, mely 71 fokon feltörő gyógyvizével az idősebbeknek, csúszdáival, hullámmedencéjével pedig a fiatalabbaknak biztosít feltöltődést.