Az uralkodó és a dinasztia a soknemzetiségű monarchiában fontos összetartó erőt képezett. A dinasztikus érdekek alkalmasak voltak arra, hogy a politikai kommunikációban időnként a "nemzetek feletti" birodalom érdekeiként jelenítsék meg őket. A dualista államrendszer értelmezéséről már megalkotóinak véleménye is eltért egymástól. Magyar részről két szuverén, egyenjogú állam együttéléséről beszéltek, amelyek azonos uralkodó alatt egyes ügyeiket közösen intézik. Az osztrák fél viszont a Monarchia egységes voltát emelte ki az alkotórészek önállóságával szemben. Osztrák magyar monarchia camere per disabili. A kiegyezéssel létrejött politikai rendszerben az érdekek egyeztetése a döntési folyamatokat meglehetősen nehézkessé tette, ami miatt a külpolitikában a Monarchia időnként bizonytalannak tűnt a külvilág szemében. A három hatalmi központ viszonya, egymáshoz mért súlya szinte folyamatosan változott az évtizedek folyamán, tartósan egyik sem tudott túlnyomó befolyásra szert tenni a monarchia kormányzásában. A magyar kormányzat is tudta – változó mértékben – befolyásolni a birodalom külkapcsolatainak alakítását.
Ez kifejezésre jutott abban is, hogy a közös külügyminiszterek egy része (tizenegyből négy) magyar volt. Általánosságban elmondható, hogy a századfordulóra a magyarok súlya a birodalom politikai irányításában jelentősen megnövekedett. Osztrák magyar monarchia camera . A Monarchia Európa vezető nagyhatalmai közé tartozott: a világháború előtt 676 443 km-es területével Oroszország mögött a második, 51 390 000 lélekszámával Oroszország és Németország után a harmadik volt. A soknemzetiségű birodalom vezető nemzetei, a németek és a magyarok ugyanakkor az összlakosságnak együttesen csak 44%-át adták. Mivel egyik birodalomfélben sem sikerült olyan megoldást találni, amely feltartóztathatta volna a nagyobb etnikumok nemzetállami törekvéseit, a Monarchia az első világháborúban elszenvedett vereség után 1818 őszén felbomlott. Területén önálló, magukat többnyire nemzetállamnak valló államalakulatok jöttek létre. Fónagy Zoltán–Nagy Béla
Miután 1878-ban a Monarchia okkupálta (megszállta), 1908-ban pedig annektálta (államjogilag is beolvasztotta) a két balkáni tartományt, Boszniát és Hercegovinát, azokat nem csatolták egyik államhoz sem, hanem a közös pénzügyminiszter igazgatása alá kerültek. A kiegyezési tárgyalások során körvonalazódó államszerkezet egyedülálló volt a korabeli Európában. Monarchia - G-Portál. Magyarország és Ausztria teljes belpolitikai önállósággal rendelkezett: törvényeiket saját kétkamarás országgyűléseik alkották, a végrehajtó hatalmat pedig saját kormányuk gyakorolta. Mindkét ország rendelkezett az önálló államiság jelképeivel: saját fővárossal, lobogóval és himnusszal, lakói pedig az adott ország, tehát Ausztria vagy Magyarország állampolgárai voltak. Ugyanakkor az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetközi jogi értelemben egyetlen államként jelent meg. Ausztria és Magyarország lemondott az állami szuverenitás igen fontos területeiről: külügyeit és a hadügyet közös minisztériumokkal intézte (egységes diplomáciai szolgálatot és hadsereget tartott fenn), és közös minisztérium kezelte ezen területek pénzügyeit is.
törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről Magyar-horvát kiegyezés: 1868. évi XXX. törvénycikk a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről
A németek központja Bolzano, míg a ladinoké Fassa. A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) a rétoromán nyelv egyik változata, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.
Jóléti társadalmunk erre a tudásra, mint alapra épül. " Beszélgetés Härtlein Károllyal, az évente megrendezett Kutatók Éjszakája ötletgazdájával.
Az eseménysorozatot az idén alakult Kutatók Éjszakája Alapítvány az Európai Tudományért támogatja.
Ugrás az elsődleges navigációhoz Skip to main content Ugrás az elsődleges oldalsávhoz Ugrás a lábléchez A Gábor Dénes Főiskola és Tehetségpontja 2021 utolsó szeptemberén immár 7. alkalommal csatlakozott az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakája eseménysorozathoz. A tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére idén 30 színes, színvonalas előadást 32 előadó tartott nálunk. A program online, az MS Teams-ben 17:40-kor indult rövid megnyitóval, ahol a máris nagy számú hallgatóságot Dr. Vári-Kakas István főiskolai tanár, a GDF általános rektorhelyettese és Dr. Kutatók éjszakája 2021 | Debreceni Egyetem. Horváth Endre főiskolai tanár, a GDF tudományos és közkapcsolati rektorhelyettese üdvözölte. Ez után 22 óráig öt szekcióban folytak az érdekes előadások/bemutatók: A digitalizáció hatásai, biztonsági kérdései Digitális tervezés, rajzolás Intézményvezetés, tehetséggondozás, e‑tanulás Mérnöki feladatok Okosrendszerek Az előadások/bemutatók döntő része videón rögzítésre került: Balog Ilona Ida: Tanulás távolról hatékony lehet‑e a rugalmasság?
2021. szeptember 24. 2021. szeptember 24-én az OBIC egy online interkulturális kvízversennyel vesz részt a Kutatók Éjszakáján, amelyre szeretettel várja középiskolások és egyetemisták jelentkezését. Az 50 kérdésből álló és Eurázsiát középpontba helyező kvízre a Kahoot felületén kerül sor 17:00-kor; a legjobb három kitöltő nyereményben részesül. Kutatók éjszakája 2011.html. A kvízverseny nyertesei a következő játékosok lettek:
Idén harminc programmal csatlakozik a Corvinus a Kutatók Éjszakájához 2021. szeptember 24-én pénteken személyesen és a virtuális térben is számos angol és magyar nyelvű előadással, (…) 2021. szeptember 06.