A nép körében nevetlen hét, fehérvasárnap, búzahét, guzsuhét, fébűthét és fébűtvasárnap. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. Algyői hagyomány szerint a gazda a nagyhéten összerakta az udvaron a megtisztított szerszámait, és ünnepélyesen imádkozott fölöttük. A családfő ügyelt arra, hogy nagyhéten háza népének minden tagja meggyónjon. Az oltáriszentség szerzésének ünnepe, Jézus szenvedéseinek kezdete nagycsütörtök. A szentmise glóriáján szólaltak meg utoljára a harangok és a csengők, mivel a néphit szerint elrepültek Rómába. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja. A legnagyobb böjt és gyász ideje. Vissza a böjthöz. A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A protestánsok legnagyobb ünnepe nagypéntek. Nagy szerepe van a szentsírnak, amelyet egész éjjel őriztek a jámbor társulatok tagjai. Az istensegítsi székelyek a szentsír látogatásakor tojást tettek a sír mellé. Nagyszombat leglátványosabb szertartása a föltámadási körmenet. A katolikusok a föltámadást ünneplik elsősorban, nem a kereszthalált. Ekkor ér véget a negyven napos nagyböjt is.
Azzal, hogy a böjt és az önmegtartóztatás választás kérdése lett, az egyház az egyik legbeszédesebb prófétai jelét játszotta el. Ég és föld a különbség egy egyéni áhítat-gesztus, a rendkívüli módon jámbor emberek aktusa és a teljes közösség prófétai tanúsága között – mely tényleges, hétről hétre megismételt tanúságtétel arról, hogy kereszténynek lenni annyit jelent, mint sorsközösséget vállalni a szükséget szenvedőkkel. A teljes cikk elolvasható itt.
Bár szavainkkal továbbra is megadjuk a liturgikus tiszteletet a régi gyakorlatnak, és formálisan most is megtartjuk a nagyböjtöt, a gyakorlatban az összes időnk "évközi idővé" vált, és ebben semmi sem különbözteti meg a katolikusokat a többiektől. A vallási közösségek mégis az efféle közös szabálykövetések megkülönböztető jelével erősítik meg identitásukat. Izrael hosszú, nemes zarándoklata számtalan kultúrán és koron át, templom nélkül, papság nélkül, legalább részben étkezési szabályaik egyesítő és támogató hatásának köszönhetően volt lehetséges. A zsidók amiatt tudták magukról, hogy kik ők, amit ettek és amitől tartózkodtak. A keresztény böjt és önmegtartóztatás természetesen nem a tiszta és a tisztátalan húsok közti rituális különbségtételből alakult ki, de éppen olyan mély teológiai meggyőződésben gyökerezett, mint a régebbi rendelkezések. Elhanyagolása ezért nem csupán az áhítatos szokásokban való változás jele volt, hanem a hagyomány vonalának radikális megszakadását és a teológiai gondolkodásban beállt jelentős eltolódást jelentette.
A keresztény hagyomány szerint ezen a napon hallgatnak el a harangok, amelyek újra csak nagyszombaton, az esti szentmisén szólalnak meg. A legenda szerint a harangok ilyenkor Rómába mennek, és csak húsvétkor "jönnek vissza". Ehhez kapcsolódik még például az a babonás szokás is, hogy amikor nagycsütörtökön megkondultak az utolsó harangok, megrázták a gyümölcsfákat, hogy a baj, betegség elkerülje a termést. Egy másik érdekes, nagypénteki hagyomány Szeged környékéhez kapcsolódik. Ezen a napon cipót sütöttek, ezt eltették. Akkor vették elő, amikor valaki vízbe fulladt. A közepébe szentelt gyertyát tettek, és a vízre bocsátották. Ahol a cipó megállt, és a szentelt gyertya befordult a vízbe, ott kellett a holttestet keresni. Az ország különböző területein különböző helyi szokások voltak. Nagyböjt ötödik vasárnapját például feketevasárnapnak is hívják. Somogy megyében ezen a héten vetették el szokás szerint a fekete magú növényeket, mint például a mákot. Ugyanígy virágvasárnap hetében, a "virághéten" pedig a virágokat ültették el.
Nagyböjt a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét előtti felkészülési időszak. Ez a negyven nap azonban nemcsak a hívő emberek számára fontos, rengeteg népi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Ezekről beszélgettünk Koltay Erikával, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusával. – Kezdjük a legelején: honnan ered a nagyböjt elnevezés? – Az egyházi év során több böjti időszak van, ebből a még ma is ismert nagyböjt a legkiemelkedőbb. Maga a böjt a mértékletesség cselekedete, a Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint: "Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. " Ennek bibliai előzménye Jézus negyvennapos böjtje a pusztában, ahová azért vonult el, hogy felkészüljön küldetésére. Arról nincs pontos adatunk, hogy az Egyház mikor tartott először böjtöt, valószínűleg a kezdetektől, de a Kr. u. 4. századból már vannak írásos adatok erről. – A böjt tehát szorosan kapcsolódik a katolikus egyházhoz?
LEGFRISSEBB HÍREINK Torna: Böczögő szerenkénti Világkupa-szériagyőztes talajon Szilas bor: az NVESZ is támogatja Csollány Szilveszter családját Teke BL: Horvát és szlovák győzelem a hazai rendezésű négyes döntőben A népszerűsítés a cél az Európa élvonalába tartozó magyar footgolfban Teke BL: Kezdődik a Final Four!
A Testnevelési Egyetem mint hívó szó Prof. Dr. Géczi Gábor vezetésével múlt héten pénteken és szombaton indult a Testnevelési Egyetemen a sportlétesítmény-üzemeltető szakirányú továbbképzés, amely két tantárgy kivételével együtt zajlik a rendezvényszervező-sportbiztonság szakirányú képzéssel. Dr. Géczi Gábor: A jégkorongozás alapjai | bookline. Előbbi képzés csaknem negyven hallgatóval rajtolt el. "Egészen pontosan harmincnyolccal – mondta megkeresésünkre Géczi Gábor. – A Milton Friedman Egyetemen korábban zajlott már efféle képzés, ott viszont nem voltak ennyien, hiszem, hogy a Testnevelési Egyetem mint intézmény ennek kapcsán is hívó szónak bizonyult. Ami a múlt heti tapasztalatokat illeti, nos, csupa jót mondhatok, érdekes és izgalmas beszélgetések alakultak ki, sok-sok kérdéssel, a négy előadó pedig Zékány Márta, Dr. Nagy Zsigmond, Széles József és jómagam voltak. " Kérdésünkre válaszolva a korábbi kiváló jégkorongkapus hangsúlyozta: felkészültek arra az esetre is, ha a koronavírus második hulláma online oktatásra "kényszeríti" a felsőoktatást, így a Testnevelési Egyetemet is.
Bemutatkozás Géczi Gábor 1978-ban kezdte meg sportpályafutását jégkorong kapusként az Újpesti Dózsa csapatában. 23 éves koráig 44-szer tagja volt a magyar felnőtt válogatott csapatnak és háromszor nyerte meg a magyar I. osztályú bajnokságot. 1991-ben a Magyar Testnevelési egyetemen középiskolai testnevelő tanárként, majd egy kicsit később, 2004-ben jégkorong szakedzőként szerzett diplomát. Még ugyanebben az évben a BKÁE-n igazgatásszervezőként szerzett oklevelet. A sport üzleti részén létesítménygazdálkodással (teniszpályák, jégpályák) működtetésével kezdte, majd 2002-től a Sportfólió Kht igazgatója, ezután 2005 és 2007 között a Nemzeti Sportközpontok (központi költségvetési intézmény) főigazgatója volt. 2009 óta a Testnevelési Egyetem főállású oktatója. Magyar Olimpiai Bizottság - Megjelent a TF új jegyzete, a Sportmenedzsment. 2003-ban megreformálta a teljes jégkorong edzőképzési programot (melyben azóta is dolgozik), majd a Héraklész ifjúsági program vezetőjeként dolgozott 2004-2013 között. Jelenleg a Magyar Jégkorong Szövetség stratégiai programvezetője, a Testnevelési Egyetemen professzorként a Sportmenedzsment Tanszék vezetője és a Milton Friedman Egyetem óraadó tanára.
Előbbi képzés csaknem negyven hallgatóval rajtolt el. Bővebben... Új képzés a Testnevelési Egyetemen: sportlétesítmény-üzemeltetés Szeptembertől új lehetőséget és fejlődést kínál a Testnevelési Egyetem: Prof. Géczi Gábor vezetésével elindul a sportlétesítmény-üzemeltető szakirányú továbbképzés. Azonban nem csak az új, hanem az újrainduló, korábban már népszerű szakírányú továbbképzések miatt is érdemes ellátogatni a TE honlapjára. A magyar sport belülről: Labdarúgás A magyar sport belülről eseménysorozat idei utolsó állomása alkalmával Magyarország legnagyobb országos sportági szakszövetsége, a Magyar Labdarúgó-szövetség munkatársai látogattak el egyetemünkre november 28-án. Bővebben... A magyar sport belülről Az egyetemünk Sportmenedzsment Tanszéke egy új kezdeményezést hívott életre, amelynek célja bemutatni az egyetem hallgatói számára, hogyan is működik a hazai sportélet. Az első alkalom 2019. április 30-án került megrendezésre az Athén teremben, ahol a Magyar Olimpiai Bizottság szemüvegén keresztül vizsgálhattuk a magyar sportot, belülről.