Ez a hiba az új rendszeren megszűnt. Eddig nem találtam újabb problémát remélem más sem. Innen is tölthető de órákba telik mire lejönne. Értékelés: Ezt találtam a leggyorsabbnak Beküldte gyenes - 2022. 20:42 Hawai, dizsé Beküldte kimarite - 2022. már. 04. 11:34 Értékelés: A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Beküldte kami911 - 2022. már. 06. 23:02 Aktívan kihasznált 0-day sebezhetőségek miatt szükséges a Firefox böngésző frissítése, javított verziók: Firefox 97. 0. 2 Firefox ESR 91. 6. 1 Firefox for Android 97. 3. 0 Focus 97. Linux mint update manager. 0 Részletek > A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges Firefox ESR Beküldte kimarite - 2022. 23:07 Debian rendszeren nemrég érkezett meg. Úgyhogy, az LMDE-seknek Frissítéskezelő vagy terminálban: sudo apt-get update sudo apt-get upgrade Értékelés: A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ez az oldal az LMDE-s frissítési megjegyzések magyar fordítása, melynek célja, hogy a magyar felhasználókhoz is eljusson mindaz az információ, amit a Mint csapat a Frissítéskezelőn keresztül közvetíteni szeretne. Az eredetit lásd az LMDE Frissítéskezelőben az "Update Pack Info" gombra kattinva, vagy itt: incoming, latest Konkrét problémákkal, további kérdésekkel kapcsolatosan kérlek használjátok a fórumot. További információk: Update Pack 8 – 8. Frissítőcsomag 2014. 02. 04. Először frissítsük a libpng12-dev csomagot, ha korábban telepítve volt Ha korábban telepítettük a libpng12-dev csomagot, szükséges lesz elsőként ezt frissíteni, mielőtt megkezdjük a teljes rendszer frissítését: apt install libpng12-dev ATI legacy felhasználók: távolítsuk el a hivatalos legacy meghajtóprogramot a frissítés előtt Az UP8 az Xorg 1. Linux mint update java. 14 verziójával érkezik, amely nem támogatott a hivatalos legacy meghajtóprogram által (fglrx-legacy-driver). Ezek a meghajtóprogramok nem fognak működni a frissítés után. Ha ezeket a meghajtóprogramokat használjuk, ajánlott ezek eltávolítása és a nyílt forrású meghajtóprogramok telepítése a frissítés előtt.
A januári béremelés nem kezeli az orvosok és szakápolók közti bérfeszültséget, sőt, egy újabb bérfeszültséget is bevezet a rendszerbe, mert a minimálbér-emeléssel és a fiatalok személyi adómentességével a pályakezdők jövőre több pénzt vihetnek majd haza, mint a 15-16 éve dolgozók. Soós Adrianna az -nak elmondta, mi az a minimum, amit meg kéne tenni a kormánynak: "Januártól legalább ötven százalékkal kellene emelni a szakdolgozók bérét mindezekre tekintettel. 2023-ra pedig el kellene érni, hogy az a bérarány, ami volt korábban az orvosok és az ápolók között, az visszaálljon, tehát, hogy egy képzett dolgozó ötven százalékát elérje egy orvos fizetésének. " A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnökét, Migács Tibort nem lepte meg a béremelés híre, mert szociális szférában dolgozók többsége amúgyis minimálbért vagy garantált bérminimumot keres, és a szociális dolgozók bejelentett béremelése nem több, mint a már amúgy is tervben lévő 200 ezer forintos minimálbérhez való hozzáigazítás.
Emellett csütörtökön kollektív szerződést is alá írtak a Fővárosi Önkormányzat hajléktalan embereket ellátó intézményrendszerét működtető BMSZKI munkavállalóit képviselő Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD). Elmondták, ez országosan szinte példa nélküli a szociális ágazatban. A Fővárosi Önkormányzat közleményében kiemelte, a kollektív szerződés alapján bevezetik a hűséget elismerő törzsgárda jutalmat és a rekreációs célú többlet fizetett szabadnapokat, valamint évi 320 ezer Ft cafeteria juttatást is a dolgozóknak. A szociális dolgozók már hosszú hónapok óta próbálták behajtani a kormány és a főváros által megígért béremeléseket, azonban eddig úgy tűnt, egyik oldal sem veszi őket komolyan, habár utóbbinál a közgyűléseken többször előkerült a dolgozók béremelése. A kormányzat korábban a 2021. novemberi állapothoz képest ígért 20 százalékos béremelést a szociális ágazatban – ez azonban nem valósult meg, mivel részének tekintik a garantált bérminimum emelését is. A főváros pedig miután 2021-ben a járvány és a fővárost érintő elvonások miatt nem tudott bért emelni, tavaly szerződésben vállalta, hogy 2022-ben 15 százalékkal emeli a fővárosi dolgozók bérét.
"Senki nem marad meg a pályán, menekül minden fiatal, kevesebb munkával, kevesebb felelősséggel sokkal több pénzt keres. Amit Orbán Viktor bejelentett, az csak arra alkalmas, hogy még többen tűnnek el az oktatásból" – véli Szabó Zsuzsa. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a Népszava kérdésére elmondta, hogy a minimum, amit elvárnak, az a 10%-nál jóval magasabb egyszeri béremelés, a pedagógus-bérek mindenkori minimálbérhez való kötése, és a nem pedagógusként foglalkoztatott oktatási dolgozók közalkalmazotti illetményeinek rendbetétele. "Ha ezt nem teszi, a szakszervezetek számára nem marad más lehetőség, mint a sztrájk" – jelentette ki Nagy Erzsébet. A magyar közszférában régóta bérválság van. Már 2012-ben is 30%-kal alacsonyabb bére volt egy közszférában dolgozónak, mint egy hozzá hasonló versenyszférában dolgozónak, és azóta sem történtek nagy változások. A s zociális dolgozók például tavaly csupán nettó 130 ezer forint körül kerestek, az egészségügyi szakdolgozók bérét pedig máig nem arányosították a megemelt orvosi bérekhez.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) belső számításai szerint 11 500 bölcsődei dolgozóból az intézmények technikai dolgozói kezdőként legfeljebb 47 500, negyven éves tapasztalattal pedig majdnem 53 ezer forintos többletet kaphatnak, egy kisgyermeknevelő pedig alsó hangon több mint 65 ezer forinttal kaphat többet bruttóban. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) attól tart, hogy a kulturális dolgozók béremelése hasonlóképpen fog félresikeredni, mint a 2020-as béremelésük, amikor a béremelésről nem hozott rendeletet a kormány, így a szakszervezetnek kellett kiharcolnia, hogy az önkormányzatoknak utalt pénzt valóban a kulturális szakemberek béremelésére költsék az intézmények. A legcsalódottabbak a pedagógusok, akiknek legnagyobb szakszervezetei, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) nemrég közös sztrájkbizottságot alapítottak. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke "fölháborítónak" nevezte a kormány ajánlatát, és kijelentette, hogy az "tárgyalási alapnak is kevés".