Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező volt Veiszer Alinda vendége legújabb műsorában - szemlézte a műsorvezető Patreon-oldalán közzétett interjú t a Telex. A csaknem egyórás beszélgetésben szó volt a legendás színész szakmai pályafutásának fontosabb állomásairól, a színművészeti főiskoláról, oktatói pályáról, a színészszakma felhígulásáról, de Benedek beszélt a családjáról, a szüleiről és tavaly elhunyt fiáról, Benedek Tiborról is. Benedek Miklós édesanyjáról azt mondta, nem voltak jóban. "Másként gondolkodtunk, másként nőttem fel. " Az édesapjával való viszonyáról pedig azt mondta: "Harmonikus volt. Harmonikus, igen. Azt hittem, hogy harmonikus, de – hát gyerek voltam. Aztán sok minden kiderült, hogy ez se volt úgy, hogy minden másképpen van", majd elismerte volt, hogy csalódott az apjában: "Főleg abban, hogy képes volt, és öngyilkos lett. Azt nem értettem akkor, és nagyon mérges voltam" - mondta. Benedek Tibor is így keveredett szóba. "Sokkal többet értem el, mint az apám, de annyit nem értem el, mint a fiam, Tibor" - mondta.
Először beszélt elvesztett fiáról a neves színész. Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező volt Veiszer Alinda vendége. Benedek Miklós saját pályafutásáról éppúgy beszélt, mint családjáról és fia – Benedek Tibor – elvesztéséről is. "Sokkal többet értem el, mint az apám, de annyit nem értem el, mint a fiam, Tibor" – mondta. "Minden. Nemcsak ezek. Minden. A mosolya, az okossága, a tudása, az unokáim. És hát az önzés. Az elmúlás" – mondta Benedek Miklós arról, mit idéz fel benne elvesztett fia emléke, majd hozzátette önzésnek tartja, "hogy egyszer vége van. Mindannyiunknak. És nem azokkal, akikkel kéne. Hogy egy Börcsöknek miért kell meghalni? Nem tudom, igazságtalanság. Vagy hogy a Tibornak meg kellett halni, az igazságtalanság. " "Rossz apa voltam, nagyon rossz. Önző, rossz apa voltam, és nagyon csélcsap. Jó, hát szerettem, de közel nem voltam olyan apa, mint a Tibor. Ő csúcsapa volt. Ő mindig jelen volt. Még azt is mondhatnám, hogy ő sokkal jobban egyeztette össze a szakmát a magánélettel.
Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező volt Veiszer Alinda legújabb műsorának vendége – írja a Telex. A csaknem egyórás beszélgetésben szó volt a szakmai pályafutása fontosabb állomásairól, nemcsak a színházi karrierjéről, hanem a színművészeti főiskoláról, oktatói pályáról, a színészszakma felhígulásáról is. Beszélt a családjáról, a színész édesapjáról, az anyjához fűződő feszült viszonyáról, de a tavaly elhunyt fiáról, Benedek Tiborról is. Az interjúban elmondta, hogy "sokkal többet értem el, mint az apám, de annyit nem értem el, mint a fiam, Tibor. " Bár elmondta, hogy nehéz beszélnie fia haláláról, néhány részletet megosztott. "Mindennap eszembe jut és gondolok rá, az nem változott. " A műsorvezető, Veiszer Alinda kérdésére azt is elmondta, hogy "Rossz apa voltam, nagyon rossz. Önző, rossz apa voltam, és nagyon csélcsap. Jó, hát szerettem, de közel nem voltam olyan apa, mint a Tibor. Ő csúcsapa volt. Ő mindig jelen volt. Még azt is mondhatnám, hogy ő sokkal jobban egyeztette össze a szakmát a magánélettel.
2021. feb 6. 14:08 Benedek Miklós őszintén mesélt arról, milyen apának tartotta magát. / Fotó: MTI/Czimbal Gyula Benedek Miklós egy vele készült interjú során beszélt elhunyt fiáról, akivel kapcsolatban igazságtalanságnak nevezte, hogy meg kellett halnia, valamint azt is elárulta, milyen apának tartotta magát. Veiszer Alinda vendége volt Benedek Miklós, akivel többek között olyan témákról esett szó, mint a színház, vagy az oktatás, ugyanakkor szóba került a család is. Utóbbi kapcsán megkerülhetetlen témaként merült fel, vajon lehet-e kevesebb, mint egy évvel az eset után egy elvesztett fiúról beszélgetni, megfogalmazhatóak-e azok az érzések, amik ilyenkor egy apában dúlnak. ( A legfrissebb hírek itt) "Sokkal többet értem el, mint az apám, de annyit nem értem el, mint a fiam, Tibor" - mondta fiával kapcsolatban, majd egy másik kérdésre reagálva elárulta azt is, hogy minden nap gondol a magyar vízilabda-válogatottal játékosként és edzőként is szép sikereket elérő gyermekére, akivel kapcsolatban az, hogy beszélni tud róla, az idő is segíti valamelyest.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Róma első keresztény császára A római császár, Constantine (280 - 337 év) az egyik legbefolyásosabb személyiség az ókori történelemben. A kereszténységet a hatalmas Római Birodalom vallásaként fogadta el, és egy alkalommal illegális kultust emelt a föld törvényébe. A Nizza- i Tanácsban Constantine korabeli keresztény tanítást kötött. A Byzantiumban, később Konstantinápolyban egy tőke létrehozásával olyan eseménysorozatot indított el, amely megtörné a birodalmat, feloszlatta a keresztény egyházat és ezer éven át hatással volt az európai történelemre. Korai élet Flavius Valerius Constantinus Naissusban született, Moesia tartományban, a mai Szerbiában. I constantinus római császár komjádi. Konstantin anyja, Helena volt barmaid, és az apja egy Constantius nevű katonatiszt volt. Apja emelkedni fog, hogy Constantius Chlorus császár lett (Constantius Chlorus), és Constantine anyja kanonizálta volna Szent Helenát. Azt hitték, hogy megtalálta Jézus keresztjének egy részét. Mire Constantius lett Dalmácia kormányzója, felsõbb feleséget követelt, és találta meg a Theodorát, a Maximian császár lányát.
Élete, uralkodása [ szerkesztés] A Historia Augusta szerint Constantius egy Eutropius nevű nemesember fia volt, aki Dardaniából származott, illetve ugyanezen forrás szerint anyját Claudiának hívták, aki II. Claudius Gothicus és Quintillus császárok unokahúga volt. [3] Azonban a történészek véleménye szerint ezeket a családi kapcsolatokat Constantius unokája, II. I. Constantius római császár – Wikipédia. Constantinus császár parancsára utólag találták ki, hogy ezáltal a császár családját két előkelőnek tartott felmenőre vezessék vissza. Carus császár uralma idéjén Constantius Dalmatia helytartójaként tevékenykedett, és Carus állítólag fogadott fiának tekintette őt, aki a saját fia, Carinus helyett majd az örökébe lép. [4] Más források szerint Claudia nem unokahúga, hanem leánya II. Claudiusnak, és egy Gordianus nevű emberrel kötött házasságából származott Flavius Eutropius és Eutropia Galeria Valeria is. [5] 293 -ban Diocletianus császár létrehozta a tetrarchia intézményét, ami a Római Birodalmat felosztotta egy nyugati és egy keleti részre.
Barnes szerint Fausta azt állította Constantinusnak, hogy Crispus összeesküvést tervez ellene. Ezt persze csak azért találta ki, hogy eltávolítsa a trónörököst, és előkészítse a terepet saját fiainak. Constantinus igazi zsarnok módjára reagált: rögtön kivégeztette fiát. Később azonban Constantinus anyja, Helena lerántotta a leplet Fausta ármánykodásáról. Erre Fausta a rá váró, minden bizonnyal kegyetlen kivégzés helyett önkezével vetett véget életének a gőzfürdőben. Meglehet, nem ez volt a legbölcsebb megoldás, de aki elveszíti az eszét, az ritkán hoz racionális döntéseket. About: I. Constantinus római császár. Constantinus egyébiránt elég jól dokumentált uralkodásának számos rejtélyes epizódja van, ez csak az egyik, amelyről már sohasem derül ki a teljes igazság. Forrás: részletek Bárt D. Ehrman A kereszténység diadala című munkájából (Fordította: Beke Ádám)
_Constantinus_római_császár
A császár mutatóujja azon a metszeten is hiányzott, amelyet Deigo Revillas apát 1759-ben publikált – mutatott rá a direktor. A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítést céljából, míg a Louvre azt tanulmányozza, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában.
I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22. ), a Római Birodalom császára. Csapatai 306. július 25-én kiáltották ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig (337) uralkodott. I constantinus római császár dental. Property Value dbo: abstract I. július 25-én kiáltották ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig (337) uralkodott. Európában ma leginkább a - keresztény egyház vezető püspökei és a császár között lezajlott tárgyalásoknak és kiegyezéseknek köszönhetően - 313-ban kiadott Mediolanumi, ismertebb nevén milánói ediktumról, (amely a Római Birodalomban elsőként engedélyezte a keresztény vallást) és a 325-ben tartott első nikaiai zsinaton kiadott Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum elnevezésű keresztény hitvallásról ismert; mindkettő fontos lépést jelentett a kereszténység elterjedésében.