Három kamion keresztbe fordult a síkos úttesten szerdán Veszprém határában, a 8-as számú főút Várpalota felé kivezető négysávos szakaszán - közölte a regionális közútkezelő ügyeletese. Vörös riasztás az országban Az országban jelenleg négy régióban van piros riasztás, amely erős jegesedésre és többfelé várható, tartós, intenzív ónos esőre figyelmeztet. Jellemzően több milliméteres, de helyenként fél centimétert meghaladó jégbevonat rakódhat az utakra, az ónos eső többfelé jégpályává változtathatja az utakat. Piros riasztás volt érvényben az ónos eső miatt. Ilyen időjárási helyzetekben mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben jelentős fennakadások alakulhatnak ki A teherjárművek szinte teljesen elzárják az utat, a forgalom egy sávon, torlódva halad - tette hozzá Gordos Balázs. Tájékoztatása szerint ugyancsak a 8-as főúton - a litéri elágazónál - három személykocsi csúszott össze. A megyében szerdán másodszor is megkezdték a főutak - különösen a bakonyi szakaszok - sózását, és folyamatosan sózzák már a mellékutakat is. Váradi Piroska, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy szerda kora reggel óta a megye útjain 15 koccanásos baleset történt, de egyik sem járt személyi sérüléssel.
Kedden eleinte az ország északi felében kialakulhat időszakos gyenge havazás, ónos szitálás, majd a déli óráktól nyugat felől főként a Dunántúlon már előfordulhat helyenként időszakos kisebb ónos eső. A csapadék intenzitásának növekedése a délutáni óráktól valószínű. Vörös riasztás ónos eső radar. Szerda éjfélig az Északi-középhegység térségében a legtöbb helyen 5-15 cm hó valószínű, de főként Nógrád megyében, illetve Pest megye északi részein hullhat a nagyobb mennyiség. Az ország döntő részén (a Győr-Budapest-Debrecen vonaltól délre, kivéve a Tiszántúl keleti részét, és a Dunántúl északnyugati részét) jelentős mennyiségű (több mm-nyi) ónos eső várható a kedd délutáni, esti óráktól. Szerda reggelig a Pécs-Budapest sáv körüli megyékben akár 10-15 mm-nyi csapadék is lehullhat ónos eső formájában. Szerda napközben a Győr-Debrecen vonaltól északra várható több mm-nyi ónos eső kiemelten az Alföld északi részén és az Északi-középhegység előterében, a vonaltól délre inkább esőre számítunk.
Az estétől érkező újabb csapadékzóna északi, északnyugati részén ismét előfordulhat havazás, amely az ónos esőt, esőt, fagyott esőt, havas esőt váltja fel. Erre előbb a Dél-Dunántúlon, majd a Duna-Tisza közén végül az Alföld keleti, északkeleti részén van számottevő esély. A várható friss hó általában lepel - 5 cm közé becsülhető, de lokálisan ennél több is hullhat. " - olvasható a Címlapfotó:
A híres budapesti fürdőket tápláló forrásokból nyert különféle gyógy- és ásványvizek palackozása a 19. század dereka óta jövedelmező üzlet. Az egyik legismertebb forrás, a margitszigeti feltárását József főherceg kezdeményezte, a fúrásokat 1866-ban kezdték el, s a 43, 2 Celsius fokos, kéntartalmú, meszes gyógyvízre épült az 1869-ben megnyitott Szent Margit gyógyfürdő, ahol ivókúrákat is tartottak, a szénsavval dúsított vizet pedig Palatinus-víz, majd Szt. Margitszigeti ásványvíz néven palackozta a Szent Margitsziget Rt. Melyik a legnépszerűbb magyar ásványvíz?. A sziget a század elején a főváros tulajdonába került, a palackozást pedig a Fővárosi Ásványvíz Vállalat vette át. A sziget déli részén lévő Magda-kutat 1936-ban tárták fel, s ennek a vizét is az időközben megépült sportuszoda melletti ásványvíztöltő üzembe vezették. Az államosítás után az üzemet összevonták a jéggyárral, az immár Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett 1968-tól Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott. Az 1992-ben alakult részvénytársaságban 79 százalékos részesedést szerzett az üdítőitalát addig is ott palackoztató amerikai PepsiCo, amely ma 100 százalékos tulajdonosa a Pepsi Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt.
Az egészséges táplálkozás, mint fogalom nagyrészt az elmúlt tíz évben épült be a fogyasztók gondolkodásába, ami a vásárlói szokásokban is jelentkezett. Ennek a folyamatnak az egyik fő haszonélvezője az ásványvíz szektor volt. Ezzel párhuzamosan a gyártóknak sikerült az ásványvizet a szénszavas üdítőitalok és gyümölcslevek fő alternatívájaként pozícionálni az italpiacon. Az ásványvíz piac előretörését a legjobban a világ legnagyobb italpiacán, az Egyesült Államokban lehet nyomon követni: tíz évvel ezelőtt a lakosság kb. 56, 9 milliárd liter szénszavas üdítőitalt fogyasztott évente, míg az ásványvíz-fogyasztás csak 17, 9 milliárd liter volt, amivel csupán az ötödik legkedveltebb italfajta volt a tengerentúlon a sör, a kávé, a tej és a szénsavas üdítőital után. 2008-ra a szénsavas üdítőital fogyasztás 53, 4 milliárd literre zsugorodott, miközben az elfogyasztott ásványvíz mennyisége 33 milliárd literre emelkedett. Érdekesség, hogy bár alapvetően az ásványvíz-fogyasztás a gazdaság állapotától független, az elmúlt két év erre rácáfolt.
-nek. A szigeti üzemben palackozzák a kristályvizet, a Rudas fürdő mellett pedig az 1999-ig Harmatvíznek, azóta Gellérthegyi Kristályvíznek nevezett ásványvizet. Szintén a 19. század végén kezdték palackozni a Margit szigettel szemközti Lukács-fürdőt tápláló Kristály forrás szénsavval dúsított vizét, amelyet a Szt. Lukács-fürdő Vállalat 1905-ben védjegyeztetett. A vizet hamarosan külföldre, még Amerikába is szállították. Az államosítás után a termelés fokozatosan csökkent, s a Kristály Ásványvízüzem 1953-ban megszűnt. A mai budapesti XI. kerületi Őrmezőn fakadó úgynevezett budai keserűvizekre 1862-ben talált rá Bayer János budaörsi gazda, aki kutat ásott a Dobogó-hegy lábánál és igencsak elkeseredett, hogy nem tiszta vizet talált. Saxlehner András posztókereskedő azonban megvette Bayertől a területet, további kutakat ásatott és korszerű palackozóüzemet építtetett, ahol Hunyadi János keserűvíz névre keresztelt nedűt palackozott, amelyet 1877-ben védjegyeztetett. A gyógyvíz már a század elejére világhírű lett, külföldre is elkerült.