Maácz János - Myskovszky Viktor Megindította: ID. Szinnyei József Gulyás Pál adatgyűjtésének felhasználásával összeállította Viczián János. Magyar írók élete és munkái III. (töredék) FA-GWÓTH - reprint FÜLSZÖVEG "Célom: az egész hazai irodalmat életrajzokban úgy összefoglalni, hogy annak minden ága lehetőleg teljesen legyen abban képvis... Viczián János (szerk. ) Magyar írók élete és munkái XIX. (N. Árpádné-Özséb, P. ) Magyar írók élete és munkái I-XIV. (egységes, teljes sorozat)- reprint Koszorús Oszkár (szerk. ) Orosháziak és környékbeliek Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című művében Viczián János Magyar írók élete és munkái XVIII. Szinyei józsef magyar írók élete és munki . kötet - Pótlás a XVII. kötethez Magyar írok élete és munkái VI. kötet Előjegyzem
Magyar írók élete és munkái I-XIV. - Szinnyei József Sorozatcím:: A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése utánnyomat-sorozata Kiadó: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Kiadás éve: 1980 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dabasi Nyomda ISBN: 9637002340 Kötés típusa:: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 10477 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 22. 00cm Súly: 14. Magyar írók élete és munkái I-XIV. - Szinnyei Józs (meghosszabbítva: 3128026862) - Vatera.hu. 00kg Állapot: Jó Megjegyzés: Állományból törölt volt könyvtári példány. A védőborító gerincek kissé megfakultak, némelyik széle enyhén rojtos. Internetes könyváruházon keresztül fogjuk a kosárba rakott tételével kiszolgálni. Mivel a Vatera felületén csak szállítási módot tud kiválasztani, de konkrét helyszínt nem tud megjelölni, ezért szükséges, hogy pontosítsuk ezt. Ezért körülbelül 20 perccel a rendelés leadását követően kapni fog egy e-mait tőlünk, amely tartalmaz egy linket. Ha erre a linkre kattint, beállíthatja a szállítás pontos módját, helyszínét, illetve a fizetési módot.
Találatok megjelenítése Keresés: AN 2708411 OSZK Katalógus - Amicus Ugrás: Megjelenítve: 1 - 1 / 1 1 / 1 Rövid megjelenítés MARC formátum Cédula formátum Rekord tárolása Szerző: Szinnyei József (1830-1913) Cím és szerzőségi közlés: Magyar írók élete és munkái /... írta Szinnyei József Megjelenés: Budapest: Hornyánszky, 1891-1914 Terj. /Fiz. jell. : 14 db; 23cm Osztályozás: 894. 511 (092): 030 015 (439) 013 (=945. 11) 929 (439): 030 929 (=945. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái 1891-1914 | Arcanum Digitális Tudománytár. 11) (100): 030 Szolgáltatások OpenURL: E-könyv rendelés: Hozzáadás a kedvencekhez: OSZK borító: Google Books borító: Cool URI: Keresési problémák/hibák: Technikai problémák: Szolgáltató: Országos Széchényi Könyvtár Copyright: ©2003 LibriCore Utolsó frissítés: 2. 1. 0: Aug 02, 2007
Ez a mű örök forrás. A jólcsengő nevek százai és ezrei fognak eltűnni az idők sodrában, amikor «Szinnyei» még mindig ott forog a tudósok kezén. " [5] Pintér Jenőnek igaza lett: az egész 20. században Gulyás Pál kiegészítő művét leszámítva valóban nem készült hasonlóan terjedelmes és részletes lexikon a magyar írókról. A mű rendelkezik reprint (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Veszprém, 1981) és a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából elektronikus kiadással is. Kötetbeosztása [ szerkesztés] Kötetszám Kötetcím Kiadási év Hasábszám Elektronikus elérés I. kötet Aachs–Bzenszki 1891 1440 hasáb [3] II. kötet Caban–Exner 1893 1474 hasáb [4] III. kötet Fa–Gwóth 1894 1582 hasáb [5] IV. kötet Gyalai–Hyrtl 1896 1492 hasáb [6] V. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái 1891-1914 | Arcanum Digitheca. kötet Iczés–Kempner 1897 1468 hasáb [7] VI. kötet Kende–Kozocsa 1899 1456 hasáb [8] VII. kötet Köberich–Loysch 1900 [9] VIII. kötet Löbl–Minnich 1902 1446 hasáb [10] IX. kötet Mircse–Oszvaldt 1903 1450 hasáb [11] X. kötet Ótócska–Popea 1905 [12] XI. kötet Popeszku–Rybay 1906 1430 hasáb [13] XII.
Igénytelen vélemények a két evangyélmi egyház ügyeinek igazgatását tárgyazó miniszteri törvényjavaslat felett. ott, 1856. (Németül: ford. Hunfalvy János. ott, 1856). 13. Egyházi beszéd Berzsenyi Dániel sírja felett 1860. jún. 14. ott, 1860. 14. A magyarhoni ágost. és helv. hitvallásnak szabad és nyilvános vallásgyakorlatát biztosító törvények. ott, 1860. Két kiadás. (Németül: U. ott, 1860). 15. Kisebb imakönyv evang. keresztények számára. ott, 1868. 16. Bányakerületi utasítások. ott, 1870. 17. Összegyűjtött egyházi beszédei. ott, 1871. (Petrik Géza Egyházi Könyvtára I. ). Életképek 1847. I. 23. sz. Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 109., II. 18. l. Újabbkori Ismeretek Tára I. 207., VI. 276. l. Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 441. l. Vasárnapi Ujság 1861. 35. sz. arczk. Házi Kincstár 1862. 376. l. Ország Tükre 1863. arczk. Prot. Képes Naptár 1864. l. arczk. Magyarország és a Nagyvilág 1866. 26. arczk., 1876. 32. sz. Vutkovich Sándor, M. Írók Albuma. Pozsony, 1873. 154. l. Szinnyei Repertoriuma.
Történelem I. II. 1886: Hon 177. sz., Erdélyi Prot. Közlöny 31. sz., Családi Kör 32. sz., Fővárosi Lapok 176. sz., Ungarischer Schulboter 34. sz. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1876. 32., 33., 1877. 44., 1878. 27. sz., 1880. 7. sz. Toldy Ferencz Összegyüjtött Munkái IV. k. Békésmegyei Évkönyv III. 1878. (Zsilinszky M. ) arczk. Ballagi Mór, Emlékbeszéd Sz. J. fölött. Bpest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. VII. 8. ). Kisfaludy-Társaság Évlapjai XV. 1880. 449–472. l. Petrik Könyvészete és Bibliogr. Kiszlingstein Könyvészete. Ballagi Géza, A protestáns pátens és a sajtó. Bpest, 1892. Pallas Nagy Lexikona XV. 515. l. Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 266. l. Benkő István, Sz. élete és irodalmi munkássága. Marosvásárhely, 1901. Akadémiai Értesítő 1906. 520. l.
- Hátha engem is szerencse ér, s megjárhatom ezt a ragyogó utat! - ujjongott a fenyőfa. - Hiszen ez még nagyszerűbb, mint a tengereket járni! Ó, hogy epedek, hogy vágyakozom! Bár itt volna már újra a karácsony! Vagyok már akkora, mint a társaim, akiket tavaly a városba vittek. Csak már szekérre emelnének! Csak ott állhatnék már a meleg szobában, pompa és fényesség közepette! Vajon mi következik aztán? Biztosan még jobb lesz, még szebb, különben minek díszítenének föl olyan gazdagon? Utána még nagyszerűbb, még pompásabb dolgok várnak rám. De mik azok? Ó, hogy mennék már, hogy vágyom el innét! Magam sem tudom, mi lelt. - Örülj nekünk! - mondta a levegő meg a napsugár. - Örülj az üde ifjúságnak itt az isten szabad ege alatt! Vásárlás: Gala Meble Nóra KRW1 andersen fenyő Vitrin árak összehasonlítása, Nóra KRW 1 andersen fenyő boltok. De a fenyőfa nekik sem tudott örülni. Nőtt, nőtt, ahogy csak erejétől telt, s zöldellt télen-nyáron. Az emberek, akik látták sötétzöld pompájában, azt mondták: "De szép fa ez! " És karácsony táján őt vágták ki elsőnek. Velejéig hatolt a fejsze, s egy mély sóhajjal elzuhant.
Állt az erdőben egy szép, sudár kis fenyőfa. Jó helye volt: nap is érte, levegő is simogatta, idősebb társai, lucfenyők meg jegenyefenyők zúgtak körülötte. De a kisfenyőnek minden vágya az volt, hogy magasabbra nőjön; a meleg napot, az üdítő levegőt sem élvezte, s ügyet se vetett a parasztgyerekekre, akik ott jártak-keltek, fecsegtek körülötte, amikor szamócáért, málnáért mentek az erdőre. Sokszor egész köcsöggel szedtek, máskor szalmaszálra fűzték fel a szamócaszemeket, aztán leültek pihenni a kisfenyő tövébe, és azt mondták: - Milyen szép ez a kicsi fa! - S ezt a kisfenyő nem szívesen hallgatta. A következő esztendőben egy jókora hajtással lett magasabb, újabb év múlva még egy hajtással; a fenyőfák hajtásaiból mindig meg lehet mondani, hány évesek a fák. - Ó, ha akkora lehetnék én is, mint a társaim - sóhajtotta a kis fenyőfa -, akkor messzire szétterjeszthetném ágaimat, koronámmal pedig kitekinthetnék a nagyvilágba! Könyv: A fenyőfa és más mesék (Hans Christian Andersen). Madarak fészkelnének az ágaim között, s ha szél támad, én is olyan méltóságosan bólogathatnék, mint azok ott!
Állt az erdőben egy szép, sudár kis fenyőfa. Jó helye volt: nap is érte, levegő is simogatta, idősebb társai, lucfenyők meg jegenyefenyők zúgtak körülötte. De a kisfenyőnek minden vágya az volt, hogy magasabbra nőjön; a meleg napot, az üdítő levegőt sem élvezte, s ügyet se vetett a parasztgyerekekre, akik ott jártak-keltek, fecsegtek körülötte,... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 2 700 Ft 2 565 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 256 pont 3 000 Ft 2 850 Ft Törzsvásárlóként: 285 pont 290 Ft 275 Ft Törzsvásárlóként: 27 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Állt az erdőben egy szép, sudár kis fenyőfa. Simogatta a levegő, sütötte a nap, öreg lucfenyők, magas jegenyefenyők zúgtak körötte. De a kis fenyő nem örült igazából sem a napnak, sem a szélnek, sem a körötte epret szedő gyerekeknek, akik gyakran megpihentek mellette. Szíve egyetlen vágya az volt, hogy ő is nagyra nőjön, mint társai. Eltelt egy esztendő, s a kis fenyő egy hajtással magasabb lett, aztán a következő évben még eggyel. A fenyőfák korát a hajtásaikból lehet megmondani. - Meddig leszek még ilyen kicsi? Ó, ha akkora lehetnék, mint a többiek! - sóhajtotta vágyakozva. Eljött az ősz, s a favágók is megjelentek. A legmagasabb fák közül kivágtak néhányat, lecsapkodták az ágaikat, szekérre tették és elvitték őket. Vajon hová? Tavasszal a kis fenyő megkérdezte a fecskéktől és a gólyáktól: - Ti annyit utaztok! Nem láttátok valahol a társaimat? Egy öreg gólya bólintott: - Amikor Egyiptomból útra keltem, új hajókat láttam a tengeren. Pompás árbócaik voltak, finom fenyőillatot árasztottak.
És nem örült a napfénynek, sem a madárkáknak, még a szép kis piros felhőknek sem, amelyek napkeltekor, napnyugtakor elvitorláztak fölötte. Elközelgett a tél, csillogó-fehér hótakaró borított körülötte mindent, néha egy-egy nyúl iramodott el arra, és futtában átugrotta a kisfenyőt. Ó, milyen bosszantó volt! Két tél is elmúlt, míg végre a harmadikon akkorára nőtt, hogy a nyulak már nem ugorhatták át, meg kellett kerülniük. Ó, nőni, nőni, nagyra nőni és hatalmasra, mégiscsak ez ér legtöbbet ezen a világon - áhítozott a kisfenyő. Ősszel favágók jöttek az erdőre, és minden esztendőben kidöntöttek néhányat a legmagasabbak közül. A fiatal fenyő, amely időközben szépen felcseperedett, reszketve figyelt: a fenséges faóriások recsegve-ropogva zuhantak a földre. Fejszével lecsapkodták ágaikat, csupaszon hevertek; így, ágaiktól fosztottan, soványan, alig lehetett megismerni őket, Aztán szekérre emelték a rönköket, a lovak közé csaptak, és elvitték őket az erdőből. Hová vihették? S mi várhat rájuk?