A szerzőről KOSZTOLÁNYI DEZSŐ művei Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3. ) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró. Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (2. kiadás) | Kosztolányi Dezső emlékoldal. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945). Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak.
Talán az önfeledt nevetés jelenti a "kincset", amit Kosztolányi hiányol a Boldog, szomorú dal című művében.
Leírja a rossz mindennapiság világát, a felnőtt lét szürkeségét. Önmaga és az alvó város képe jelenik meg. Az elénk tárt képben a pusztulás jelenik meg: "Az emberek feldöntve és vakon / vízszintesen feküsznek. Kosztolányi szegény kisgyermek panaszai i elemzes. " "A ház is alszik holtan és bután, / mint majd száz év után, / ha összeomlik, gyom virít alóla, / s nem sejti senki róla, / hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. " Majd a költő felfedez valami szépséget, egy "égi bált", melyet a gyermek szemével lát. A gyermekkor világa idéződik fel a költőben. A verszárlatban a lét értelmét abban látja, hogy részese lehetett ennek a csodának, mely már 50 éve a feje felett van, de gyermeknek kell lenni ahhoz, hogy ezt felismerje. A Kosztolányi által érzékelt gyermeki teljesség elvesztése a napjainkra is jellemző lehet. Gondoljunk csak arra, amikor mindannyian kisgyermekek voltunk mennyit nevettünk önfeledten, ám amint szembesültünk a "felnőttebb" élet nehézségeivel mindez háttérbe szorult, nem tudjuk olyan gondtalanul élvezni az életet, mint a kisgyerekek.
Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének szerzője. 1885-ben született Szabadkán, jómódú polgári családban. Beteges volt, állandó halálfélelmei voltak, ideges érzékenysége már gyermekkorában feltűnt. Magyar-német szakot végzett, egyetemista korában későbbi költőtársaival ugyanarra a híres Négyesy-szemináriumra járt. A Nyugat indulásától kezdve szerepelt a szerzők között. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai c. kötete, majd sorra, szinte évente adott ki vagy verseskötetet, vagy regényt, vagy novellát. Kosztolányi szegény kisgyermek panaszai. Emellett kiváló esszéíró és publicista. Felsége Harmos Ilona színésznő. 1936-ban hosszú betegség után hal meg. (Kosztolányi habitusát, világhoz való viszonyát, költészetét bármelyik tanulmánynál tömörebben és érzékletesebben foglalja össze Orbán Ottó zső című verse). A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI A kötet szerkezete A kötetben összesen 64 vers található. A versek nem cím, hanem a kezdősor alapján azonosíthatók, mintha egy végtelen monológot olvasnánk. A szerkezetben, a versek egymásutániságában nehéz logikát találni: inkább csapongó, változatos: egymás mellé kerülnek különböző témájú és szemléletű versek.
1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet. 1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám. 1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. 1936. Kosztolányi szegény kisgyermek panaszai elemzes. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Farkas Gábor zongoraművész nemrég új szólólemezzel jelentkezett, amelyen Liszt virtuóz operáiból és dalaiból hallható érzékeny válogatás. A lemezbemutató koncert nagy sikert aratott a New York-i Steinway Hallban. Tavasszal még egy új lemeze várható: Schumann-albuma jelenik meg a Hungaroton gondozásában. Nemrég pedig azt az oklevelet vehette át, mely azt tanúsítja, hogy Farkas Gábor immáron a Steinway Artist cím birtokosa. Az 1981-es, ózdi születésű zongoraművész életútja mindezek után Tokióba vezet: vendégprofesszori állást ajánlott neki a Tokyo College of Music, amelynek ő lesz az első európai mestere 2017 májusától, zongora szakon. Egészen különleges ez az út, amely Ózdról eddig vezetett, Farkas Gábor a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte meg a diplomáját 2005-ben, a doktori fokozatát 2014-ben, a mesteriskolában Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás volt a mentora. Egyetemistaként, 2000-ben megnyerte a Baden bei Wienben rendezett Bartók Béla zongoraversenyt, majd 2003-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyét.
Farkas Gábor online zongoraestje 2021. 03. 10. Március 3-án, az MVM-koncertek sorozatában Farkas Gábor adott egyrészes szólóestet a Zeneakadémián, minden ízében bécsi programmal. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. A műsor első felét Schubert op. 142-ként ismert második impromptu-sorozat a alkotta, amelyet a művész szuggesztíven és vitathatatlanul egyéni – bár semmiképpen sem egyénieskedő – felfogásban adott elő. Farkas Gábor játékának alapvető vonása a megszólalás nyugalma, tömörsége, amely azt a benyomást kelti, hogy valamiféle súlyos tömeg halad előre feltartóztathatatlanul az időben – ez azonban nem teszi nehézkessé az előadást, csupán fegyelmezettséget, kiegyensúlyozottságot kölcsönöz neki. Ugyanakkor erre a szilárd talapzatra támaszkodva az előadó minden rugalmasságát és érzékenységét latba vetve, szabadon formálhatja a zene hangzó felszínét. A mondott fegyelmezettség és kiegyensúlyozottság segít messziről elkerülni a szentimentalizmus veszélyét; ugyanakkor Farkas ihletett játéka maradéktalanul idézi fel a Schubert-zene daloló, simogató, nosztalgikus vagy mélységesen szomorú arcát.
Az Intermezzoban Bálint Edina vendége Farkas Gábor Liszt, és Junior Prima-díjas zongoraművész. Farkas Gábor amikor csak tud, koncertezik, s ez a tavasz sem kivétel ez alól, még akkor sem, ha a fellépések online zajlanak majd. Az elmúlt években a legnagyobb magyar koncerttermek mellett játszott Bécsben, Madridban, Berlinben, Rómában, Párizsban, Londonban, Calgaryban, Tokióban, Szöulban, Pekingben, Weimarban valamint Bayreuthban is. A zene egészen kicsi kora óta kitölti az életét, hiszen már öt évesen elkezdett muzsikálni. Már első albuma, "An Evening with Liszt" is számos díjat nyert, többek között a "2009 legjobb Liszt felvétele" elismerést is kiérdemelte. Farkas Gábor jövő szerdán és csütörtökön a Zeneakadémia Nagytermében játszik. A szerdai est címe nagyon egyszerűen: A zongora. Schubert, Liszt és ifj. Johann Strauss művei is felcsendülnek. Másnap a Nemzeti Filharmonikusokkal lép fel, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét és Beethoven A-dúr szimfóniáját is meghallgathatjuk előadásukban.
J. S. Bach: Olasz koncert, BWV 971 Marika Murata (zongora) J. Bach: 2. (c-moll) partita, BWV 826 Yui Shimizu (zongora) Beethoven: 31. (Asz-dúr) zongoraszonáta, op. 110 Ana Šostar (zongora) Schubert: Négy impromptu, D. 899 [op. 90] – 2. Esz-dúr, 3. Gesz-dúr, 4. Asz-dúr impromptu Felipe Naim (zongora) Liszt: Faribolo Pastour Schubert–Liszt: Bécsi esték – 7. Allegro spiritoso Liszt: Tizenkét Schubert-dal – 12. Ave Maria Kaisei Mizuno (zongora) Liszt: 2. (E-dúr) polonéz Moeka Tanabe (zongora) J. Bach: Ich ruf zu dir, Herr Jesu Christ – korálelőjáték, BWV 639 Szkrjabin: h-moll fantázia, op. 28 Tony Lee (zongora) Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében csak védettségi igazolvánnyal látogatható az esemény. Rendező: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jegyár: A belépés ingyenes a terem befogadóképességének határáig.