Ez a nap egészen különleges Konrád és Sally számára - bár eleinte egyáltalán nem úgy tűnik. A testvérpár civakodik, a tenyérbemászó szomszéd katonaiskolával fenyeget, anya síkideg, és elmegy a dolgozóba, átjön az álmatag pótmama, és még az eső is elered. Nyomorúságosabb napot elképzelni is nehezen lehetne. Csakhogy ekkor felbukkan a MACSKA. Hogyhogy milyen macska? Macska le a kalappal teljes film. Olyan rendes macska macska, csak egy kicsit nagyobbacska, alig két méteres, és ami még lényeges, hogy király a dumája, és be nem áll a szája, és van egy csíkos kalapja. Na, ez a MACSKA napja. Játékidő: 78 perc Kategoria: Animáció, Családi IMDB Pont: 3. 5 Beküldte: boucore Nézettség: 37429 Beküldve: 2012-03-01 Vélemények száma: 8 IMDB Link Felhasználói értékelés: 8, 3 pont / 37 szavazatból Rendező(k): rendező:Bo Welchíró:Dr. Seussforgatókönyvíró:Alec Bergoperatőr:Emmanuel Lubezkidíszlettervező:Alec Hammond, Sean Haworthjelmeztervező:Rita Ryackzene:Marc Shaiman, Scott Wittmanlátványtervező:Alex McDowellvágó:Don Zimmerman Színészek: Mike Myers(A macska)Spencer Breslin(Conrad Walden)Dakota Fanning(Sally Walden)Alec Baldwin(Lawrence Quinn)Kelly Preston(Joan Walden)Sean Hayes(A hal hangja)Paige Hurd(Denise)
a film adatai The Cat in the Hat [2003] szinkronstáb magyar szöveg: dalszöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: zenei rendező: hangsáv adatok közlése stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: moziforgalmazó: VHS-forgalmazó: DVD-forgalmazó: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok A Macska - Le a kalappal! Macska le a kalappal teljes film magyarul. bemondott/feliratozott cím: A Macska 1. magyar változat - készült 2003 és 2004 között szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 1 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Macskája is rosszra csábít, de mivel mégiscsak kisgyermekeknek szóló meséről van szó, korántsem olyan veszélyes dolgokra, mint Bulgakov Behemótja, inkább csak arra, hogy próbáljanak a kisgyerkőcök kicsit saját magukat szórakoztatni, használják fantáziájukat akkor is, ha megszokott játékaiktól, szórakozásaiktól a felnőttek saját nyugalmuk érdekében eltiltják őket. De persze, mondanom sem kell, csak egy picit, egy cinkos összekacsintás erejéig, hogy mindebből a felnőttek semmit ne vegyenek észre. Macskája ezzel egyetemben kultikus popikon lett Amerikában, nyilván az alapmű sem jött ki 220 szóból, a figura sem pufók, rózsaszín kisangyal, de éppen ezért is lehet szeretni. A látványtervezőként négyszer Oscar-díjra jelölt Bo Welch első rendezése -érthetően-látványban nagyon erős. A babarózsaszín és hupikék, kicsit LEGO-szerű háromdimenziós külvilág, a kétdimenziós, könyvszerű effektjeivel és a karikaturisztikus élő szereplőivel egy elég félelmetes felnőtt világot tár elénk, a meghökkentő színek szinte "Brazil"-os környezetet ábrázolnak, amely szigorú rendjébe szinte kívánkozik egy kis káosz.
Nem tudom magamban tartani azt a gonoszkodó megjegyzést, miszerint ez a tény is nyilván hozzájárul a mai kor modern amerikai társadalmának átlagosan szegényesnek mondható szellemi színvonalának, hiszen a megrendelő kiadó usstól olyan illusztrált mesét rendelt, amely nem többet, mint 220 egyszerű szót használ. Persze, a jólnevelt társadalmat könnyebb céljainknak megfelelően irányítani. Pedig a nagy csíkos kalapot viselő Macska maga lenne a kis gonosz ördög, a rendetlenség papja, a rendbontó anarchista, akinek legfőbb feladata felbolygatni az akkurátus rendben és tisztaságban élő családokat, unatkozó és tiltó szabályrendszerek közé zárt gyermekeket egy kis rosszalkodásra, szabad hancúrozásra csábítani, mint ahogy teszi ezt eme írás tárgyát képező filmben is. Sally és Conrad otthon unatkoznak, őket egyedül nevelő anyukájuk a zsarnok főnöke szeszélye folytán dolgozik, a kövér bébiszitter szokás szerint alszik, amikor betoppan a Macska. Figurája döbbenetesen emlékeztet egy másik irodalmi alakra, Bulgakov Mester és Margaritájában volt ilyen az ördögi Woland egyik segítője, a szintén csíkos ruhadarabot viselő Behemót, aki ugyanígy egy óriási macska képében csábított a rosszra.
08. 07:29 Jogerősen védetté vált Munkácsy Golgotája Innentől kezdve az államosításra kiszemelt Munkácsy-festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból. Korábban a tulajdonos, Pákh Imre műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a képért, és azt állította, egy orosz vevő is érdeklődik iránta. 2016. 29. 10:35 Nem alkudozik a Munkácsy-képre tett ajánlatáról az MNB A tulajdonos dönti el, hogy eladja-e Munkácsy Mihály Golgota című festményét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 6 millió dollárért, vagyis 1, 6 milliárd forintért. Ha nem, nincs üzlet - mondta Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke, az MNB Értéktár Programjának vezetője pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, hogy a jegybanknak nincs beleszólása a kép védettségébe. 2016. 28. 07:14 Pár hét múlva eldől a letakart Golgota sorsa A kép tulajdonosa szerint borítékolható a Forster Központ döntése, miután megfellebbezte a védetté nyilvánítási határozatot. A Golgota továbbra is letakarva áll a Déri Múzeumban, az MNB pedig most sem kínál a képért hatmillió dollárnál többet.
A mélyen vallásos kereskedő tőről metszett "self-made man"-nek számított. Kilencéves korától dolgozott édesapja téglaégető műhelyében, az 1880-as évekre pedig az egyik leggazdagabb amerikai lett belőle. Egyes források szerint 175, mások alapján 100 ezer dollárnak megfelelő frankot fizetett a Golgotáért, amelyet a másik képpel együtt előbb a saját házában, majd a philadelphiai Wanamaker Áruházban állított ki. Nem mellékesen a képet Munkácsy Mihály 20 ezer dollárért adta el Charles Sedelmeyernek, így már az osztrák műgyűjtő sem csinált rossz üzletet. A magyar kormány most 3 milliárd forintot fizetett a Golgotáért, ami mai árfolyamon meghaladja a 10 millió dollárt. Munkácsynak a Golgota megfestése során meggyűlt a baja a Jézus-alak modelljével, az ugyanis nem akarta vállalni a kereszthalál imitálását. Végül a festő önmagát kötöztette oda, majd fényképeztette le De Suse márkival. Így Jézus fájdalmára is érzékenyebben tudott reagálni a mű elkészítése során. Mennyi is manapság 3 milliárd forint Debrecen életében?
2015. december. 05. 10:15 Munkácsy Golgotája: nem hagyja magát a tulajdonos Megfellebbezte a Golgota című Munkácsy Mihály-festmény védetté nyilvánításáról szóló határozatot Pákh Imre üzletember, az alkotás tulajdonosa 2015. augusztus. 31. 17:31 Már le is takarták a Golgotát a Déri Múzeumban A festmény védetté nyilvánítását megkezdték, tehát elviteléhez a műtárgyfelügyelet engedélye kellene. Mivel a mai napig nem született döntés a védetté nyilvánításról, Pákh Imre tulajdonos megkérte a debreceni múzeumot, hogy takarja le Munkácsy művét. 2015. 26. 18:36 MTI/ Akkor ennyi volt: Pákh Imre elviszi a Golgotát Debrecenből Már csak néhány napig lesz együtt látható Munkácsy Mihály híres Krisztus-trilógiája a Déri Múzeumban, a Golgotát ugyanis augusztus 31-én tulajdonosa, Pákh Imre műgyűjtő elviteti Debrecenből. Egyelőre Magyarországon belül, egy raktárban helyezi el a festményt, a Golgotával kapcsolatos tárgyalásokat befejezettnek tekinti a jegybankkal.
A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában szintén helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen az elsőfokú bíróságon is, ám az jogerős ítéletében elutasította a kérelmet, indoklása szerint ugyanis Pákh Imre nem tudta irattal bizonyítani a visszaviteli kötelezettséget, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaztak, tulajdonjogának korlátozása pedig a közérdek védelméhez képest nem volt aránytalan. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria 2017. júliusi végzésével hatályon kívül helyezte a védetté nyilvánításról szóló per jogerős ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A Kúria akkor indoklásában rámutatott: álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
A kedves érdeklődők informálása végett annyit hozzá kell tennünk: a kép jelentős restaurálásra szorul. ( Index nyomán Szent Korona Rádió) (Beküldte: Kovács Edit) Nemzeti InternetFigyelő
A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk. -ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezi le a Kúria határozata. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. A Kúria szerint azonban ebben a körben elsődlegesen a festmény Magyarországra hozatalának időpontjában hatályos jogszabályokat kell vizsgálni. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem döntött a keresetben megjelölt több jogszabálysértésről, így a keresetet nem merítette ki. Az új eljárásra ezért a felülvizsgálati bíróság előírta, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen kimeríteni. Másfelől a visszaviteli kötelezettség fennállása tekintetében a bíróság elsődlegesen köteles az 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján állást foglalni a visszaviteli kötelezettségnek a kép behozatalakori időpontjában való meglétéről.