Hozzávalók 4 személyre: 2 fej vöröshagyma kevés olaj 1 evőkanál pirospaprika 60 dekagramm csirkehús (mell, comb) só és bors ízlés szerint 2. 5 deciliter víz 2 teáskanál paprikakrém (csípős vagy édes) 1 darab paprika 1 darab paradicsom 300 gramm tejföl 1 evőkanál liszt A vöröshagymát vágjuk finomra, kevés olajon dinszteljük meg, majd szórjuk rá a pirospaprikát. A csirkehúst (a húst nem kell feldarabolni) is adjuk hozzá, fűszerezzük sóval, borssal. Mikor a hús kap egy kis színt (10-15 perc), öntsük fel vízzel a pörköltet (több is lehet, ha szükséges). Adjuk hozzá a paprikakrémet, paprikát és a paradicsomot, közepes lángon, gyakran keverve főzzük addig, míg a hús puha lesz, a szaft besűrűsödik. Legfinomabb hortobágyi húsos palacsinta eszitese. A puha húst vegyük ki, szedjük le a csontról, villa és kés segítségével szeleteljük fel, tegyük félre. A szaftból a paprikát és a paradicsomot szedjük ki. A lisztet és a tejfölt keverjük egybe, 1-2 merőkanál szaftot is keverjünk hozzá, majd öntsük a többi szafthoz, forraljuk egybe. A palacsintákat készítsük el a szokásos módon.
Üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a darálthúst, majd fehéredésig pirítjuk. 2. Lehúzzuk a tűzről, majd hozzáadjuk a pirospaprikát. Alaposan elkeverjük a hozzávalókat. Felöntjük vízzel addig, hogy majdnem ellepje a darált húsos massza tetejét. Beletesszük a paprikát és a paradicsomot is. 3. Sózzuk, borsozzuk, lefedve főzzük 35-40 percen keresztül alacsony hőfokon. Amikor a hús megpuhult, kivesszük a léből. 4. A szaftot robotgépben összeturmixoljuk, majd visszatesszük a főzőedénybe, a tűzre és a liszt-tejföl keverékével behabarjuk. (A léből folytonos kevergetés mellett hozzáadunk valamennyit a tejfölös keverékhez (hőkiegyenlítés), majd a habarást hozzákeverjük a léhez. ) 5. Mindeközben elkészítjük a palacsintákat. Simára keverjük a lisztet a tojással és a 2 csipet sóval. Lassan hozzáadjuk a tejet, vizet végül az olajat is. Legfinomabb hortobágyi húsos palacsinta oertenete. Letakarva, fél órán keresztül pihentetjük. Majd kisütjük a palacsintákat. 6. Megtöltjük őket darálthússal, majd feltekerjük. Tűzálló edényben egymás mellé helyezzük a palacsintákat, majd leöntjük a tejfölös szafttal és előmelegített sütőben (175 Celsius fok), tíz percig sütjük.
Fotó: Botos Claudia/Sóbors Szólj hozzá! ( komment) A hortobágyi húsos palacsinta igazi magyaros fogás, így ezzel zárnám az olimpiai menüsoromat. A finom, szaftos pörkölt és az imádott palacsintatészta sok-sok tejföllel megspékelve igazán laktató finomság. Én általában több palacsintát is sütök ilyenkor, amelyekből pedig Gundel palacsintát készítek desszert gyanánt. Nem éppen egy kímélő menüsor, ellenben mennyei kombináció! Hortobágyi húsos palacsinta - Recept | Femina. Próbáljátok ki! Hortobágyi húsos palacsinta Elkészítés: 1 óra Pihentetés: 30 perc Mennyiség: 10-12 töltött palacsinta Hozzávalók: Töltelékhez: 1 ek. sertés zsír 45 dkg darált hús (csirke/borjú) 1 db vöröshagyma, apró kockákra vágva 1 gerezd fokhagyma, apróra vágva 1 db TV paprika, apróra vágva 1 db paradicsom, apróra vágva 1 ek. pirospaprika só, bors ízlés szerint Habaráshoz: 40 g búzaliszt 1 pohár tejföl (175 gr) Palacsintához: 10 ek. liszt 2 db tojás 3 dl tej 2 dl. ásványvíz 2 ek. olaj só, ízlés szerint Lépésről-lépésre: 1. Egy nagyobb serpenyőben megolvasztjuk a sertészsírt és beletesszük az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát.
Ez azért is lenne fontos, mert a Budapest–Hegyeshalom-vonal a legforgalmasabb az országban, ahol jelentős a teherforgalom is. Az ITM a lappal azt is közölte, hogy az új nyomvonal teret nyithat a szintén középtávú fejlesztési elképzelésként létező, Budapestet elkerülő V0 vasútvonal számára is, amely viszont elsősorban a teherforgalom számára épülne. A két vasútvonal akár hosszú szakaszon közös nyomvonalon, így gazdaságos kialakítással valósulhat meg. Ingatlan: Villámgyors lesz a Budapest–Varsó-vasút, de már most félnek tőle az agglomerációban | hvg.hu. Nyitókép: Pexels
Ebből pedig nyilván következik, hogy a szomszédos országokba sem lehet igazán gyorsan vasúton eljutni. 250 felett A kormány azonban ennél nagyobb sebességet akar, amire a "gyorsvasút" kifejezés is utal. Ezt ugyan a szakma pont a távolsági (nagyvárosok közötti) kötött pályás közlekedésre nem használja, csak a városira és elővárosira, de sejthető, hogy mire gondolnak az illetékesek. A kolozsvári vonallal kapcsolatos egyik kormányhatározatban a szakmában is használt nagysebességű vasút kifejezés szerepel, ami ugyan még mindig sok minden lehet, de általában azért minimum 200 kilométer/órás sebességet lehetővé tévő pályát értenek alatta. Varsónál pedig ennél is többet tudunk, mert erről Szijjártó Péter szeptember 5-én azt mondta: olyan vasutat kell elképzelni, amelynek a végsebessége 250 kilométer/óra felett lesz. 350 kilométeres sebességgel száguldó gyorsvasút Magyarországon? - Ez a terv - mfor.hu. Megerősítette a már korábban említett útvonalat, amely eszerint Budapest-Pozsony-Brno-Varsó lesz. Ez azért érdekes, mert amikor először szóba kerültek a varsói tervek, reális lehetőségnek tűnt a keleti, Budapest-Miskolc-Kassa-Krakkó-Varsó útvonal.
A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Az 1. számú vasútvonal (Budapest-Hegyeshalom-Rajka) a napi 70 teher- és 400 személyvonat miatt már kapacitásai határán van, és ugyanez a helyzet a naponta 70 ezer egységjármű, felerészben teherautók, kamionok által használt M1 autópályával. A térség kiemelkedő közlekedési igényeinek jelentős hányadát a nemzetközi tranzitforgalom adja, de már a budapesti elővárosi forgalom kiszolgálása is korlátokba ütközik. Tiltakozás a Budapest-Varsó nagysebességű vasútvonal Törökbálinti szakasza ellen. A közleményben rámutatnak arra is, hogy az újonnan kialakítandó vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250–320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály állna rendelkezésre, mindegyik szerelvényben büfé- vagy étkezőszakasz tervezett.
Az új nyomvonalon Magyarországon a tervek szerint óránként 350 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a személyszállító vonatok. A miniszter kitért arra is, hogy a beruházás teljesen új dimenziót nyit Közép-Európa gazdasági fejlődése előtt, hiszen a térségben még nincsen gyorsvasút. A cikk szerint az új vonal mindenképpen lehetőséget teremt arra, hogy Győrben megállhassanak a vonatok, hiszen ez a vasútvonal közgazdasági megtérülésének a kulcsa. Ugyanakkor az ITM közlése szerint azt még vizsgálják, hogy mindez a jelenlegi pályaudvar bővítésével, új létesítésével vagy esetleg elkerülő szakasz együttes építésével valósulhat meg, ennek előkészítésébe a győri önkormányzatot is bevonják a tervezők. A V4-es országok közötti együttműködés alapja nem az azonos vonali sebesség, hanem a közös menetrendi koncepció, a megcélzott menetidők meghatározása. E szerint Budapestről Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba a jelenlegi tizenkettő helyett öt és fél óra alatt lehetne eljutni. Az új vonal elsősorban a személyforgalom számára épülne, a NIF azonban vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a kevésbé kihasznált szakaszokon tehervonatok is közlekedhessenek.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és a turizmus élénkülésében megtérülnének. A most induló, a környezetvédelmi munkarészre az ITM idén nyáron nyert Európai Uniós forrásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alaptól, melyek a költségek 85 százalékát, mintegy 2 milliárd forintot fedeznek. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is. A kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítését szintén a NIF végzi.
Belföld 2020. szeptember 17. Az új és legfontosabb közlekedési projekt Magyarország és Szlovákia között a Budapestet Pozsonyon keresztül Varsóval összekötő gyorsvasút - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a komáromi híd átadása előtt újságíróknak a helyszínen. Szijjártó Péter közölte: a gyorsvasút célja, hogy öt és fél órára csökkentse a jelenlegi 11-12 órás utazási időt Budapest és Varsó között, és másfél óra alatt el lehessen jutni Pozsonyba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ( MTI/Kovács Attila). A miniszter ismertette: a gyorsvasút magyarországi szakasza Budapesttől Móron keresztül Győrig tart majd, és tárgyalnak a szlovákokkal, hogy Győr és Dunaszerdahely között vagy Rajkánál vigyék át a vonalat Szlovákiába, ahonnan Pozsonyon keresztül Csehország érintésével Varsóig halad majd – írja az MTI. Kitért arra is, hogy a beruházás teljesen új dimenziót nyit Közép-Európa gazdasági fejlődése előtt, hiszen a térségben még nincsen gyorsvasút. A gyorsvasút külön pályát kap, amelyen óránként 350 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a személyszállító vonatok – tette hozzá Szijjártó Péter.