Dr. Victor András: Kémia 7. (Tankönyvkiadó, 1989) - A 707/ 1 raktári számú 7. osztályos kémiatankönyv tanításához/ Tanári kézikönyv/ Általános iskola Szerkesztő Grafikus Lektor Fotózta Kiadó: Tankönyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 135 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-18-1573-0 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és fotókkal illusztrált. A könyv tankönyvi száma: 83110. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Ez a tanári kézikönyv az 1985 szeptemberében bevezetett 7. osztályos kémiatankönyv és munkafüzet (Kecskés Andrásné és Rozgonyi Jánosné munkája) használatához kíván segítséget... Tovább Tartalom 1. Bevezető 7 2. Kémiai alapismeretek 11 2. 1. Ismerkedés a kémiával 11 2. 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 13 2. Ammónia szökőkút |. 3. Az anyag változásai - energiaváltozások 16 2. 4. A víz 19 2. 5. Az oldatok 20 2.
Az ammónia közönséges körülmények között színtelen, szúrós szagú, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. Forráspontja alacsonyabb, mint a vízé, de ez az érték a hasonló moláris tömegű metánhoz, illetve a nála nagyobb moláris tömegű kén-hidrogénhez (H 2 S) vagy hidrogén-kloridhoz képest is jóval nagyobb. Ennek a molekulák között létrejövő hidrogénkötés az oka. Az ammóniagáz összenyomással könnyen cseppfolyósítható, amit ugyancsak a hidrogénkötések kialakulásával hozhatunk összefüggésbe. Ammónia és víz reakciója egyenlet. A cseppfolyósított ammónia párolgásakor nagy mennyiségű hőt képes környezetéből elvonni. Ezt a tulajdonságát használják ki, amikor az úgynevezett kompressziós hűtőszekrények hűtőfolyadékaként használják. Az ammónia kitűnően oldódik. A vízoldékonyságnak a víz- és az ammóniamolekulák között kialakuló hidrogénkötéseken kívül az a magyarázata, hogy a vegyület kémiai reakcióba lép a vízzel. Az ammónia bázis, ezért vizes oldata lúgos kémhatású. Az ammónia vizes oldatát szalmiákszesznek hívják, és lúgos kémhatása miatt ruhák tisztítására (zsírfoltok eltávolítására) használják.
Gyártása [ szerkesztés] A kalcium-karbid kalcium-karbonát és szén reakciójából, nagy hőmérsékleten keletkezik. Iparilag elektromos kemencében, ívfényben, mészkőből és kokszból állítják elő: Mészkő + koksz → kalcium-karbid + szén-monoxid + szén-dioxid E folyamat 2200-2300 °C hőmérsékleten zajlik le. Az egy kohóhoz szükséges teljesítmény 100-160 V feszültség mellett kb. 27 MW. Okostankönyv. Az ilyen hőmérsékleteknél keletkező CaC 2 hígfolyós, majd derítik, szűrik és lehűtés végett vastálakba engedik. Felhasználása [ szerkesztés] Acetilén fejlesztés: karbid + víz kalcium-hidroxid + acetilén Veszélyessége [ szerkesztés] A CaC 2 és a H 2 O reakciós termékeinek veszélyességével és méregtartalmával kapcsolatban a következőket kell tudni: A fő tömegben keletkező acetilén (C 2 H 2) nem mérgező, szagtalan, de oxigénnel történő jó elkeveredés esetében rendkívül robbanékony gáz. A CaC 2 és H 2 O zárt tartályban reakcióba lép, robbanás következhet be, ugyanis a tiszta acetilén nagyobb nyomáson önmagától fölrobban ("karbidbomba"), A foszfin ( PH 3) nagyon mérgező és kellemetlen ( fokhagymaszerű) szagú gáz.
Az ammónia más savakkal is reakcióba lép, s a folyamat során képződő ammóniumvegyületek (NH 4 NO 3, (NH 4) 2 CO 3, (NH 4) 2 SO 4, és még sok másik) mind magas olvadáspontú, szilárd halmazállapotú, vízben kitűnően oldódó ionvegyületek. Közülük több kitűnő műtrágya. Az ammóniát az iparban az elemeiből szintetizálják. Ammonia és víz reakcija. Az ammónia felhasználása széles körű. A korábban említetteken kívül sokféle vegyület (például: salétromsav, műtrágya, robbanószer) ipari előállítására használják. Hazánk legfontosabb ammóniagyártó üzeme korábban a Péti Nitrogénművek volt, a műtrágyaként ismert pétisó neve is innen származik.
6. Az oldatok töménysége 22 2. 7. A víz alkotórészei 23 2. 8. Egy különleges elem: a szén 25 2. 9. Kémiai alapismeretek (Összefoglalás) 26 3. Atomok és elemek 28 3. Az atom és az elem 28 3. Az anyagmennyiség 29 3. Az atom felépítése 32 3. Az elektronburok szerkezete 33 3. Atomszerkezet és periódusos rendszer 35 3. Az ionok 36 3. Atomok és elemek (Összefoglalás) 38 4. A kémiai kötés 40 4. Kovalens kötés azonos atomok között 40 4. A klór, az oxigén és a nitrogén 42 4. A gyémánt 45 4. A fémes kötés 46 4. Kovalens kötés különböző atomok között. A hidrogénklorid 47 4. A víz 49 4. Szén-dioxid vízzel való reakciója? (egyenlettel) Ammónia vízben való oldódása?.... A szén-dioxid, a metán és az ammónia 51 4 8 A kovalens kötés polaritása. Az atomok elektronvonzó képessége 52 4. Az ionkötés. A nátrium-klorid 58 4. 10. A magnézium-oxid 61 4. 11. Halmazok és halmazállapotok (Összefoglalás) 63 5. A kémiai reakciók 65 5. A kémiai reakció 65 5. A kémiai egyenlet 66 5. Kémiai számítások 68 5. Elektronátmenettel járó reakciók I 69 5. Elektronátmenettel járó reakciók II 70 5. Protonátmenettel járó reakciók 1 73 5.
Sósav közömbösítése nátrium hidroxiddal | kémiában szeretnék segítséget kérni! sósav közömbösítése nátrium-hidroxiddal:0 A sósav és a nátrium-hidroxid közömbösítési reakciójának befejeződését az indikátor színváltozása jelzi. Savakkal nemcsak a fém-hidroxidok, de a fémekoxidjai is reakcióba léphetnek: Ekkor a hidrogénionok az oxidionokkal lépnek reakcióba, miközben víz képződik. A folyamat exoterm About Press Copyright Contact us Creators Advertise Developers Terms Privacy Policy & Safety How YouTube works Test new features Press Copyright Contact us Creators. a, Sósav közömbösítése nátrium-hidroxiddal:, ha 0, 5 mol sósavhoz mol nátrium-hidroxid szükséges, miközben mol só keletkezik A sósav és a nátrium-hidroxid-oldat reakciójakor felmelegedést tapasztalunk, a reakció exoterm. A folyamat során a sav oxóniumionjai és a lúg hidroxidionjai alakulnak át vízmolekulákká, s közben a nátrium- és a kloridionok lényegében változatlanok maradnak Közömbösítése nátrium-hidroxiddal, vagyis lúgkővel: Fontos vízkőoldószer: Előállítása Tényszerű ismeretek a kálium-permanganát a sósavval heves pezsgés közben reakcióba lép, sárgászöld, köhögésre ingerlő, fojtó szagú gáz keletkezik.
Figyelt kérdés Segítsetek légyszíves! Holnap témazárót írok, és nem értem az egész sav-bázis reakció témakört igazán. Az elméletet megtanultam, de az egyenletek nagyon nem mennek. Keverem a dolgokat. Ha esetleg valaki ráér kicsit elmagyarázni nekem, akkor írjon privátban! Nagyon megköszönném! :) 17/L 1/13 anonim válasza: Elmagyarázom... SAV + BÁZIS = SÓ + VÍZ SAVMARADÉK-H + BÁZISMARADÉK-OH = SAVMARADÉKBÁZISMARADÉK + H2O Nátrium-acetát egy só ugyebár... Miből keletkezett? NaOH bázisból és CH3COOH (ecetsavból). CH3COOH + NaOH = CH3COONa (Nátrium-acetát) + H2O Ammónium-hidroxid az ammóniának a vizes oldata: NH3 (ammónia) + H2O = NH4OH ugye az ammónia (és ezáltal az ammóni-hidroxid is) bázis, mivel vízből "OH" csoportot vesz fel. Így érthető? Vagy már korábban elvesztetted a fonalat? Vagy van még valami, ami nem világos? :D 2014. szept. 21. 21:27 Hasznos számodra ez a válasz? 2/13 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen. :) Egyébként ezt így értem. Csak azt nem, hogy hogy kerül ez a két dolog egymás mellé egy feladatban.
Nótár Mary - Esik az eső - YouTube
Refrén: Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Én csak írom a rappet amíg a verda csak megy. Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Esik az eső, elmossa a koszt, a verda csak megy Én csak írom amit látok amíg a verda csak megy. 2. Verze: Szerinted mi a fontosabb, meghalni, hogy éljél? Vagy élni hogyha meghalsz, azt mondják, hogy éltél?
- Esik az eső, uram, és az úriember nem visel kalapot. Esik az eső, de van még valami más is. Literature
Beküldő Zeneszö Pontszám: - Dalszöveg Esik az eső, ázik a mező. Haragszik a katona, Mert megázik a lova. Ne haragudjál, Inkább bort igyál! Ha nincs pénzed, Majd ad a király!
Intro: Mindig ugyanaz tesóm. Pénz, pénz, pénz. Hajtás, hajtás, hajtás. Folyamatosan esik az eső a fejünk felett. Tudod miről beszélek. 1.
A tanitónéni az első padba ültetett a lánya mellé, ö még kisebb volt csak 5 éves, én meg 6. Azt nem tudom a tanitónéni mit mondott de az osztály szépen ki volt díszítve, minden padon virágok és könyvek. Hihetetlen hogy milyen gyorsan telik az idő. Tovább menve is arra emlékszem hogy új könyvek, új füzetek, mindent fedelezni, címkézni, nagyon szerettem. De a legnehezebb 1998-ban volt, mikor kezdtem a liceumot, a 9-ik osztályt, a real matematika-fizika szakon. Minden új volt, az iskola, az osztálytársak, teljesen más tanárok, abban az évben teljesitettem a legrosszaban. Mindig is arra vágytam hogy egyszer vége legyen, ne keljen házifeladatokat csinálni, tanulni, hogy pénzt is kapjak azokért az óráért amit közöségben töltök. Mostmár hiányzik, jó volt tanulni. Sosem gondoltam hogy majd nagy leszek és albérletben élek majd egyik napról a másikra, a házifeladatok helyett meg itt a házimunka, ami sokkal nehezebb. Mit értem a sok tanulással? Lediplomáztam mint közgazdász, de ez nem egy szakma, többet ér egy fodrász vagy egy manikűrös tanfolyam, csak már azokból is van egy rakás, nekem meg nincs kézügyességem.