Univerzális, kézi radiálprés, az összes járatos présfitting rendszer préskötéseinek gyártásához. Préskötések műanyag- és többrétegű csövekből Ø 10 – 26 mm Ø ⅜ – 1" REMS présfogók komplett választéka az összes járatos présfitting rendszerhez, REMS Eco-Press – univerzális Ø 26 mm-ig. Ötrétegű idomokhoz kézi présszerszám th,16-20-26 préspofával Hőporta épületgépész szaküzlet, szerelvénybolt, webáruház. Másodperceken belül kész, biztonságos préselés. Komplett választék a REMS présfogókból valamennyi járatos présfitting rendszerhez. Préspofát nem tartalmaz a csomag!
Leírás és Paraméterek 16-18-20-26 TH préspofával Felépítése kompakt, kézreálló és könnyű. A meghajtógép súlya a rövid csőkarral együtt, csupán 2 kg, ezért mindenütt használható, fej fölött vagy szűk helyeken. A présfogó biztonságos elhelyezkedése a bekattanó reteszelés által biztosított.
---- Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden termékünknél általunk készített, valós fotók álljanak rendelkezésre vásárlóinknak a döntés és a vásárlás megkönnyítése érdekében. Mindazonáltal előfordulhatnak olyan esetek, amikor a különböző gyártók a képeken szereplő termékeket előzetes jelzés nélkül megváltoztatják, vagy más színben küldik meg számunkra. Kérjük, amennyiben fontos Önnek, hogy egy árucikk pontosan milyen színű, meddig menetes a szára, milyen anyagból készült, vagy a szélétől hány milliméterrel található egy lyuk, akkor megrendelése leadása előtt vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink valamelyikén. Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
§ (7) bekezdés a) pontja szerint. Az elengedett követelés összege a társasági adóalapot növelő jogcímnek minősül a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján. Az Itv. § (1) bekezdés l) pontja értelmében, mentes az ajándékozási illeték alól a hitel (kölcsön) tízezer forintot meg nem haladó összegű elengedése, feltéve, hogy a hitel (kölcsön) jogosultjának követelése végérvényesen megszűnik. Osztalék elengedésének adóvonzata | ecovis.hu. Ha az elengedett összeg ezt a mértéket meghaladja, akkor ügyfélnek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentési kötelezettség az első pontban ismertetettek szerint mindkét esetben fennáll. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében az elengedett követelés összege az egyéni vállalkozó bevételének minősül, az Szja törvény 2. § (6) bekezdése alapján. Így – mivel a "megajándékozott" egyéni vállalkozó szja fizetésére kötelezett –, az elengedett összeg mentes az illeték alól. Ha az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezett, akkor a cég által elengedett követelés az eva alapjául szolgáló bevételnek minősül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII.
A vállalkozások bevallásának határidejét május végével elhagytuk, mégis úgy érezzük, nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen különleges szabályok vonatkozhatnak a behajtatlan követelések könyvelésére. Könyvelőirodánk mai blogbejegyzésében megvizsgálja a behajthatatlan követelések eseteit, és azt, hogyan néz ki ezeknek a könyvelése. Mit tekintünk behajtatlan követelésnek? Ha a lejárt követelés pénzügyi rendezését annak adósa nem teljesítési és várhatóan a későbbiekben sem fogja rendezni, akkor az a nyilvántartásba vett követelés – jogszabályi feltételek teljesülése esetén – behajthatatlan követelésnek minősíthető. Hogyan számold el a behajthatatlan követelést?. A behajthatatlan követelés fogalmáról a társasági adótörvény és a számviteli törvény rendelkezik. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv. ) 4/a. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a behajthatatlan követelésről: Behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
Így év elején a záráskor kiderült, hogy egy követelés behajthatatlan? Mit kell tenned? A követelés behajthatatlanná válásakor a korábban elszámolt értékvesztést a követelés számla és az értékvesztést kimutató számla ellenkező oldalára történő könyveléssel kell megszüntetned, a fennmaradó követelést pedig egyéb ráfordításként kell elszámolnod. Nézzünk erre egy példát! Kis Kft. követelésének értéke 1. 000. 000 Ft, s az elszámolt értékvesztés I. esetben 1. 000 Ft, II. esetben 300. 000 Ft, s kiderül, hogy a követelés behajthatatlanná válik. Mit kell ilyenkor tenned? A jobb átláthatóság miatt a a követelés "életének" könyvelését bemutatom a bekerüléstől! I. eset: A követelés nyilvántartásba vétele: T: 311 K: 911 787. 402 T:311 K:467 212. 598 Az értékvesztés elszámolása: T: 86 K: 315 1. 000 Ezután a követelés könyv szerinti értéke a 311-es és 315-ös számlának az egyenlege, ami 0. Mikor kiderül, hogy a követelés behajthatatlan, akkor össze kell vezetned a 311-es és 315-ös számlát (visszavezeted az értékvesztést), s ezzel a követelés jelen esetben kikerül a nyilvántartásból (mivel az egész értékvesztésként le volt írva): T: 315 K: 311 1.
Ha bejelentették és nem térült meg a követelés vagy egy része, akkor a meg nem térült összeg behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. ) előírása alapján. Ekkor a korábban értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. ) előírása szerint csökkenthető az adóalap. Az értékvesztésként el nem számolt összegből meg nem térült részt el kellett számolni az Szt. szerint hitelezési veszteségként, mivel a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni. A tao szerint a behajthatatlan követelés címen elszámolt hitelezési veszteséggel csak akkor kell növelni az adóalapot, ha a behajthatatlanná válás jogcíme – bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, vagy – elévült követelés. Ekkor ugyanis az elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak. Ezt azonban nem lehet 2018-ban elszámolni, hanem ellenőrizni kell annak az adóévnek a beszámolóját, amelyben az adós cég felszámolása befejeződött.
Ennyivel csökkenni fog a 311-es számla egyenlege. (Fontos, hogy a kiegyenlített követeléssel csökkentett összegre kell elszámolni) Mivel a maradék követelés 95%-ban kielégíthető lesz, ezért a behajthatatlan összeggel csökkentett összeg 5%-ra pedig értékvesztést kell elszámolnod (Számításhoz kiegészítő infó: Mivel 85%-a behajthatatlan, ezért 15% a behajtható). A levezetés pedig: Követelés bekerülési értéke 500. 000+135. 000 635. 000 Behajthatatlan követelés (635. 000-225. 000) x 0, 85 348. 500 Értékvesztés (635. 000) x 0, 15x0, 05 3. 075 Mérlegérték 283. 425 Az értékesítés könyvelése T: 311 Vevők 500. 000 K: 911 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 500. 000 Áfa elszámolása Áfa összege: 500. 000 x 0, 27 = 135. 000 T: 311 Vevők 135. 000 K: 467 Fizetendő áfa 135. 000 Behajthatatlan követelés leírása A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként kell könyvelned az egyéb ráfordításokkal szemben: T: 869 Egyéb ráfordítások 348. 500 K: 311 Vevők 348. 500 Értékvesztés elszámolása T: 866 Egyéb ráfordítások 3.
Külföldi vevőkövetelések értékelése: A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A külföldi pénzértékre szóló követelésnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.