Olvassa el a kapcsolódó témákat: Idő
A gázcsere a tüdő léghólyagocskái és azok falát behálózó hajszálerek között történik. Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet? Molnár Dóra, kardiológus szakorvos Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. Ezt követően a tüdővénák az oxigéndús vért a bal pitvarba szállítják, ahonnan a bal kamrán keresztül a nagyvérkörben folytatódik a vér útja. A kitágult hajszálerek szűkítik a léghólyagocskákat, ezek fala megvastagodik, ez pedig megnehezíti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét. A keringés a kisvérkörben lelassul, ami további számos kedvezőtlen folyamatot indít el: savó szivárog át a légutakba, folyadék jelenik meg a mellkasban, romlik a tüdő nyirokkeringése, nehézlégzés, köhögés lép fel. A szívasztma elnevezése is onnan ered, hogy az asztmával nagyon hasonló tüneteket produkálhat: - krónikus formánál kezdetben csak fokozott fizikai terhelésre, később már nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, köhögésa fokozatosan kialakuló oxigénhiány miatt sápadtság, fáradékonyság lép fel, - az akut formára jellemző a hirtelen fellépő nehézlégzés, a beteg kapkodja a levegőt, a tüdő léghólyagocskáiba jutó folyadék miatt hamar súlyos légzési elégtelenség alakulhat ki — ez esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség.
Tőzeglápokon helyettesítheti a lucfenyőt. Erdészeti ültetvényeit gyakran a feketefenyővel együtt (egymás mellett, ritkábban vegyesen) alakítják ki (Gyógynövények, 2011). A direkt napfényt vagy a félárnyékot kedveli. Fagytűrő, a szárazságot és a magas talajvizet, a közepes levegő- és/vagy talajszennyezést egyaránt elviseli. Magról szaporítható. Lassan bomló, gyantás tűlevelei vastag avarrétegben gyűlnek össze alatta. A levelek (törpehajtások) néhány évig az ágakon maradnak: sík vidéken ez általában 3–6 esztendő, a magashegységekben akár 13 év is lehet, mostoha körülmények között (például Veszprém megyében) csak 2-3 év. Erdei fenyő gyanta ar. Az erdei fenyő kérgébe vájt hosszanti bemetszésekből kicsurog a fenyőbalzsam (terebinthina), aminek két része az illóolaj (15–30%) és a száraz maradékra (70–85%). Az illóolajat lúggal kezelik és újból lepárolják; ennek eredménye a aetheroleum terebinthinae rectificatum. A száraz maradék a fenyőgyanta (hegedűgyanta, colophonium). Az illóolaj (terpentinolaj) jellemző alkotói a különböző gyűrűs terpének, főleg az alfa-pinén (kb.
Szintén antibakteriális hatású a fenyő illóolaja. A talaj mélyére került gyanta a borostyán. Egyes fenyőfélék magvait fogyasztják. Ilyen pl a cirbolyafenyő ( Pinus cembra) magja. Ismerkedj meg néhány fenyővel! Néhány hosszútűs fenyő Az erdeifenyő ( Pinus sylvestris) a sarkkörtől a mediterrán hegyvidékekig, az Atlanti óceántól a Csendes óceánig számos élőhelyen és változatban előfordul. Hazánkban a klíma ugyanakkor csak a nyugati határszélen kedvező számára. Egyetlen őshonos fenyőfajunk. 30 m magasra megnövő fafaj. Törzse alul sötéten barázdált, feljebb papírszerűen foszló, vörös színű. A korona fiatalon kúpos, idős korban ernyősödő, lombozata zöldesszürke. Fája puha, de gyantatartalma miatt tartós. Az amerikai sárgafenyő ( Pinus ponderosa) észak-amerikai faj. 30-50 méter magas, karcsú koronájú, monumentális fa. Az erdő növényei: az erdei fenyő | RDiagram. Ágainak felülete sima, sárgás vagy narancsbarna színű. Laza, vályogos, szárazabb talajba való. Mész-, só-, nedvességtűrő. Kiváló, keményfához közelítő minőségű bútorfa. Illóolaja görcsoldó és hurutoldó hatású.
Fekete fenyő ( Pinus nigra, Syn:) Más neve(i): A feketefenyő a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Más Pinus fajok közül számunkra a legfontosabb a fekete fenyő. Honos DK- és DNy-Európában. Hazánkban a 19. század végén kezdték telepíteni P. nigra var. austriaca változatát kísérleti jelleggel, elsősorban a talaj védelmére (a kopár hegyoldalak eróziójának megakadályozására és a meszes homoktalajok megkötésére). Mivel várakozáson felül beváltotta a reményeket, egyre inkább ültették fájáért is, eleinte csak a dolomitkopárok erdősítésére, majd az alföldi homokra is. Növények/Növények gyógyhatása/F/Fekete fenyő – Wikikönyvek. A telepítés két nagy hulláma az 1950-es és az 1970-es években volt. Nagy, elegyetlen, tájidegen erdői számos ökológiai és természetvédelmi problémát okoznak. Vadon csak a Kőszegi-hegységben él. Karbonátos kőzeten, sekély talajon pionír, mészkedvelő, szárazságtűrő. Kopárok és alföldi homokos területek fásítására használják, sokfelé telepítik. Több más, nálunk nem élő Pinus faj (pl.
Serkenti a vérkeringést, megszabadítja a bőrt az elhalt sejtektől és mélységében tisztítja azt. Ösztönzi a mikro keringést, serkenti a sejtmegújulást. A kecsketej a bőrt bársonyossá teszi, fokozza a jó közérzetet és gyógyhatással rendelkezik. A kecsketejben megtalálható a Q10 koenzim, több mint 70 telítetlen zsírsav, mely behatol a bőr mélyebb rétegeibe is, könnyen felszívódik. Magas ásvány és elektrolit tartalma és a gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt a kecsketejjel készült szappanok, kozmetikumok tökéletes választás az érzékeny bőr ápolására is. A kecsketej egy természetes forrása az AHA savnak. Rozmaring és citromfű illóolajokkal illatosítom és pigmenttel színezem. Rozmaring illóolaj: Antibakteriális hatása mellett erős váladékoldó. Erdei fenyő gyanta angolul. Görcsoldó, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása miatt mozgásszervi panaszok, reumatikus fájdalom, ízületi gyulladás, ízületi fájdalmak, sportsérüléseknél használható jó eredménnyel. Vérbőséget okoz, vérnyomásnövelő, vércukorszint csökkentő.
P. teocote Mexikóban, P. halepensis D-és K-Európában, P. cembra Európában, P. pinea D-Európában, P. sibirica Szibériában, Kínában stb. Erdei fenyő gyanta obi. ) is drogot szolgáltat. Hatóanyag A balzsamban (terpentin) diterpénsavak diterpénalkoholok és észtereik, fában lignan, főleg pinoresinol, stilbenek (pinosylvin, dihidropinosylvin), flavon (chrysin, tectochrysin, strobochrysin), flavanon (pinocembrin, pinostrobin, strobopinin, cryptostrobin), flavanonol (pinobanksin, pinobanksin-monometiléter, strobobanksin), taxifolin (dihidrokvercetin), aromadendrin (dihidrokempferol), catechin-típusú cserzőanyag, fában pinokvercetin, pinomyricetin, levelekben nyomokban piperidin-származék pinidin. Balzsamban 20-25% terpentinolaj, melynek fő alkotói: pinenek, limonen, caren, cadinen, cymol, terpinolen, metilchavicol, bornil-acetát. Balzsamból 65-70% gyanta (colophonium) marad vissza, benne diterpén gyantasavak (larikopinisav, larikopinonsav, pimarinsav, pimarolsavak, abietinsav, pimarsav, cryptopimarsav, sandaracopimarsav stb. )