A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket. A házastársi közös vagyon fogalma A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
A házasság felbontásakor felmerül a házastársi közös vagyon megosztása. A házastársak vagyoni viszonyainak részletszabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) rendelkezik. A törvény elsőként meghatározza a házastársi vagyonközösség fogalmát. Házastársi vagyonközösség létrejötte A házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Ezért a házasság ideje alatt szerzett ingatlanok (lakás, ház), illetve ingóságok (személygépkocsi, bú) fele-fele arányban illetik meg a házastársakat. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. Tehát amennyiben a házassági életközösség alatt bármelyik fél akár egyedül, akár közösen pl. hitelt vesz fel, az adósság is közös lesz.
Egy tapasztalt ügyvéd sokat segíthet abban, hogy a felek megtalálják a nekik megfelelő vagyonközösségi formát, és mindenféle sértettség és bizalmatlanság nélkül meg tudjanak állapodni a vagyoni viszonyaikról.
A Varga Ottó által szerkesztett Aradi vértanúk albuma 1893-as, negyedik kiadásának borítója Az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk kultusza és legendája már aznap elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa 13 ágára ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. [1] 1871 -ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. Az aradi vértanúk emlékezete - Wikiwand. A vesztőhelyen ma látható obeliszket Haeffner Ernő, a győri 48-as Honvédegylet jegyzője kezdeményezésére 1881 -ben állították fel.
* Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849) "De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett. " * Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849) osztrák "Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. " * Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) "A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. " * Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) "Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. " * Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849) "Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. " Vértanúk Fala emlékmű a kiskőrösi szoborparkban A kiskőrösi Petőfi Múzeum kertjében lévő szoborparkban áll a Vértanúk fala emlékmű, ahol elhelyezték a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök domborművét.
Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. (MTI)