Sok otthon, csodás díszei és kiegészítő elemei a faanyagok. Azonban szükséges a szakszerű kezelésük, hogy hosszú évekig biztosítsák a kellemes hangulatot úgy lakásunkban, mint a kertünkben. A kültéri fafelületek festése előtt felmerül a kérdés, hogy milyen színű legyen az adott felület illetve, hogy vastag vagy vékonylazúrt válasszunk-e? Ennek a dilemmának a megoldására nyújt egy kis segítséget a következő összehasonlítás. A vékony lazúrról: Elsődleges differencia vékony és vastag lazúr között, hogy különböző szerkezetű faanyagokra használjuk. A vékony lazúr egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon rugalmas anyag így az úgynevezett nem méret tartó fa felületeken használjuk őket leginkább kültéren. Ilyen felület a lambéria, kerítés, kocsibeálló, zsalugáterek, kerti bútorok, teraszok, gerendák. A lazúrozás menete: vékonylazúr vagy vastaglazúr? - Praktiker Ötletek. A vékony lazúrok mélyen beszívódnak a fába nem képeznek filmréteget így pára és légáteresztőek maradnak. Nagyon szépen látatja a fa erezetét, együtt tudnak mozogni vele, így a fa nem sérül meg.
A lefestett felületek hamar igénybe vehetőek. Mire figyeljünk vizes zománcok és lazúrok használatánál: A padlót ajánlott alaposan letakarni mert hiába vizes hígítású festékek a teljes kiszáradást követően csak erős oldószerrel távolíthatóak el a lecseppenő festékfoltok. A felhordásuk hasonló módon működik mint az oldószeres társaiké, azonban nagyobb egybefüggő felületeknél érdemes gyorsan felhordani a festéket, mert a hirtelen száradásból adódóan meglátszódhatnak a festék felhordás összekapcsolódási nyomai. Egy gondos alapozást követően is előfordulhat, hogy egy réteg fedő réteg kevés lesz a szép végeredményhez. Vékonylazúr vagy vastaglazúr?. Lazúr festékre ez nem vonatkozik ott általában azonos 2-3 réteg felhordása elegendő. A vizes zománcot is felhordhatjuk ecsettel, vagy hengerrel, de akár szórással is. Amennyiben ecsettel hordjuk fel nagyobb sima felületeknél javasolt befejezésként egy szivacshengerrel átgurítani, az egyenletes felület elérése érdekében. A munkákhoz szükséges szerszámokat is ajánlott rögtön elmosni!
Nagyon szépen látatja a fa erezetét, együtt tudnak mozogni vele, így a fa nem sérül meg. Ezeket az anyagokat mindig több rétegben ajánlatos felvinni, lehetőleg egészen telítettségig és a rétegek között hagyjunk minél több száradási időt. Szerkezetileg biztosítanak hosszantartó védelmet a külső hatásokkal szemben. A vastag lazúrról: Legfőképpen mérettartó faszerkezetekhez ajánljuk. Ilyenek az ablakok, ajtók, faburkolatok a házban. Vékony vagy vastag lazúr 1. Felületi védelmet nyújt és egyfajta testes lakk szerű filmréteget képez a fán, ami után tükörsima felületet kapunk. A faanyagunk teljes felületét kezelnünk kell a megfelelő tartósság érdekében. Figyeljünk oda a sarkokra és illesztésekre. A vastaglazúr kevésbé engedi láttatni a fa erezetét. Ezek után nem okozhat többé problémát, hogy fa felületeinkre, melyik lazúrfajtát használjuk. Plusz egy kis segítség a lazúrozáshoz: -Tartsuk be az előírt rétegvastagságokat, a megfelelő hatásért, -Nedves vagy forró felületre ne kenjük fel az anyagot, -A lazúrt mindig keverjük fel, ugyanis a legtöbb adalékanyagok a palackok alján található.
Mikor kell vékonylazúrt használni? A lazúrokat különböző szerkezetű anyagokra fejlesztették ki, kifejezetten rugalmas anyagról van szó, ezen tulajdonsága miatt a vékonylazúrt nem mérettartó fa felületeken célszerű használni. A fa felületén vékony réteget képez csak, inkább mélyebben beszívódik a fába, hangsúlyozza a fa erezetét. És mi számít nem mérettartónak? Kerítés, gerendák, lambériák, zsalugáterek, de kerti bútor festése lazúrral is megoldható. Mikor kell vastaglazúrt használni? Vékony vagy vastag lazer beams. A vastaglazúr testesebb vízzáró réteget képez a fa felületén, a megfelelő eredmény érdekében a fa teljes felületét egyenletesen kell kezelni. Elsősorban a mérettartó faszerkezetekre ajánljuk, ilyenek az ajtók és ablakok, különböző faburkolatok. Hátránya, hogy a filmréteg sértetlen és összefüggő formában tud csak teljes védettséget nyújtani, apróbb hibák vagy sérülések esetén elkezdhet "hámlani" a réteg. Ha viszont jó munkát végeztünk, akkor tartós, könnyen tisztítható felületet kapunk! Kültéri és beltéri lazúr Természetesen léteznek már univerzális lazúrok is, de kültéri és beltéri lazúrok között azért lehetnek kisebb-nagyobb különbségek.
A zománcfestés előtt egy alapozó réteg felhordására is szükségünk lesz, azonban vannak már olyan univerzális festékek amelyek nem igényelnek alapozást, így elegendő két rétegben felhordani a fára. A második opció ami szóba jöhet natúr felületek festésénél a színtelen lakk. Ezt gyakran látni régi lambériáknál, ami manapság kevésbé divatos megoldás. A színtelen lakknál is megmaradnak a fa természetes erezetei valamint itt is a fent felsorolt három fényből választhatunk. A harmadik lehetőség a lazúr festék. Kültéri festés fa felületen. Kerítés festés. -. Ebből két altipus is található: a vékony és a vastaglazúr. A vékony lazúr értelemszerűen hígabb mint a vastag lazúr, amely sűrű de jól kenhető formában hordható fel a felületre. Kültérben a napsugárzásnak erősen kitett helyeken az uv állóságot is érdemes megnézni a festék leírásában még vásárlás előtt. A vékony és vastag lazúrok egyaránt beszívódnak a fa mélyebb pórusaiban, így nem csak a felület külső felszínén képeznek védő réteget. Ez nagyobb stabilitást ad a bevonatnak és több ideig ellenáll a zord időjárásnak.
5. Fessünk egy újabb réteget a fára. 6. A fa festék használati útmutató alapján tartsuk be az előírt réteg darabszámot! Tippek A fa mérete nedvesség és hő hatására változik. Ma már léteznek a fa alakváltozását követő rugalmas festékek. Vékony vagy vastag lazúr. A hagyományos zománcfestékek hamar lepattogzanak. Ha nincs lehetőség a rendszeres kezelésre és a szabadban a nap és pára hatása miatt, a következő hibák fordulnak elő: • A nap UV-sugárzásától a lakk elvékonyodik, majd részlegesen eltűnik, a lakk nélküli helyeken a fa elszürkül. • A vízszintes felületen tartósan megálló víz a csomók, csomorok mentén beszivárog és a megduzzadó fa kiemelkedik a felületből, emiatt a lakk 2-3 mm szélességben felválik. A lazúrfestékek színe csak fenyőfa esetén egyezik meg a színmintával, más fa esetén próbafestést kell végezni. • Újrafestéskor csiszoljuk le a felületet, és a festékgyártóáltal javasolt rétegekkel fessük újra. • Lehetőség szerint újrafestéshez olyan anyagot használjunk, amilyennel eredetileg festve volt. Pl. : olajjal kezelt festékre soha ne vigyünk fel vizes festéket.
A későbbi Óbirodalmi piramisokban, kezdve Unas király (Kr. 2375-2345) piramisaival, a piramisépítők elkezdtek írásos beszámolókat írni a király uralkodásának eseményeiről a sírkamra falaira és a piramis többi belső részére. Piramisszövegként ismert, ezek az ókori Egyiptomból ismert legkorábbi jelentős vallási kompozíciók. A nagy piramisépítők közül utoljára II. Pepy (i. 2278–2184), a hatodik dinasztia második királya volt, aki fiatal fiúként került hatalomra és 94 évig uralkodott. Uralma idejére az Óbirodalom jóléte egyre fogyatkozott, és a fáraó elvesztette kvázi isteni státusának egy részét, amikor a nem királyi közigazgatási tisztviselők hatalma nőtt. II. Pepy piramisa, amelyet Sakkarában építettek és uralkodása alatt mintegy 30 évvel befejeződött, sokkal rövidebb volt (172 láb), mint az Óbirodalom többi része. Egyiptom története / A piramisok születése. Pepy halálával a királyság és az erős központi kormányzat gyakorlatilag összeomlott, és Egyiptom turbulens szakaszba lépett, amelyet az első köztes időszaknak neveznek. A 12. dinasztia későbbi királyai az úgynevezett Középbirodalom szakaszában térnének vissza a piramisépítésbe, de ez soha nem volt olyan nagyságrendű, mint a Nagy Piramisok.
Valahol az emberi és az isteni között úgy gondolták, hogy maguk az istenek választották őket arra, hogy közvetítőiként szolgáljanak a földön. Emiatt mindenki érdeke volt, hogy a király fensége érintetlen maradjon még halála után is, amikor azt hitték, hogy Ozirisz, a halottak istene lesz. Az új fáraó pedig Horus lett, a sólyomisten, aki a napisten, Ra védelmezőjeként szolgált. Tudtad? A piramis és az aposs sima, szögletes oldalai a napsugarakat jelképezik, és úgy lettek kialakítva, hogy segítsék a király és aposs lélek feljutását a mennybe, és csatlakozzanak az istenekhez, különösen Ra napistenhez. Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy amikor a király meghalt, szellemének egy része (más néven "ka") testével maradt. A szellem megfelelő gondozásához a holttestet mumifikálták, és mindent eltemettek vele, amire a királynak a túlvilágon szüksége lehet, beleértve az arany edényeket, ételeket, bútorokat és egyéb felajánlásokat. A piramisok a halott király kultuszának középpontjába kerültek, amelynek állítólag jóval halála után is folytatódnia kellett.
Egyiptomi ó- és középbirodalom A Kr. e. 3. ezredtől megerősödött az uralkodói hatalom az ókori Egyiptomban, és megjelentek ennek látványos és híres jelei, a piramisok. A birodalom fővárosa a deltánál kiépült Memphisbe került. Ekkor lett legfőbb istenné Ré. Az építkezésekben és a gazdálkodásban is különösen fontos szerep jutott a jól megszervezett emberi munkaerőnek: sem a kereket, sem a lovat, sem az ekét, sem a bronzeszközöket nem ismerték még. A harmadik ezred végén a birodalom tartományaira esett szét, és a tartományok élén álló kormányzók háborúkat vívtak egymás ellen. Később a birodalom újra egyesült, és megkezdte hódításait dél felé, a núbiai aranybányák irányában. Ekkor lépi át Egyiptom saját természetes határát, vagyis a Nílus első két zuhatagát. A régi, nagyon erős uralkodói hatalom azonban nem állt helyre, piramisokat sem építettek többé. Újbirodalom Az ókori Egyiptom az Újbirodalom időszakában állt hatalma csúcspontján. Érintkezésbe került a Közel-Kelet más térségeivel, például Mezopotámia államaival, és sok mindent át is vett onnan.