Bár ma már nem olyan kivételezett az életük, mint a szovjet rendszer idején, sokan így is maradnak, főként a beléjük nevelt ideológia miatt, hogy egyediek. Azt különösen szeretik, hogy bizonyos szempontból biztonságosak ezek a helyek, hiszen mindentől távol esnek, és nem jutnak be hajléktalanok, koldusok vagy rabok, viszont más szempontból igencsak veszélyes itt élni. Ott van például Ozjorszk városa, ahol a Majak Termelési Egyesülés üzeme is található, és 1957-ben itt történt a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a Kistim-tragédia. Ez rendkívüli sugárszennyezésnek tette ki a környéket, a veszély pedig a mai napig érezhető, hiszen a lakók között gyakoribbak a rákos megbetegedések, mint máshol, és a várható élettartam is alacsonyabb. 40 évig titkolta Szovjetunió a szörnyű nukleáris kísérleteket A környék lakói egyáltalán nem tudták, milyen veszélyes sugárszennyeződésnek voltak kitéve az évek alatt, aminek súlyos következménye lett. Hanuka negyedik lángjának fényei mellett adták át az idei Mazsike-díjakat | Mazsihisz. (Borítókép forrása: XioNoX / Flickr / Wikipédia. )
Öntőház udvarban alakítaná ki a Budapesti Történeti Múzeum új idegenforgalmi centrumát és főbejáratát, ahonnan a látogatók egy feljárón át egyenesen a középkori várkápolna szintjére érve kezdhetnék meg a palotával való ismerkedést. Mára evidenssé vált az, amire pár éve még csak a legelszántabb álmodozók mertek gondolni. Jóvá kell tenni a századfordulós királyi palota ellen a háború után elkövetett bűnöket. Még a modernista Zoboki is az eredeti homlokzatok, födémszintek, lépcsőházak rekonstrukciójában gondolkodik, visszaépítené a gazdagon díszített régi kupolát, valamint a Szent György téri - egykor Rákosi Mátyás utasítására - elbontott főbejáratot. A trónterem, a várkápolna és talán a nagy bálterem és a Habsburg terem rekonstrukciója szintén szóba jöhet. Mindez és még sok egyéb elképzelés nem 2014-re fog megvalósulni. Ennyi lehívható uniós fejlesztési forrás természetesen nem létezik, költségvetési pénz még kevésbé. A ciklus végére legfeljebb a Várbazár felújítása fejeződhet be, vagy a sok vitát kavart Dísz téri tömb készülhet el.
A tónak nincs természetes áramlása, így a vízcsak elpárolog, vagy a homokos talajba kerül. A kontinens hihetetlenül forró éghajlata körülményei között a víz a tóban egyszerűen sós. De Csád szinte teljesen friss tó. A víz felső rétegei iszik, csak alsó részén enyhén sós. De miért nem keverednek a vízrétegek? A válasz elég egyszerű. A tó északkeleti részén található a Bodele-medence, amely a szintje alatt van. A tóhoz egy földalatti folyó kapcsolódik, amelyen keresztül az alsó sós víz folyik. Csád sok madárnak ad otthont. Pelikánok és flamingók jönnek ide a téli időszakban. A partján sok állat él. Ez a zebra és a zsiráfok, és az antilopok. Nagyon hosszú ideig listázhat. Afrika legnagyobb tata steel. Itt találkozhatsz a bennszülött tengeri vadállattal - manateével. Még mindig rejtély marad, hogyan lehet ebben az édesvízi tóban. Ezek Afrika legnagyobb tavai. Más tározók jelentősen kisebb területtel rendelkeznek. A Nagy Tavak kialakulásának folyamata És megjelentek az úgynevezett nagyszerű eredmények miatthibákat. A vízgyűjtő medence a legtöbb ilyen víztesthez ágy.
A tó első európai felfedezője John Hanning Speke volt, aki 1858 -ban érte el a tó déli partját, tőle származik az elnevezés is Viktória királynő után. A híres brit felfedező és misszionárius, David Livingstone kísérelte meg igazolni Speke felfedezését, mivel abban az időben nem tekintették elfogadottnak, hogy a tó valóban a Nílus forrása lenne. Később hasonló útra vállalkozott a walesi-amerikai felfedező, Henry Morton Stanley, aki végül megerősítette Speke felfedezésének igazságát. Földrajz [ szerkesztés] A Viktória-tó az afrikai kontinens legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlagosan 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik, a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a Nílus leghosszabb felső ágának, a Fehér-Nílusnak a forrása. Vízgyűjtő területe 184 ezer km². Afrika legnagyobb tala samoan. A tó vizének 80%-át közvetlenül a területére hulló csapadékból kapja (melynek mértéke 1015 mm évente), illetve több ezer kis patak, valamint a Kagera-folyó táplálja.
Sok helyi nő kávét és bambuszt termel. A legnagyobb afrikai tó a krokodilok és a hippok élőhelye. Emellett több mint száz halfaj megtalálható a tározóban. Vannak olyanok is, akik kizárólag itt élnek. Külön szavak megérdemlik a madarakattengerparti övezetben. Szavanna és dzsungel a Viktória-tónál - a hét műholdképe. Az állományok száma több millió ember, így a terepet gyakran festik a szivárvány minden színében. A leggyakoribbak a velencei daru, a flamingó és a különböző kórokozók. A tó fő problémája A huszadik század közepén a helyiAz ökoszisztéma a teljes megsemmisítés határán állt. A növények és az állatok veszélyeztetett fajainak száma növekedni kezdett. Ennek feltűnő példája az orrszarvúk, amelyeket a vadászok nagymértékben kiirtottak annak érdekében, hogy értékes szarvakat kapjanak a farmakológiában. Emellett az elmúlt néhány évtizedben a leopárdok, az elefántok, a zsiráfok, az oroszlánok és a vízilabda száma többször csökkent. Nagyvárosok és kikötők a parton Mint már említettük, a legnagyobb tóAfrika három ország területén található. Mindegyikük saját kereskedelmi kikötőkkel és nagyvárosokkal rendelkezik a partján.
De Tanganyika csak a Lukuga folyó forrása. A Tanganyika-tó meglehetősen lakott. Itt élő hippók vannak krokodilok. Sok madár állandó élőhelyként választotta. A vizekben sokféle fajta hal van. Malawi-tó (Nyasa) A Nyasa-tó vagy Malawi egészen hosszú éskeskeny, ha felülről nézel. Ez azonban nem akadályozza meg őt abban, hogy az afrikai legmélyebb tavak listáján elfoglalja a második tiszteletbeli helyet. Malawi partjai három afrikai állam, Malawi, Mozambik és Tanzánia határmenti területei. A tó vizei halakban gazdagok: tilapia, kampango és mások. Ezért a partján sok halászati település található. Afrika legnagyobb tva sociale. A halászat a helyi gazdaság egyik fő eleme. A Malawi-tó partjának egy részemeglehetősen fejlett turisztikai infrastruktúrával rendelkezik. A Nyasa tiszta vizei teljesen biztonságosak a vitorlázáshoz, a snorkelerek és a vízi sportosok is élvezhetik őket. Ezek a legnagyobb afrikai tavak voltak a Nagy-afrikai-tavak hálózatához. Ezután megismerhetik a kontinens más, jól ismert, de sokkal kisebb területeit.
A Malaragasi a Tanganyika-tónál is öregebb, régebben a Kongó folyóban folytatódott. A tavon négy ország osztozik: Burundi, Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), Tanzánia és Zambia. A KDK a tó 45%-át, Tanzánia 41%-át birtokolja. Említésre érdemes, hogy a Tanganyika-tóban élõ állatfajok háromnegyede endemikus. A 402 faj 169 genusba tartozik, ebből 57 nem és 293 faj endemikus (bennszülött). Ezek az adatok azonban változhatnak, hiszen a tó élővilága még nincs 100%-ban feltérképezve, ill. Mi Afrika legnagyobb tava? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - Afrika. folyamatosan fejlődik, változik. Igen sajátos a csigafaunája is, nagy részük szintén bennszülött és feltűnően hasonlít bizonyos tengeri fajokra, ill krétakori csigákra. Hasonlóképpen egyedülállóan sok a benne élõ rák és kagyló is. Élőhelyei Élőhelyei biotópokra oszlanak, két fõ területe van, a partmenti és a nyíltvízi terület. Az akváriumokban általában a partmenti élőhelyek halait tartjuk, a nyíltvízi halakat a tó körül élő emberek élelemforrásként halásszák. Három főbb övezetet különböztetünk meg: sziklás, kavicsos, homokos.
A tófeneket a parttól számított kb. 10-20 méteres távolságban szublitorális övezetet nevezzük Sziklás litorális övezet: Kialakulása valószínűleg a földlemezek mozgásának és vulkánok tevékenységének köszönhető. Másik tényező a vízszintnek a sziklás parti részek magasságáig való emelkedése. Ebben a zónában a természet által véletlenszerűen kialakított sziklás alakzatokat találunk, melyek nagyon jól tagolt élőhelyet biztosítanak a territóriummal rendelkező fajok részére. Itt a gyengébb, üldözött halak számtalan menedékhelyet találnak. Ezt a zónát három részre osztják: üledékes, üledékmentes, kavicsos. Az üledékes rész 3 méter alatti terület, ahol a sziklák még mindig algákkal fedettek, de ez jóval gyengébb a felsőbb rétegek algáinál. Ebben a rétegben mindent karbonát réteg fed be. Az afrikai tavak. Nagy-tavak Afrikában. A legmélyebb tó Afrikában. Az üledékben leggazdagabb zónák közelében homokot is találunk, amely a sziklák egy részét is fedi. Az üledékmentes rész nagyon hasonlít a sekély parti élettérhez, amennyiben ez a rész 0, 5-5 méter mélységig terjed.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Great Rift Lakes of Africa (angol nyelven). World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2018. április 15. ) Walter Salzburger – Bert Van Bocxlaer – Andrew S. Cohen: Ecology and Evolution of the African Great Lakes and Their Faunas. (angolul) Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics. 2014. Hozzáférés: 2018. ápr. 15.