★★★★☆ Felhasználói pontszám: 9. 5/10 (1976 szavazatból alapján) Bennett Marco kapitány és Raymond Shaw őrmester együtt szolgált az Öböl-háborúban. A kuvaiti sivatagban támadás érte a szakaszukat és csak Shaw őrmesternek köszönhetik, hogy életben maradtak, akit hőstettéért Becsületrenddel tüntettek ki. Tíz évvel később Shaw elképesztő gyorsasággal halad felfelé a politikai ranglétrán anyjának, a nagyhatalmú szenátornak a közbenjárásával. Marcót viszont rémálmok gyötrik, amelyek a kuvaiti akcióval állnak kapcsolatban. Azon töpreng, hogy Shaw talán nem is az a dicsőséges hős, akinek mindenki hiszi. Megpróbál kapcsolatba lépni vele. 6. 4 Notes de film: 6. 4/10 1, 099 röster Kiadási dátum: 2004-07-30 Termelés: Clinica Estetico / Paramount / Scott Rudin Productions / Wiki page: mandzsúriai jelölt Műfajok: Dráma Thriller Rejtély Bennett Marco kapitány és Raymond Shaw őrmester együtt szolgált az Öböl-háborúban. Megpróbál kapcsolatba lépni vele. A mandzsúriai jelölt Teljes Film ~ Magyarul Film cím: Népszerűség: 11.
1962-ben John Frankenheimer készítette el A mandzsúriai jelölt című politikai thrillert, Frank Sinatra, Laurence Harvey és Angela Lansbury főszereplésével. A film egyébként Richard Condon 1959-es azonos című regénye alapján készült, majd ezeket gondolta tovább 2004-ben Jonathan Demme. Mi pedig most ez utóbbi alkotásról ejtünk pár szót. Raymond Shaw harcolt az Öböl-háborúban, kitüntetést kapott, most pedig politikai pályára készül és nagyon szépen halad előre (többek között befolyásos anyja miatt). Bennett Marco százados, aki egyébként Shaw bajtársa volt már nem ilyen szerencsés. Folyamatosan rémálmok gyötrik és egyre inkább az az érzése, hogy ezek álmok, hanem emlékek, Shaw pedig korántsem az a hős, akinek mindenki gondolja. Marco nyomozásba kezd és bizony nagyon úgy tűnik, hogy valami igen komoly dologba tenyerelt. Azt jól tudjuk, hogy Jonathan Demme érti a thrillerek nyelvét és bizony a drámákhoz is nagyon ért. A mandzsúriai jelölt egy igazán szövevényes és feszült hangulatú történet, aminél tényleg elég nehéz megállapítani, hogy mi az álom, mi a valós.
Eközben, szövetségi szinte 1942-től megindult a biofegyver-kutatás is. Az új kutató-szolgálat azután 1943-tól a Camp Detrick-é átnevezett bázison talált otthonra. Rövid idő alatt hatóanyagokat fejlesztettek ki és eljárásmódokat dolgoztak ki az esetleges – akkor ismert! – biofegyver-támadások ellen, és egy kórházat is felállítottak. Közben persze a védekezés mellett a támadásra is készültek, és a fertőző ágensek célba-juttatásának módjain is dolgoztak. A bázis főkapuja 1954-ben (Preserve Maryland) A háború után ugyan a személyzetet a felére csökkentették, de újabb területekkel egészítették ki Camp Detrick működési körzetét. A biofegyver-programot is szervezetszerűen beillesztették a hadsereg rendszerébe, egyelőre a kémiai hadviselés egyik alosztályaként. 1949-ben azután újabb fejlesztések kezdődtek a bázison. Megépült a "Millió literes Teszt-gömb", vagyis az a gömb alakú csarnok, ahol a levegőbe permetezett mikrobiológiai támadásokat tudták szimulálni. Az 1950-es években folyamatosan bővítették a létesítményeket, és Camp Detrick területét is.
Fekete István Tüskevár című regényéből 2012-ben is készült filmváltozat, de az 1966-ban forgatott és egy évvel később bemutatott tévésorozatot nem múlta felül, azóta is a nyolcrészes széria az, amit a köztévé időről időre lead. Fejér Tamás rendező a Princ, a katona után ezzel az alkotással írta be magát a magyar filmtörténelembe. Bánhidi László, a Tüskevár Matula bácsija A Kis-Balaton szépségét bemutató, kiváló operatőri munkán túl a kiemelkedő színészgárdának köszönhető, hogy ma is sok néző kíváncsi a sorozatra. Közülük is kiemelkedik Tutajos és Matula bácsi felejthetetlen kettőse. Előbbit Seregi Zoltán, utóbbit az 1906. március 11-én született Bánhidi László alakította - idén ünnepelhettük születésének 115. évfordulóját. Barabás Tibor (író) – Wikipédia. Bánhidi László Matula bácsi, Seregi Zoltán Tutajos és Barabás Tibor Bütyök szerepében a Tüskevár című televíziós filmsorozat egyik jelenetében. Fotó: Magyar Televízió "A ma már Románia területén található Szatmárnémetiben született, itt sajátította el az ízes beszédet.
Novellák; Cserépfalvi, Bp., 1946 ( Cserépfalvi kiskönyvtára) Egy bányász élete; Szikra, Bp., 1946 Bulgáriai utazás; Irodalmi Intézet, Bp., 1947 Egy nép nevelői. Tanulmányok; Új Idők, Bp., 1947 Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról; Athenaeum, Bp., 1948 ( Zsebkönyvtár) Irodalom és haladás; Dante, Bp., 1948 Jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Bp., 1948 Egy nép nevelői. Tanulmányok; Athenaeum Ny., Bp., 1949 Az első lecke; Dante, Bp., 1949 ( Dante új könyvtár) Magyar jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Bp., 1950 Tatai bányászok; Népművelési Minisztérium, Bp., 1951 ( Az Ötéves Terv kiskönyvtára) A szabadság magvetője; Ifjúsági, Bp., 1951 Bányászok előre! Beszámoló a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács által egybehívott országos bányászértekezletről 1950. évi nov. 26. Ő volt a Tüskevár Matula bácsija: Bánhidi László véletlenül lett színész - Hazai sztár | Femina. ; összeáll. Barabás Tibor; Nehézipari, Bp., 1951 Győzelmes évek. Elbeszélések, riportok; Népszava, Bp., 1952 Kibontott zászlók. Történelmi jelenet; Népszava, Bp., 1953 ( Műsorfüzet) Rákóczi hadnagya. Bornemissza János.
Irodalmi forgatókönyv; Szépirodalmi, Bp., 1953 Barabás Tibor–Gádor Béla: Állami áruház. Zenés vígjáték; zene Kerekes János, vers Darvas Szilárd; Népszava, Bp., 1954 ( Műsorfüzet) Beethoven; Magvető, Bp., 1955 A szeretet forrása. Válogatott elbeszélések 1934–1954; Szépirodalmi, Bp., 1955 Új krónika. Riportok, arcképek, tárcák; Katonai, Bp., 1956 Beethoven; 2., bőv. kiad. ; Magvető, Bp., 1956 1957– [ szerkesztés] Mozart párizsi utazása; Kossuth, Bp., 1957 Örök dallamok. Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Liszt; Zeneműkiadó, Bp., 1958 Egy nép nevelői. Tüskevár 1967. - Filmek. Arcképek és tanulmányok; 4. jav., bőv. ; Gondolat, Bp., 1959 ( Élet és Tudomány kiskönyvtár) Egy címíró emlékiratai; Magvető, Bp., 1960 Beethoven arcképéhez; Közdok, Bp., 1960 Rákóczi hadnagya; utószó Czibor János; Szövosz, Bp., 1960 ( Kincses könyvek Szövetkezeti kiskönyvtár) Génuai randevú. Riportok és történetek; Magvető, Bp., 1961 A könyv hatalma. Írások az irodalomról; Szépirodalmi, Bp., 1961 Karácsonyi történet; Móra, Bp., 1962 Török daráló.
1953. június 7-én született Seregi Zoltán, aki 13 éves volt, amikor 1966-ban eljátszhatta Tutajost a Tüskevár című nyolcrészes, fekete-fehér sorozatban, ami az MTVA Archívum egyik legnézettebb műsora. Az egykori gyerekszínészből nem lett ismert színművész, a rendezés jobban vonzotta, évek óta ő a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Seregi Zoltán, a Tüskevár Tutajosa Seregi Zoltán a Tüskevár után játszott pár szerepet a József Attila Színházban, A Pál utcai fiúk 1969-es, Fábri Zoltán-féle filmváltozatában ő adta a magyar hangját Bokának, akit az angol William Burleigh alakított. 1980-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. Az ezredforduló után a Békéscsabai Jókai Színház rendezője lett, 2015 decemberében egyhangúlag kinevezték a teátrum igazgatójává. A város közgyűlésének döntése értelmében 2021. január 1-jétől újabb öt évig Seregi Zoltán vezetheti a teátrumot, pályázatát 15 képviselő támogatta, ketten tartózkodtak. Idén március 15-én kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült.
Történetek egy kisfiúról; Szépirodalmi, Bp., 1963 Chopin; Magvető, Bp., 1963 Házunk büszkesége. Novellák és vidám történetek; Magvető, Bp., 1964 Éjjeli őrjárat. Rembrandt élete; Szépirodalmi, Bp., 1965 Aranyfácán. Színmű; Magvető, Bp., 1968 Napóleon foglya. Kisfaludy Sándor életregénye; Szépirodalmi, Bp., 1968 Génuai randevú. Riportok, útirajzok; 2. bőv. ; Magvető, Bp., 1969 Michelangelo élete. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970 Kereszt a hegytetőn; Szépirodalmi, Bp., 1973 Három portré / Beethoven / Mozart párizsi utazása / Chopin; Magvető, Bp., 1973 Uriel. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1974 Végvári legenda. Regény; Móra, Bp., 1974 ( Delfin könyvek) Magyar csillagok; Kozmosz Könyvek, Bp., 1979 Színházi munkái [ szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 12. [4] Magyar jakobinusok (1949) Győzelem (1950) Állami Áruház (1952-1953, 1976, 2011) Kibontott zászlók (1953) Budai kaland (1962) Rab Ráby (1972) Filmjei [ szerkesztés] Állami Áruház ( Gádor Bélával, 1953) Rákóczi hadnagya (1953) A császár parancsára (1956) Mozogni jó (1960) Rab Ráby (1964) Rádiójátékai [ szerkesztés] [5] Jakobinusok (1948) Pest-budai tragédia (1965) Pest-budai tragédia (1966) Idézés (1976) Végvári vitézek (1981) Rákóczi hadnagya (1983) Üdvhadsereg (1984) Télikabát (1984) Török daráló (1984) Száz dollár (1986) Átdolgozásai [ szerkesztés] A cigány.