Az ellipszis azon átmérőpárjait, amelyek egy kör merőleges átmérőinek affin képei, konjugált átmérők nek nevezzük. Apollóniosz két tétele szerint a konjugált átmérők négyzetösszege független az átmérőpár megválasztásától, mint ahogy a konjugált félátmérők által kifeszített háromszög területe sem függ attól, hogy melyik konjugált átmérőpárról van szó. [2] Kézenfekvő az átmérőfogalom általánosítása a gömbök esetére: a középponton áthaladó, a gömbfelület pontjait összekötő szakaszokat nevezzük a gömb átmérőjének. A gömb átmérője egyben a végpontjain áthaladó főkörök átmérője is. A köréhez hasonlóan a gömb átmérői is valamennyien egyenlő hosszúak, így ebben az esetben is szokás ezt a közös hosszúságot a gömb átmérőjének nevezni. 3 4 idomok kft. Hasonló módon definiáljuk a háromnál magasabb dimenziós hipergömbök átmérőjét is. Metrikus terekben [ szerkesztés] Egy metrikus tér H részhalmazának átmérőjét a H pontpárjai közti távolságok szuprémumaként definiáljuk. Korlátos halmazok esetében ez egy valós szám; ellenkező esetben a halmaz átmérője végtelen.
1765-ben bekerült a Királyi Festészeti Akadémiára, XV. Lajos egy mitológiai témájú alkotására figyelt fel, amelyet meg is vásárolt, hogy gobelinműhelyében elkészíttesse azt. A művésznek lakhelyet kínált a Louvre-ban, valamint a "királyi festő" titulust. Fragonard ebben az időben még azon vívódott, hogy vajon a klasszikus, a mitológiai vagy valamilyen más téma felé kötelezze-e el magát – a királyi kísértésnek azonban nem tudott ellenállni, így az 1760-as évek második felétől a párizsi udvar ízlésének megfelelően dolgozott. A titkos találkát ábrázoló festményén már csak egy antik istennőt mintázó szobor emlékeztet a mitológia iránti egykori érdeklődésére. 3 4 idomok teljes film magyarul. A magas talapzaton álló Vénusz központi motívum a képen, a festménynek az az eleme, amely elsőként vonja magára a figyelmünket, a szerelem istennőjeként pedig a kép témájára is utal. A lágy színekkel és hihetetlenül könnyed ecsetvonásokkal megfestett táj egy szerelmes pár titkos találkájának ad helyszínt. A staffázsfigurákként megjelenő alakokat szinte elrejti a burjánzó növényzet, elnyomja a föléjük magasodó márványszobor.
Két alpesi síző, Kékesi Márton és Tóth Zita viszi a magyar zászlót a pekingi téli olimpia pénteki nyitóünnepségén. Legutóbb az 1994-es, lillehammeri játékokon érte alpesi sízőt az a megtiszteltetés, hogy a magyar csapat első, lobogót tartó embereként vonulhatott a stadionba a nyitóceremónián. Akkor Bónis Attila vitte a piros-fehér-zöld zászlót, azóta háromszor gyorskorcsolyázóra, kétszer rövidpályás gyorskorcsolyázóra és egyszer műkorcsolyázóra esett a választás. A 26 éves Kékesi másodszor szerepelhet olimpián, Phjongcshangban 30. lett műlesiklásban, 42. óriás-műlesiklásban és 53. lesiklásban. Csodás idomok: eláll a lélegzet az angol sztárfocista kebelcsoda barátnőjétől - képek. A mindössze 19 esztendős Tóth újonc az ötkarikás játékokon, ezúttal mindketten a két technikai számban, azaz műlesiklásban és óriás-műlesiklásban állnak rajthoz. Az éremesélyes rövidpályás gyorskorcsolyázók szóba sem kerülhettek zászlóvivőként, mivel másnap az első hivatalos versenynapon már szerepelnek, így számukra nem lett volna szerencsés részt venni az általában legalább három órán át tartó megnyitón, amelyre várhatóan dermesztő hidegben kerül sor.
Mintegy 200 méter, és eláll a lélegzetünk, amikor megpillantjuk a zöld mohás szikláktól ölelt áttörést. A patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ontja vízáradatát. 4 / 25 5 / 25 6 / 25 A párás, esős idő miatt minden csillog: a simára csiszolódott, púpos kőtömbök, még a szurdok meztelen oldala is. A Gaja sárosan, agyagosan zúdul a sziklafalak között az árnyas medencébe. Magas vízállásnál kalandos vállalkozás lemászni a sziklákhoz, mert ilyenkor csúsznak a kövek. Javallott a fokozott odafigyelés, és a kevésbé bevállalósak válasszák inkább a turistaösvény felső szakaszát, onnan is fantasztikus a rálátás a lezúduló víztömegre. 7 / 25 A vízesés látványa mellett egy geológiai érdekesség is megbújik a Római fürdő mellett. Közel 100 méterre a völgyoldalban nyílik a Savanyú Jóska-barlang bejárata, amelyhez a kék barlangjelzés vezet fel. Turistautak.hu. Aki erre jár, ne hagyja ki a Vadalmás- vagy Szerelem-forrást. Egyrészt, mert csak alig 500 méterre van a vízeséstől, másrészt kiváló szomjoltó helyszín, hiszen azon kevés források egyike a közelben, amelynek vize iható.
Utoljára a német megszállás alatt használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált. Kitűnő túraútvonalat és csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Vindornyaszőlős melletti, Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei. Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát…. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.
A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. Kovácsi-hegy keleti oldalán Vindornyaszőlősről is könnyű túrával megközelíthető, Európa legnagyobb buddhista sztúpája, amit a Buddha ereklye és egy 11 m-es életfa köré emeltek.