Az előválasztás sikeres lebonyolítása, a magas részvétel és a legtöbb szereplő számára (rész)sikert hozó eredmények egyaránt okot adnak az ellenzéki térfélnek az ünneplésre, de a parlamenti többséget biztosító szavazói tömeg megszerzéséhez sok még a tennivalójuk, elsősorban a kisebb településeken. A közös lista összeállítása lehet a legfőbb konfliktusforrás, de a hat- (vagy hét)párti gépezet dinamikáját a belső dominanciaharc is veszélyezteti, nem mellesleg a kormány is az ellenzéki egység megbontásának aktív résztvevője lehet. Előválasztás 2021 – a Political Capital elemzése a második fordulóról és annak következményeiről. Az előválasztás második fordulójának eredményei A második forduló még az elsőét is meghaladó magas részvételi arány a önmagában is igazolja az előválasztás sikerét. A két fordulóban összesen 850 ezer választó szavazott, ami jelentős legitimációt biztosít elsősorban a közös miniszterelnök-jelöltnek, de a 106 egyéni jelöltnek, és rajtuk keresztül az összes résztvevő ellenzéki pártnak is. A második forduló ugyanakkor nem írta át azt az első fordulóban is látható jelenséget, hogy vidéken, főként azokon a kisebb településeken, amelyek a kormányoldal bázisát képezik, továbbra is kevés az ellenzéki szavazó.
A gyurcsányozás viszont – már csak a tehetetlenségi erő miatt sem – nem fog abbamaradni, egy ilyen volumenű propagandagépezetet nem is lehet egyik pillanatról a másikra teljesen új vágányra terelni. A miniszterelnök-jelölt személyének támadásánál várhatóan fontosabb lesz a kényes ellenzéki egyensúly megbontására irányuló törekvés. A pártok, személyek között ténylegesen meglévő feszültség, bizalomhiány felerősítése és továbbiak gerjesztése a mindennapok részévé fog válni a választásig hátralévő fél évben. Rekordközeli részvétel hétfőn az előválasztás második fordulójában. A kétharmados többség birtokában a kormányoldal bármikor módosíthat még a játékszabályokon, legyen szó a választási rendszer bármely eleméről (például a kerülettérképről), a házszabályról (a frakcióalakítási szabályokról), vagy arról az újra a politikai diskurzusba bekerült ötletről, hogy egy komplett közjogi fazonigazítás keretében megerősítik a köztársasági elnöki jogköröket, akár Orbán Viktorra szabva. Ezeknek a lépéseknek azonban egytől egyik az lenne az üzenete, hogy a kormány tart a választási vereségtől, ami könnyen önbeteljesítő jóslattá is válhat.
Bár a két választás összehasonlítása – azok jellege és eltérő területi lefedettsége miatt is – igazságtalan, tény, hogy ma Márki-Zay Péter a legnagyobb közvetlen felhatalmazással bíró magyar politikus. A pártok versenyét ugyanakkor a DK nyerte, (a jelenlegi ellenzéki pártok közül) várhatóan ők rendelkeznek majd a legnagyobb frakcióval. Előválasztás: este hétkor zárnak a szavazópontok, vasárnap lesz eredmény - Napi.hu. Gyurcsány Ferenc egy videóüzenetben (amelyben egyszer sem ejtette ki Márki-Zay Péter nevét) már világossá is tette, hogy először parlamenti többséget kell szerezni, és csak ez után jön a kormányfő megválasztása – az irrelevánsnak tűnő közjogi aktus felemlegetésével máris kisebbíteni próbálja a frissen megválasztott miniszterelnök-jelölt súlyát, elhintve azt is, hogy a választás után akár más is elfoglalhatja a kormányfői széket. Már látszik, hogy a hatpárti szövetségen belül komoly dominanciaharcra lehet számítani, elsősorban a DK (esetleg karöltve a Jobbikkal), illetve Márki-Zay Péter között. A közös lista összeállítása kódolja a legtöbb feszültséget. Abban sincs egyetértés, hogy mikorra kellene véglegesíteni a listát, nem hogy a rendezőelvekről, amelyek kijelölnék, a pártok mely helyeket tölthetik fel saját jelöltjeikkel.
Márki-Zay Péter számára nagy felhajtó erőt jelentett, hogy számos új, a politikai elittel szemben kritikus szavazó t vonzott be a második fordulóra. Köztük minden bizonnyal számottveő a fiatalok aránya, de az ellenzéki városi értelmiség egy jelentős része is felsorakozott Márki-Zay mögött, ahogy azok a kormánykritikus választók is, akiket az ellenzéki pártok eddig nem tudtak megmozgatni. Bár a hódmezővásárhelyi polgármester előretörése az előválasztás kezdetén vártakhoz képest mindenki számára meglepő volt, maga a jelenség nem példa nélküli nemzetközi szinten. A politikai elitellenesség számos országban okozott már változást; ami korábban Trump, Macron, Zelenszkij, Matovic stb. esetében látható volt, az most Magyarországra is megérkezett. Az eredmények és a kampány alapján az is látható, hogy a sokat emlegetett ideológiai különbségek alig számítottak. Márki-Zay Péter konzervatív mivoltánál többet nyom a latban, öntörvényű, szokatlan karaktere, illetve az, hogy kívül áll a jelenlegi politikai elit egészén.
A hatpárti szövetség csak akkor lesz esélyes a választási győzelemre, ha ezeken a területeken képes lesz a jelentős bővülésre; a miniszterelnök-jelölt mellett a vidéki választókerületekben legtöbb jelöltet állító DK és Jobbik szervezeteitől követeli ez a legtöbb erőfeszítést. Részvételi arányok vidéken és Budapesten (a választásra jogosultak 2018-as számához viszonyítva; a 2. forduló eredményei előzetesek és a lakóhelyüktől távol szavazók miatt kis mértékben torzítottak) Bár Karácsony Gergely pozicionálta magát a "közös nevező"- ként, ezt az imázst Márki-Zay Péter elbitorolta tőle: szavazói többféle választói körből kerültek ki, az eredményei mindkét fordulóban viszonylagos területi kiegyensúlyozottságot mutatnak (míg Karácsony támogatóinak eloszlása " fejnehéz " volt). Bebizonyosodott az a két forduló közötti feltételezés, hogy Márki-Zay-nak jelentős tartaléka van a másodlagos preferenciák tekintetében, Dobrev Klára viszont csak a fegyelmezett DK-táborra és azokra a területekre támaszkodhatott, ahol korábban is erős volt a baloldali szavazótábor.
Ugyanez kockázatot is jelent rá: terjengős beszédei, kiérleletlen gondolatainak spontán szabadjára engedése – miniszterelnök-jelöltként már – az eddigi kisebb-nagyobb megütközéseknél sokkal nagyobb károkat okozhatnak mind az ő, mind az együttműködő pártok megítélésének. A Márki-Zay Péter körül kialakult politikai hype könnyen illékony nak bizonyulhat. Az előválasztás utáni helyzet várható dinamikája Bár a kérdés folyamatosan felmerül, a hatpárti szövetségnek nincs alternatívája; nincs olyan racionális forgatókönyv, amely bármely résztvevő kiugrását valószínűvé tenné. Bármelyikük is tenné meg, hiába lehetne hirtelen 106 jelöltje, önálló listája, több százmillió forintos kampánytámogatása, bizonyosan nem tudnának megközelítőleg sem annyi mandátumot szerezni, mint amennyit a hatpárti szövetség részeként (ha egyáltalán bejutnának a parlamentbe), nem is beszélve a kormányzati pozíció elérhetetlen távolságba kerülésétől. Kulcskérdés, hogy ki irányítja majd a most következő időszakot. Márki-Zay Péter nem rendelkezik erős párt- és szervezeti háttérrel, viszont az előválasztáson többen szavaztak rá, mint Karácsony Gergelyre a 2019-es főpolgármester-választáson.
A szlovén kormány döntése értelmében múlt szerdától mindenkinek rendelkeznie kell QR-kóddal ellátott Covid-igazolvánnyal az állami és a magánszektorban egyaránt. Ez vonatkozik az ügyfelekre is. Bárki, bármilyen szolgáltatást vesz igénybe, ahhoz oltási, vagy gyógyulást tanúsító igazolást, vagy negatív tesztet kell felmutatnia. Kivételt képeznek az alapvető élelmiszereket forgalmazó üzletek, illetve gyógyszertárak, de csakis abban az esetben, ha nem bevásárlóközpontokban működnek. Száz alá csökkent a járványban egy nap alatt elhunytak száma - mfor.hu. Novembertől pedig az állami hivatalokban már nem lesz elég a negatív teszt. Csakis oltási, vagy gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat a dolgozók. Az alkalmazottaknak szeptember végéig fel kell venniük a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, a másodikat pedig legkésőbb november 1-jéig. Ez a rendelet vonatkozik a rendőrségre, a hadseregre és a minisztériumokra is. A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 088 157-en kaptak védőoltást, közülük 968 683-an már a második adagot is.
A sikerre való tekintettel a kormány meghosszabbította az oltási akciót, így december 5. vasárnapig akár előzetes időpontfoglalás nélkül is lehet menni az oltópontokra reggel 7 óra és este 19 óra között. Nyitókép: MTI/Rosta Tibor
Elérhetők a frissített járványügyi adatok. Amint arról beszámoltunk, a beoltottak száma 6 397 623 fő, közülük 6 176 191 fő a második, 3 822 108 fő a harmadik, 226 299 fő mára negyedik oltását is felvette. 1387 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 807 285 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 59 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 44 495 emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 636 781 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 126 009 főre csökkent. HAON - Száz alatt a napi fertőzésszám Hajdú-Biharban. 2766 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 114-en vannak lélegeztetőgépen. Hajdú-Biharban 82 új fertőzést azonosítottak az elmúlt 24 órában, a járvány kezdete óta összesen 95 473 esetben mutatták ki a koronavírust.
Szombaton 17:01-kor rendkívüli frissítés történt a főoldalán. Ez bizonyára a három és negyedmillió magyarországi beoltott miatt történt így, hiszen épp annyi állt a beoltottak számánál az oldal állandó infoblokkjában. A mérföldkőről Orbán Viktor Facebook-oldalán videó számolt be, ebben nem jelent meg maga a miniszterelnök. A hárommilliomodik hazai oltásnál hasonló elemeket követett a hír kormányzati kommunikációja. Természetesen első oltásokról van szó, a második dózist megkapók száma a másfél millióhoz közelít. Napi beoltottak száma перевод. A kormány további lazításokat (teraszok nyitása) a 3, 5 milliós átoltottsághoz kötötte. Az általános iskolák alsó tagozata és az óvodák hétfőn nyitnak. 3706 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 750 508 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 205 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 25 184 főre emelkedett – írja a központi tájékoztató oldal. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 455 029 fő (4238 a növekmény a szombati adatközlés óta), az aktív fertőzöttek száma pedig 270 295 fő (737-tel csökkent a számuk egy nap alatt).
A oldal térképe szerint eddig Budapesten (314877) és Pest megyében (246193) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (105604), Szabolcs-Szatmár-Bereg (97721), Győr-Moson-Sopron (97163), Hajdú-Bihar (95391) és Bács-Kiskun megye (91442). A fertőzéssel legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (38372) Hatósági házi karanténban 7342-en vannak, a mintavételek száma 10878929.
Kórházban 3313 koronavírusos beteget ápoltak, közülük 318-an voltak lélegeztetőgépen. A beoltottak száma 6 266 483 volt, közülük 5 982 104 fő már a második oltását is megkapta, a harmadik oltás lehetőségével 3 178 228-an éltek. Napi adatközlés utoljára december 31-én volt, amikor 3360 új fertőzöttet azonosítottak, a betegség szövődményeibe 82-en haltak bele. Kórházban 3492 koronavírusos beteget ápoltak, közülük 334-en voltak lélegeztetőgépen. A beoltottak száma 6 266 064 fő, közülük 5 981 569 fő már a második oltását is megkapta, a harmadik oltás lehetőségével 3 176 553-an éltek. Az esetek növekedése többnyire továbbra is a delta-variáns terjedésével függ össze, azonban egyre több olyan esetet regisztrálnak Magyarországon is, amit a Dél-Afrikában felfedezett omikron-variáns okoz. Az új év egyik legmegdöbbentőbb híre volt a napokban, hogy egy új betegségegyüttest találtak Izraelben, ami egyesíti magában a koronavírust és az influenzát. Ilyen esetet a Neumann Labs szakemberei is jelentettek Magyarországon.