Magyarul: Bige és társai márkás divatárukat hamisítottak, amiből volt, hogy egyetlen éjszaka alatt öthavi fizetését megkereste. Bár a pólóhamisításból volt pénze, 1984-ben édesanyját követve végül mégis Magyarországra költözött. Később, mikor a ruhaüzletben túl nagy lett a konkurencia, újabb simlis üzletekbe fogott, autógumikat cserélt bárányhúsra Romániában, végül műtrágyával és mosószer-alapanyagokkal kezdett el kereskedni. Végül a kommunista utódpárt választási győzelme után, a Horn-kormány alatt a romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett, és 1996-ra már ő lett a Magyarország és Románia közötti vegyipari termékek kereskedelmével foglalkozó legnagyobb szereplő. Bige László Forrás: MTI/Balázs Attila Az 1990-es évek alatt felhalmozott vagyon viszont nem volt elég Bige számára, újabb szintre akart emelkedni. Már nemcsak a kereskedelemben kívánt részt venni, hanem a gyártásban is. A Tiszameneti Vegyiművek (TVM) privatizációja nem is történhetett volna jobb időpontban számára. Horn Gyulánál sikeresen kilobbizta, hogy végül a harmadszorra kiírt pályázaton ő kaparintsa meg a vállalatot.
Az ellenzéket nyíltan támogató milliárdos egyre furcsább üzleti manőverekkel lavírozik. Akciót hirdetett nemrégiben Bige László műtrágyakirály cégcsoportja: a partnereinek kiküldött értesítés szerint tonnánként 199 ezer forintért adta a pétisót. A többi műtrágyát is kedvezményesen kínálták, a Nitrosol 220, 5 ezer, a Kénes Pétisó 203 ezer, az ammónium-nitrát 249 ezer forintos áron szerepelt a listán. Ez annál is kedvezőbb, mint amikor Mészáros Lőrinc cége, az Agrolink Zrt. vásárolt be Bigééknél - írja a A portál cikke szerint a Black Friday idején Bige László cége 217 ezer forintért árulta a műtrágya tonnáját, amit kifejezetten jó ár-érték aránynak neveztek a piacon, így üzletileg racionális döntésnek tekintették az Agrolink üzletét. A gazdálkodók és a kereskedők nem is vártak további áresést, ellenkezőleg: a nemrég bejelentett orosz alapanyagstop miatt inkább hiánytól tartottak. Emiatt meglepetésként érte őket az akció és rögtön találgatásba kezdtek, hogy miért dobott a piacra Bige a korábbi akciónál is olcsóbban műtrágyát.
Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható". A társaság azt is megjegyezte, hogy szeptember végén jelezték aggodalmukat a piaci instabilitás és a felmerülő kockázatok miatt az Agrárminisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Ennek ellenére a társaságot, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg. A Nitrogénművek elleni kritikák kapcsán nem lehet elmenni amellett, hogy a társaság tulajdonosa, Bige László nem ápol jó kapcsolatot a kormánnyal. Több alkalommal is jelezte, hogy Márki-Zay Péter áll közel hozzá, és még pénzzel is támogatta a miniszterelnök-jelöltet. Nitrogénművek Zrt. -t októberben 14 milliárd forintra bírságolta kartellezésért a Gazdasági Versenyhivatal. Bige László úgy gondolja, ez a lépés teljes egészében politikai támadásnak tekinthető. Nem hajlandó kötelezővé tenni az oltást cégcsoportja dolgozóinál, hiszen "sátáni döntés ez, amellyel a kormány le akarja rázni magáról a felelősséget, mint kutya a bolhát".
Véletlen? Orbán ellen beszélt – gigabírságot kapott Bige László Jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (Gvh) vizsgálatából. Kép: YouTube A nemzeti versenyhatóság most zárult vizsgálata feltárta, hogy… Gigabírságra büntette a GVH a Nitrogénműveket A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa összesen 14, 1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. A műtrágya király érdekeltségeihez tartozó cégek kaptak egy 14 milliárdos büntit A műtrágya király érdekeltségei rekord bírságot kaptak a GVH-tól. Az amúgy is más bűnügyek miatt vádlott Bige László vakarhatja a fejét, hisz a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartelezés miatt a Gazdasági verseny Hivatal mintegy 14 milliárdos bírságot szabott ki. Érdekes, hogy szinte csak azon cégek lettek megbüntetve, amelyek Bigéhez tartoznak.
Nekem 25 évembe került, míg ki tudtam vásárolni a szomszéd telkét. (Nem pénz miatt, hanem nem akarta eladni) 2013. 18:25 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 Sayrux válasza: 100% Üdv! Mivel osztatlan közös tulajdon, így valószínű, hogy nem osztható meg. Nagy valószínűséggel megosztva nem éri el azt a minimális területet ami a rendezési tervben van. Sajnos bármit is szeretnél az ingatlanon a másik félnek bele kell egyeznie. Mivel Önkormányzati telekről van szó előfordulhat a kisajátítás persze ez jogilag elég problémás így ilyen esetben törekszenek a közös megegyezésre. Az osztatlan közös tulajdonnak még egy hátránya van, hogy semmi nem mutatja hol is a te részed (sem a térkép, sem a tulajdoni lap). Erre van két lehetőség. Az épületet önálló ingatlanná lehet minősíteni. 7 feszültségoldó tipp! Amit az osztatlan közös tulajdonról tudni kell - Ingatlanhírek. Ami azt jelenti, hogy a telek a közös viszont az épület jogilag is csak a tied. Ez a tulajdoni lapra is felkerül (hrsz/A jelzéssel). Utána pedig lehet csinálni egy használati megosztást ami a kertet határolja le, ki mit használ.
Ha ráépítés történik, egyébként is építési engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kell kérni, a változást pedig be kell jegyeztetni a földhivatalban. Ráépítéskor a tulajdonostársnak előre alá kell írnia a hozzájáruló nyilatkozatot. Amikor ezt a dokumentumot aláírják, célszerű egy megosztási megállapodást, vagy legalább egy előzetes megállapodást is kötniük, hogy az építkezés befejezésekor rendezni lehessen a tulajdoni viszonyokat. 5. Hogyan osztható meg egy társasházi telek? Osztatlan közös tulajdonú télé 2 semaines. A telek megosztása társasházak esetében is lehetséges: ilyenkor a parcella elvileg osztatlan közös tulajdonban marad, ám fokozatok ez esetben is vannak. A szervezeti és működési szabályzatban például meghatározható, hogy a tulajdonosok mely kertrészt művelik, tartják karban. A telek ettől függetlenül osztatlan közös tulajdonban marad, és valamennyi tulajdonostárs jogosult azt használni. Arra is van azonban mód, hogy a tulajdonosok egy-egy telekrészre használati jogot alapítsanak. Ezt a földhivatalba sem kell bejegyeztetni, elég, ha a társasház alapító okiratában meghatározzák, hogy egy adott telekrészt valaki kizárólagosan használhat.
Ha gondjaim lesznek az éttő olvasással, majd szólok. 2019. 19:56 Olvasd már el azt a 13. § (3) bekezdést! Aztán, ha értelmezési problémád van, szólj, szívesen segítek. 2019. 19:14 Társasház esetén minden esetben. 2019. 07:24 A Frappáns Visszavágások Nagymestere, személyesen? Azért azt még mondd már meg, hogy akkor kötelező az szmsz, vagy nem kötelező? 2019. 06. 21:19 Maradj a saját asztalodnál. 2019. 07:05 A házmesternek: Tht. Osztatlan közös tulajdonú telek, mire kell figyelni, mit lehet róla tudni?. 13. § (3). 2019. 07:00 " Azt mondod, közös egyetértéssel nem adható külön tulajdonba a telek egy része? " Nem nagyon. Legalábbis véleményes. 2019. 18:25 Kbs Talán nem kellene megszólalnod társasházi ügyekben. A szervezeti-működési szabályzat 13. § * (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani. 2019. 18:20 Mondjuk 100% -al! drbjozsef 2019. 08:30 nanemaaa, Melyik törvény? Azt mondod, közös egyetértéssel nem adható külön tulajdonba a telek egy része?
nanemaaa 2019. 07:38 Máté12 Nem kell módosítani, mert az alapító okirat nem adhatja önálló tulajdonba a közös kertet. Az a törvény szerint is közös tulajdon. A kizárólagos használatra átengedés nem alapító okiratba való, hanem szmsz-be. 2019. 05:14 Máté12, De azt azért érzed, hogy pont ugyanott vagy azzal is? Ha a közgyűlési többség az egyik tulajdonos kizárólagos használatába ad egy területet, akkor az a kisebbség jogos érdekét sértheti, eséllyel lép fel ellene. Az alapító okiratot módosítani 100% egyetértéssel lehet. Ha mindenki egyetért abban, hogy megkapja a területet az illető használatra, akkor elég a közgyűlés is. Ha nem, akkor úgyse lesz változás. Máté12 2019. 04. 20:25 Az alapító okirat szerint az udvar közös használatban van, az egyes részek kizárólagos használatáról a közgyűlés dönthet. Ezért gondoltam, hogy az alapító okiratot módosítani kell. 2019. Osztatlan közös tulajdonú teleknek mik a hátrányai?. 20:15 Dehogy kötelező! 2019. 19:26 Nem kell túlkomplikálni! Hogy-hogy nincs szmsz?. 2004 óta kötelező! 2019. 16:41 Na, most már az alapító okiratot is módosítani kell?