Ékszerkészítés, javítás Egyedi ékszerek készítése Használt ékszerek javítása Aranyozás, ezüstözés Kőfoglalás, vésés Fülbelövés Arany és ezüst Nyakláncok, nyakékek Karkötők, karperecek Karikagyűrűk, pecsétgyűrűk Köves ékszerek (swarovski kristály, drágakövek, gyémánt) Fülbevalók minden zártípussal Bérmunka lehetőség (csak arany) Garancia Cserelehetőség 2 héten belül, illetve megegyezés szerint Egyéb termékeink Acélékszerek Bizsuk Órák Piercingek Zálogból visszamaradt Ezüst és arany ékszerek Újszerű állapot Féláron Csak a Sabján Gy. utcai üzletünkben
Sikertelen bankkártyás fizetés esetén, más fizetési mód kiválasztásához kérjük 1 munkanapon belül vegye fel munkatársunkkal a kapcsolatot, vagy az 1 munkanap elteltével a megrendelés törlésre kerül. Utánvét esetén: Munkatársunk e-mail-ben vagy telefonon felveszi Önnel a kapcsolatot és tájékoztatást ad a megrendelt termékek feladásának és kézbesítésének várható időpontjáró a fizetési módot 5000 Ft rendelési érték alatt nem lehet igénybe venni. Ha rendelési értéke nem éri el az 5000 Ft-ot, lehetősége van bankkártyás vagy átutalás fizetési móddal megrendelni a terméket. Van készleten, rendelhető. 32. 000 Ft Arany, használt, zálogból visszamaradt, 14 karátos, női nyaklánc. Termékeinkkel kapcsolatos további információkért kérjük vegyék fel a kapcsolatot telefonon munkatársainkkal! Tekintse meg további akciós, olcsó ékszereinket is. Zálogházainkban azonnali hitel, törtarany felvásárlás, és beszámítás: Aszód és Budapest XIV. kerület. 90. 200 Ft 68. 053 Ft 355. 239 Ft Arany, használt, zálogból visszamaradt, 18 karátos, női nyaklánc.
Arany karikagyűrű - Karikagyűrűk Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében.
Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Bizonyos időközönként mindig felsétálok a Magyar Nemzeti Galériához: hol kiállításmegnyitóra, hol kedvtelésből, szinte terápiás jelleggel nézegetni a festményeket. Szerintem az egyik legjobb időtöltés a különféle színek, formák és vonalak között sétálni, leülni és hosszan elidőzni egy-egy festmény előtt, amihez akármikor térünk is vissza, mindig más lesz egy kicsit a viszonyunk. Azt persze nem tagadom, hogy a legtöbb időt a 19–20. századi Festészeti Gyűjtemény tereiben, különösen Szinyei Merse Pál képei előtt töltöm, éppen ezért is ujjongtam, amikor kiderült, hogy 30 év után újra kiállítás nyílik a műveiből. Sőt, a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című tárlat azért is különleges, mert nemzetközi párhuzamokkal együtt, kontextusba helyezve mutatja be a festő életművét. Kedvenc művészei és művei mindenkinek vannak – legyen szó a kultúra és a művészetek bármely területéről –, amikhez más-más miatt kötődik: érzelem, emlék vagy egyszerűen csak esztétikai okok miatt.
Több mint 30 év eltelte után most a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Az Allee még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisai láthatók: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századot megidéző környezetbe kerültek át. – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat. Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak.
Az akasztott elszállítása című kompozíciós vázlata miatt vették fel Karl von Piloty mesteriskolájába. A Faun IV Szinyei első nagy kompozíciója, ami most feltételezhető előképe, Böcklin Pán a nádasban című festménye mellett szerepel. Ezen a képen már megfigyelhető Szinyei egyéni természetlátása, valamint az a törekvése, hogy az alakot és a környezetet harmonikus egységben ábrázolja. Csak egy évvel későbbi a Bacchanália, ami az Árkádiáról alkotott impressziókat idézi. Szinyeit ekkor már láthatólag foglalkoztatta a fény színalakító hatása. Arcképei közül a Szinyei Merse Zsófit ábrázoló portré a legérzékibb; oldott ecsetkezelés, intim hangulat jellemzi. A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg. Itt látható többek között Konkoly Gyula Pipacsok című festménye vagy Tót Endre Lila ruhás nő je. Szerencsésebb lett volna, ha a kortárs alkotások nem elkülönítve szerepelnek, hanem a megfelelő Szinyei-művek mellett, hogy a kapcsolódás még evidensebb legyen.
A saját korában nem szerették ezt a művet, hiába próbált Szinyei újítani: elszakadni a korábbi, divatképnek gúnyolt, modern figurákat ábrázoló kompozícióitól. A naturalista kompozíció színei és formái valóban sokkal keményebbek és konkrétabbak, mint amilyeneket a kései festményein látunk, és az akt is magán viseli a műtermi festés jellegzetességeit. A háttér hívogató kedvessége, a horizont virágdísze, az ég ragyogó kékje és a bárányfelhők könnyed ragyogása mégis szerethetővé teszi a festményt. A kiállítás külön blokkban foglalkozik Szinyei és az impresszionisták kapcsolatával. A festőt a természet, valamint a tájban elhelyezkedő ember megörökítési lehetőségei izgatták; éppúgy, mint francia kortársait. Előszeretettel festett tipikusan impresszionistának tartott témákat: virágzó almafákat vagy pipacsos mezőt. Ezek közül többet is láthatunk ebben a blokkban. A Virágzó almafa kompozíciója Sisley Tavasz Párizs mellett, virágzó almafák című képe mellett szerepel. Hasonlóságuk szembeötlő. A napsütéses-virágzó tavaszi impresszió köti össze a két festményt, amelyek erejét a fényben úszó fa csillogó tündöklése adja.
A cél nem a munkafolyamat gyorsasága és rögtönzöttsége, hanem az, hogy a végső, nagy kompozíció a gyors és rögtönzött kivitelezés hatását keltse! A francia impresszionizmus másik sajátossága, hogy alapvetően városi karakterű. Még a Szajna-parti kirándulóhelyek vagy Normandia üdülői is a városi ember világához tartozó területek. A magyar festészetben az impresszionista látásmód nem a város, hanem a falu, a vidék ábrázolásában jelenik meg először. Deák-Ébner Lajos, Pállik Béla, Fényes Adolf képein, többnyire Szolnokon, vagy éppen Nagybányán. A magyar impresszionizmus képei nem a pályaudvarok, szállodák, kávéházak és vízparti sétányok nyüzsgő kavalkádját jelenítik meg, hanem a tanyák, parasztudvarok, legelők és virágzó mezők csendjét. 2018. november 14.
Október 12-én megnyitotta nagyszabású Színyei kiállítását a Magyar Nemzeti Galéria. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a tárlat izgalmaiba, és nem csalódtam. Sikerült közelebb kerülnöm kedvenc festőmhöz, és még jobban szívembe zárni művészetét. HIRDETÉS Színyei Merse Pál 1845-1920-ig élt és alkotott. Igazán nagy hírnévre Majális című festményével tett szert, ami számomra is a legkedvesebb festmény talán az egész világon. Ennek oka, hogy tökéletesen ábrázolja a gondtalanságot. Nem akar semmi mélyet vagy komolyat elültetni fejünkben, saját bevallása szerint is csupán egy szép tavaszi napot akart ábrázolni, és néhány embert, akik jól érzik magukat. Valószínűleg pont ezzel vett le a lábamról engem és mindenki mást is. Az egyszerűségével. Érdekes egyébként, hogy Színyei Merse Pálnak és feleségének, Probstner Zsófiának 6 gyermeke született, azonban közülük hárman nagyon korán diftéria áldozatai lettek, majd nem sokkal később még egy gyermeküket elveszítették agyhártyagyulladásban. Mégis, ha a festő képeire nézünk, legtöbbjük csodás, vidám színekben pompázik, gondtalanságot, szépséget és nyugalmat sugároz.