Cikkünkben összefoglaljuk, milyen fontosabb újdonságokat fog tartalmazni az új Tbj törvény 2020. július 1-jétől. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtását szolgáló, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5. ) Korm. rendelet egy törvényi szintű jogszabályban újraszabályozásra kerül. Az új törvény 2020. július 1-jével lép hatályba. Alapelvek, értelmező rendelkezések Az 1997. Az új Tbj. törvény hatályba lépése a bérszámfejtő szemével. törvényben foglalt alapelvek, értelmező rendelkezések, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések, a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások körének rögzítése, valamint az eljárási, nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok kiegészülnek a Korm. rendeleti szintű szabályokkal, ugyanakkor tartalmi eltérés szűk körben történik. Társadalombiztosítási járulék bevezetése Az új Tbj.
Fizessen elő!
Kiket is érint ez a szabály kedvezőtlenül? Kedvezőtlenül érinti ez a szabály mindazokat, akik szakképzettséget nem igénylő munkakörben, heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak (ha a teljes munkaidejük heti 40 óra lenne), és nem részesülnek gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban illetve nem tanulnak nappali képzésen, illetve szakképzésben. Nem nyugdíjas vállalkozók: A másik jelentősebb változás 2020. Új tbj törvény 2010 edition. július 1-jétől, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határában következett be. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezett, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja 10 százalék nyugdíjjárulék esetén havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 8, 5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kapcsán havonta legalább a minimálbér illetve garantált bérminimum másfélszerese. Meg kell említeni, hogy a fenti minimális tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozó a feladatait ingyen látja el.
Ebből az alapból kell megfizetni 13 685 forintot. július 1-jétől 6 842, 5 forinttal kell kevesebb járulékot fizetni a szakképzettséget nem igénylő tevékenységet ellátó vállalkozónak. Szakképzettséget igénylő esetén: 2020. július 1-jéig 8, 5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a garantált bérminimum másfélszerese, azaz 315 900 forint. Ebből az alapból kellett megfizetni 26 851, 5 forintot. Az új Tbj. törvény fontosabb szabályai - PKF Hungary Hírek. július 1-jétől 8, 5 százalék járulék (amely már a társadalombiztosítási járulék része) alapja havonta legalább a garantált bérminimum lett, azaz 210 600 forint. Ebből az alapból kell megfizetni 17 901 forintot. július 1-jétől 8 950, 5 forinttal kell kevesebb járulékot fizetni szakképzettséget igénylő esetén tevékenységet folytató vállalkozónak. Megjegyzés: 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó alapja nem változik, azaz az továbbra is havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112, 5 százaléka maradt. Biztosított őstermelők: Az 1997. törvény alapján a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérből (azaz idén 161 000 forint) fizette a 17 százalékos mértékű járulékot.
A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg, tehát a bejegyzést nem cégmódosítás keretében, hanem a NAV-hoz történő bejelentéssel kell elvégezni. Teáor számok 2010 edition. A társaság főtevékenységnek nem minősülő tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti - kivéve ha az a cég létesítő okiratbeli főtevénységének változása -, nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is.
Rólunk Tevékenység Szervezet Karrier Közérdekű adatok A KSH története Nemzetközi kapcsolatrendszer Nemzetközi rendezvények tanulmányút, workshop, konferencia Nemzeti statisztikai hivatalok Egyéb nemzetközi szervezetek Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület Országos Statisztikai Tanács Egyéb statisztikai szervezetek Hivatalos Statisztikai Szolgálat OSAP, Akkreditáció, Tagok Felhasználóink véleménye