Daphne du Maurier regényei igazán jó suspense horror alapnak számítanak, és hozzáértő rendezéssel igazi klasszikusokká válhatnak, ahogy az történt A Manderley-ház asszonya és a Madarak esetében is. Nicholas Roeg Ne nézz vissza! (Don't Look Now – 1973) című filmjéhez is az írónő művét vette alapanyagul, és bizony egy igazán nyomasztó, hátborzongató suspense-t tett le az asztalra. Daphne Du Maurier regényei igazán jó suspense horror alapnak számítanak, és hozzáértő rendezéssel igazi klasszikusokká válhatnak, ahogy az történ a Manderley – ház asszonya és a Madarak esetében is. Ne nézz vissza!. Nicholas Roeg Ne nézz vissza! (Don't Look Now – 1973) című filmjéhez is az írónő művét vette alapanyagul, és bizony egy igazán ynomasztó, hátborzongató suspense-t tett le az asztalra. John (Donald Sutherland) és Laura Baxter (Julie Christie) Velencébe utaznak, hogy John az egyik templomon dolgozhasson, mint restaurátor. A munka csak egy ürügy, a házaspár kislányuk tragikus elvesztésének emléke elől szeretne elmenekülni, otthon hagyva kisfiúkat, hogy feldolgozhassák gyászukat.
Neruda postása (1994), Szicília és Procida Michael Radford kedves, meseszerű története valószínűtlenül festői környezetbe kalauzol minket. A Szicíliától északra fekvő Lipari-szigeteken találjuk Pollara faluját, és azt a házat, ahol a filmbéli Pablo Neruda (Philippe Noiret) költő kapja leveleit Mariótól (Massimo Troisi), a postástól. A tengerparti jelenetek többségét Procida Nápolyi-öbölben található szigetén forgatták. A fő strand a Spiaggia del Pozzo Vecchio, a bár, melyet La Taverna del Postino néven találunk meg, a Marina di Corricellán helyezkedik el, és az onnan felfelé ívelő dombon van a posta, a Piazza dei Martirin. Ezt a teret egyébként a A tehetséges Mr Ripley-ben (1999) is láthatjuk Mongibellóként, ahol Dickie Greenleafj (Jude Law) robogózik. Ne nézz vissza! (1973) - filmrészlet - YouTube. Ez utóbbi film több jelenetét is az innen nem messze található Ischián forgatták. Cinema Paradiso (1988), Szicília Giuseppe Tornatore szívszorító ódája a mozihoz egy kitalált, Giancaldo nevű faluban játszódik, melyet állítólag a rendező szülővárosa, Bagheria inspirált, mégsem ott, hanem főként a Palermótól délre fekvő Palazzo Adrianóban forgatták.
A tér, ahol Alfredo (Philippe Noiret) moziját üzemelteti, a Piazza Umberto I. A város két templomát is látjuk, ahová a felnőtt Toto (Jacques Perrin) tér vissza. A romos utcák, ahol a fiatal Toto (Salvatore Cascio) az anyjával sétál, a földrengés által sújtott Poggiorealéban találhatók, az iskola pedig a középkori Castello di Castelbuonóban, Cefalù közelében. Szoba kilátással (1985), Firenze Ebben a külföldön élő britekről szóló történetben James Ivory az igazán megérdemelt bánásmódban részesíti Firenzét. Lucy Honeychurch (Helena Bonham Carter) lakosztályában, mely valójában a Hotel degli Orafi 414-es szobája, ma is meg lehet szállni, a domboldal, ahol George (Julian Sands) kihasználja az alkalmat, a közeli Fiesoléban található, de a város számos, ikonikus helyszíne szerepet kap a Santa Croce-templomtól a Piazza della Signorián át a 16. századi Neptun-kútig. A kaland (1960), Szicília Antonioni utazásban gazdag drámája Rómában kezdődik, de hamarosan Szicília felé veszi az irányt. Ne nézz vissza 1973 1. Egy társaság a Lipari-szigeteken található Lisca Biancánál nyaral egy jachton, ám egyik tagjuk eltűnik.
Egyrészt azért, mert János kijelentette, hogy csak az méltó a király névre, aki jól kormányoz, másrészt azért, mert állítólag nem akarta megszegni a gyónási titkot. " Ebendorfer bizonyíthatóan hosszabb időt töltött Prágában 1433-ban, mindössze negyven évvel a történtek után. Ebben az időben is tudták tehát, hogy Nepomuki János a király haragját vonta magára, mert szemrehányást tett neki kormányzása miatt. És ezenkívül élt a gyanú is, hogy a királyné gyóntatójaként nem akarta megsérteni a gyónási titkot. Nepomuki János szobra ott áll a prágai Károly hídon. A szent őrzi saját titkát is. Csehország, a molnárok, vízimolnárok, hajósok, halászok, a papság, a gyónási titok védőszentje; árvizek idején is őt hívják segítségül. * * * Nepomuki Szent Jánost magyar népünk többfelé Jánoskának hívja. A közép-európai, így a magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság jelentős alakja, tiszteletét a 17. század folyamán, a csehországi vallásháborúk elmúltával a jezsuiták készítették elő. Alakjában egyrészt a papság misztériumát, a gyónás szentségét akarták megdicsőíteni, másrészt a szintén egy János, Husz nevével jelzett eretnekhagyományokat ellensúlyozni, népies jellegű jámborságban feloldani.
Santini eme remekművét 1994 -ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A templom barokk és gótikus stílusban épült. A templom építése 1719 – 1722 között zajlott az akkori ciszterci apát, Václav Vejmluva megrendelésére. Az építkezés célja elsősorban Nepomuki Szent János közbenjáró vértanú-patrónus tisztelete volt. A helyszínt, ami tulajdonképpen egy füves magaslat, Václav Vejmluva nevezte el "Zöld hegynek" (azelőtt Fekete erdő, illetve Tövishegy volt a hely neve). A Zelená hora elnevezés Nepomuk hegyére emlékeztet, ahonnan a szent és az első žďári szerzetesek elindultak. Az épületet egészen a közelmúltig borókaerdő vette körül, ezt azonban kivágták, hogy a templom már messziről látható legyen, akárcsak építése idején. A templom középső része és az ambitus egységesen tervezett és kivitelezett építmény. Stílusa egyesíti a barokk és a gótikus jegyeket, ezzel egyértelműen utal arra a korra, amikor Nepomuki János élt, tevékenykedett és mártírhalált halt. A templom konstrukciója a kör alakzaton alapul, mely többször ismétlődik, valamint az ötös számon, amely Nepomuki János öt csillagára utal, amik a legenda szerint a halott szent teste fölött megjelentek.
Az udvari emberek megrettentek, de szólani senki sem mert. János azonban keményen megdorgálta, mire a király börtönbe vetette, és ott számos napig éhen-szomjan tartotta. Vencel azt hitte, hogy Jánost most már szóra tudja bírni. Követet küldött hozzá, aki elmondta neki, hogy a király bánja, amit hirtelenségből elkövetett és ebédre kéreti. Jánost a király nagy tisztelettel fogadta, de utána négyszemközt megint a királynéról, gyónásairól kérdezgette, ő azonban a gyónás szentségi pecsétjére hivatkozva, most sem árult el semmit. Erre Vencel kegyetlenül megkínoztatta, de cselekedetétől maga is megrettenve, elbocsátotta. János ezután elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, ahol eljövendő, előrelátott újabb szenvedéseihez Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király megfenyegette: hallod-e pap, meg kell halnod, ha mindjárt elő nem számlálsz mindent, valamit néked gyónt Johanna. Haszontalan minden mentséged, el kell veszned. Az Istenre esküszöm, vizet iszol. Ezzel előre jelezte, hogy milyen halállal akarja elemészteni.
Kőhegyi kápolna