Allergén információk: Glutént, tejet, szóját, tojást és mogyoróféléket feldolgozó üzemben készült.
25 episodes A Buksó, a podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésvel, a Líra könyvek támogatásával. 29 MAR 2022 Szabó Tibor Benjámin: A bölcs emberek bölcs gondolataira újra szükség lesz Könyves. Rendszerint ilyen lényegretörően summázza Szabó Tibor Benjamin megannyi titulusa közül, hogy mi a hivatása. Több mint egy évtizede dolgozik a magyar könyvszakmában, volt már kiadóigazgató, lapszerkesztő, szakmai koordinátor és ügyvezető is. A tüdő vitaminja dohányosoknak. Jelenleg a Líra Könyvkiadó projektmenedzsere, de oktat egyetemen is. A hónap elején jelent meg nagysikerű ifjúsági regényének folytatása: az Epic 2, amelyben annak ellenére is tetten érhetők hasonlóságok a Harry Potter-kötetekkel, hogy merőben más a kettő. A szerzőt Nyáry Krisztián kérdezi, aki ezúttal a hangoskönyvekről mesél, és ajánl is, tíz plusz egy hangos sikernek örvendőt. 16 MAR 2022 Tóth Csaba: Nincs egy recept a tökéletes politikusra Orbán Viktor nem azért van tizenkettedik éve hatalmon, mert jók a kampánytanácsadói.
25 év után változtatnak a helyesírási szabályokon, az új könyv valószínűleg jövőre jelenik meg, jelenleg a oldalon érhető el. Ami addig egy szó volt, kettő lesz, és fordítva, kötőjelek jönnek-mennek, ami pedig rövid volt, az hosszú lesz… A helyesírást illik tudni és illik megtanulni. Sőt, a helyesírást nem elég egyszer megtanulni, ugyanis rendszeresen változik. A legújabb szabályokon most dolgozik egy bizottság, amely valószínűleg az év végére készíti el az új szótárt. Változik például a kötőjel-használat. Valószínűleg egybe kell majd írni olyan szavakat, amelyek most kötőjelesek – mondta a nyelvi bizottság elnöke, Nyomárkai István. Egy példa: az Achilles ín szakadás jelenleg három szó. A bizottság tárgyalt arról, hogy az ín és a szakadás közé tegyenek-e kötőjelet, de végül nem tesznek. A kötőjel-változás befolyásolja majd például a földrajzi nevek írását is. Árbóc vagy arbocentre.asso. A változtatásokkal a köznyelvi beszédet is próbálják követni. Módosul például az óvoda írása, mivel mindkét ó-t hosszúnak ejtjük, így írni is valószínűleg így kell majd.
Az árboctörzs az árbocnak alsó és legerősebb része, mely az újkorban, legkivált hadihajóknál öntött vas- vagy acklból is van, mig a derékszár a közép, a sudárszár pedig a felső részt képezi. Ezen egyes száraknak egymással való öszszeköttetesét illetőleg lásd Árbocozat. Miután a legujabb csatahajók csak gőzgépek által hajtatnak és Vitorlát nem hordanak, a mégis felállított Á. -törzsek erős szerkezetüknél fogva árbockosáraikban csupán a kisebb ürméretü gyorstüzelő ágyuknak elhelyezésére, gyengébb fából készült derékszáraik pedig a jelző lobogóknak felhozására szolgálnak. Az ilyen egyszerübb kötélzetet viselő árbocotcsataárbócnak hivják. A hajó nagyságának és a vitorlázat felületenek megfelelőleg az árbocoknak magassága is különböző. Tengeri hajóknál, különösen fregatta és sorhajóknál a magassága 35-40 métert is meghaladja, mig folyamhajóknál csak 10-12 méter, s csak egy darabból, szárfából áll. Változott a helyesírás - Árbóc lesz az Árboc utca? - Utcák, terek. A főárboc a legmagasabb, a kereszt- vagy tat-árboc a legalacsonyabb. A hajó orrából rézsút előre nyuló árbocot homlok- vagy orrmányárbocnak (kk) nevezik s nagyobb hajókon szintén 3 részből: az orrmánytörzsből (kk), az orrmányderékszárból (ll) és az orrmánysudárszárból (mm) van összeállítva.
Az indoklás szerint a címzés mintáját a posta írhatja elő, s ennek több változata is létezik, amiket nem lehet szabálykönyvbe foglalni. Itt alighanem arról van szó, hogy az irányítószámok intézményét a Magyar Posta 1973-ban vezette be, s ez az akkori viszonyok közt nagy változást jelentett. Árbóc vagy arbor day. Nem csak azért, mert mindenkinek meg kellett tanulnia a saját irányítószámát, és ki kellett keresnie ebben az internet előtti világban a címzettét, hanem azért is, mert a gépi feldolgozás egységes címzésmintát követelt, és a fejekben akkoriban még egy elég változatos rendszer élt - Budapest esetében például még sokkal inkább címződtek a levelek Kispestre vagy Nagytéténybe, mint Budapest XIX. vagy XXII. kerületébe. Csak az én feltételezésem, hogy az ügy jelentősége megkívánta, hogy minél több fórumon foglalkozzanak vele, ezért - akár önként, akár a posta kérésére - az irányítószámok bevezetése után tíz évvel megjelent szabálykönyvbe még érdemes volt belerakni a címzésmintákat. Ma már a címzés és az irányítószám használata elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy már ne helyesírási szabályként tekintsünk rá.