És akkor már majdnem készen vagyunk ezzel a derékszögű háromszöggel. Ezt kiszámolhattad volna a Pitagorasz-tétel segítségével is úgy, hogy 5 a négyzeten meg 10, 7 a négyzeten egyenlő lesz b a négyzetennel. És remélhetőleg pontosan ugyanezt az eredményt kaptad volna. Az utolsó, amit ki kell számolnunk, ennek a W szögnek az értéke. Adok egy pár másodpercet gondolkodni azon, hogy mennyi a W szög értéke. Pitagorasz-tétel kalkulátor. Nos, itt csak arra kell emlékezni, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok. Tehát w szög plusz 65 fok, ez a szög itt fenn jobbra, plusz a derékszög, ez egy derékszögű háromszög, ezeknek az összege 180 fok. Csupán annyit kell tennünk, hogy egyszerűsítjük ezt a bal oldalt itt. 65 plusz 90 egyenlő 155. Tehát a W szög plusz 155 fok egyenlő 180 fokkal. És akkor megkapjuk a W szöget ha kivonunk 155-öt mindkét oldalból, tehát a W szög 25 fokos. Ezzel elkészültünk az itt látható derékszögű háromszöges feladattal.
C) hipotenusz számítás: Írja be az a) lábat: Írja be a b) részt: C) hipotenusz eredmény: A) lábszámítás: Adja meg a (c) hipotenusz nevet: A) láb eredmény: B) lábszámítás: Adja meg a (c) hipotenuszt: B) eredmény: Pitagorasz tétel Derékszögű háromszög esetében: a hipotenusz (c) négyzetértéke megegyezik az (a) láb négyzetértékének és a (b) láb négyzetértékének összegével: A hipotenusz (c) számítása A) lábszámítás B) lábszámítás Lásd még Szinusz számológép Koszinusz számológép Érintő kalkulátor Arccos számológép Arcsin számológép Arctan számológép
Nos, ha nem emlékszünk, visszatérhetünk a Szisza Koma Taszem-hez. A szinusz a szöggel szemköztivel és az átfogóval foglalkozik, a koszinusz a szög mellettivel és az átfogóval. A tangens pedig a szöggel szemközti per a melletti. Tehát azt mondhatjuk, hogy tangens 65 fok, ennek a 65 fokos szögnek a tangense egyenlő a szemközti oldal hossza, amelyet 'a'-val jelöltünk, per a szomszédos oldal, amelyet megadtak nekünk az ábrán, és melynek hossza 5. Kérdezhetnéd, hogy tudom kiszámolni az 'a'-t? Nos, a számológéppel meg tudjuk határozni, hogy mennyi tangens 65 fok, és utána ki tudjuk számolni az 'a'-t. Ha viszont kifejezetten az 'a'-t akarjuk meghatározni, egyszerűen megszorozhatjuk az egyenlet mindkét oldalát 5-tel. Csináljuk így! Ötször, ötször. Ezek eltűnnek, és azt kapjuk, ha felcseréljük az egyenlet két oldalát, azt kapjuk, hogy 'a' egyenlő 5-ször tangens 65 fok. Most pedig elővesszük a számológépünket és kiszámoljuk, mennyi lesz ez századra kerekítve. Ez az én praktikus TI-85-öm, 5-ször tangens – nem ezt a második funkciót kellett volna megnyomnom, egyszerűen csak tangens – 65 fok.
Ady Endre mint kuriózum – 36 éves, középalakúnál valamivel magasabb, izmos, vállas férfi, kicsit hajlottan jár. – Lába, keze szép, kicsi és rajzos – a kéz, bár férfias, kurtizánként ápolt és fehér – körömformái rendkivül szépek. Érdekes, határozott finomságok az arcon, mi cseppet sem beesett, dús, sötétbarna, természetesen hullámos, selymes haj, elég jó teint, mélyrelátó, beszédes, okos, fekete, hosszú vágású, gyönyörű nagy szemek, nyílt homlok, energikus áll, rajzos, finom vonalú száj – mit fogainak lényeges rendetlensége néha kivesz szép karakteréből, – az egész ensemble egy bohémkedő vidéki gentry természetes báját egyesíti magában... Ady és csinszka megismerkedése. " Ennél hívebb, érzékletesebb leírást, vallomást nem is kaphatnánk. (Emellett Csinszka levelezése bepillantást enged az akkori levélírási szokásokba, és jól példázza az igen részletes leírásokkal tűzdelt levelezésmódot. ) Ady érzései vegyesek, lejegyzett változó álláspontjai hullámzó érzelmeitől fűtöttek. Kétségek gyötrik, hogy egy ilyen fiatal lányt magához köthet-e, betegen, ugyanakkor éppen leromlott egészségi állapota, a Léda-szerelemtől megtépázott valója, valamint az I. világháború előszele kapaszkodó, otthon utáni vággyal tölti el.
(A Boncza-család lengyel felmenőit egyébként Bugacsinszkynek hívták. ) Az esküvő után Ady egyre többet betegeskedett, Csinszka pedig önfeláldozóan ápolta, intézte ügyeit. Boncza Miklós halála után, 1917-ben a házaspár a nagymamával együtt felköltözött Budapestre, a Veres Pálné utcai lakásba. Csinszka volt a múzsája a költő utolsó kötetének, az 1918-ban megjelent a Halottak élén olyan remekműveket tartalmaz, mint az Őrizem a szemed, a De ha mégis?, a Nézz, Drágám kincseimre. Ady és csinszka házassága. A költő 1919. január 27-én bekövetkezett halála után Csinszka egy évtizedig pereskedett az Ady-családdal a hagyaték jogaiért, a méltatlan huzavona kiegyezéssel zárult. A még csak 25 éves özvegy ezután rajzalbumát ürügyként használva a nála tíz évvel idősebb Babits Mihály figyelmét próbálta felhívni magára, találkozgattak, leveleztek és furcsa viszony szövődött köztük. A költő ellenállt Berta unszolásának, "csak" versekkel válaszolt, köztük a Régi friss reggeleim cíművel. Egy év után szakítottak, Babits kapcsolatuk történetét 1921-ben a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában írta meg.
A rossz nyelvek szerint még az asszony húgával is összeszűrte a levet. A sokak által hisztérikának tartott Léda ekkor depressziós lett, férje vigasztalta. Bár egy ideig még reménykedett a békülésben, végül feladta. Ő és Ady sosem találkoztak többet. "Egy kedves, kis intézeti lány" Ezután lépett a képbe a vérfertőző házasságból született diáklány, Boncza Berta, akinek nagy álma volt, hogy költő feleség lesz. Számos költőnek felajánlkozott, de mind visszautasították. Dühében írt Adynak is, aki egy általa aláírt rajongói kártyát küldött vissza a lánynak. Ezzel indult a kapcsolatuk - csak több év levelezés után találkoztak személyesen. Forrás: Shutterstock Ady 38 éves volt, amikor elvette a nála 17 évvel fiatalabb Csinszkát. A frigyre szülői engedély nélkül került sor, az akaratos lány azonban nem pont azt kapta, mint amit elképzelt... - Boldog vagy? Ady endre és csinszka. - Nappal igen... - vallotta egy beszélgetésben, 5 hét házasság után. De azért nem kellett őt félteni. A költő halála után Babits Mihállyal került kapcsolatba, majd végül egy festőművész felesége lett.
— Boncza Miklós "nagybátyám" szeretett engem. Mint ismeretes, 50 éves korában királyi engedéllyel feleségül vette a 22 éves Török Bertát, aki egy év múlva szülés következté ben meghalt. Szerelem a Belvárosban – Így élt Ady és Csinszka az V. kerületben | PestBuda. Ebben az időben építettük ki régebbi kapcsolatainkat, utánam jött fel Pestre, a "Magyar Közigazgatás"-t szerkeszteni, amely lap egyébként saját tulajdona volt. — No, lám — kaptam a kínálkozó alkalmon — s ő mégis haláláig gyűlölte a vejét, « amiért 37 éves korában feleségül vette a 20 éves Csinszkát. — így vélekednek, akik csak felületesen ismerik az öreg Bonczát. Boncza "nagy bátyám" azért haragudott Adyra elsősorban, mert irodalompolitikai iránya Tisza-ellenes volt. Meg aztán jól tudta, hogy a költő beteges ember és Bertácska megrontója lesz.
Márffy Ödön és Boncza Berta (Csinszka) (Fotó/Forrás: wikipedia) Berta 1920 augusztusában Márffy Ödön festőművész felesége lett, erről nem feledte levélben értesíteni Babitsot. Az asszony idilli világot teremtett férjének és magának a Svábhegy lábánál, a Szamóca utcában. Személyisége inspirálóan hatott második férjére is, a bubifrizurás, fitos orrú portréktól a műtermi vagy szabadtéri aktokig félszáznál több olaj- és pasztellkép, több tucat akvarell, egyedi vagy sokszorosított grafikai lap őrzi a múzsa és modell feleség emlékét, ezekből rendezett kiállítást 2010-ben a MODEM. Ő is megpróbálkozott a festéssel, a fotózással, érdekelte a divat, de egyik művészeti ágban sem tudott kiteljesedni, ami egész életében bántotta. Egy levelében így írt: Az Ady-verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy-képeket, mint tudod nem én festem - de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba - ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok. Egymás otthonai - Ady és Csinszka | Petőfi Irodalmi Múzeum. " Bizonytalansága, amely elől szerepjátszásba menekült, végigkísérte életét, egyik vallomása szerint: "Nekem olyan volt az életem, hogy már akkor és azóta mindig egy kis szerepet kellett játszanom.