Úgy érzik, ők mindenre jogosultak A nárcisztikus emberek úgy gondolják, hogy ők különlegesek, egyediek így minden jár nekik, amit csak szeretnének. Elhiszik, hogy az életükben mindent megkaphatnak a legkisebb ráfordítással is, hisz ez nekik alanyi jogon jár. Úgy gondolják a környezetükben is, hogy csak azokkal érdemes jóban lenni és jó kapcsolatot ápolni, akik támogatják a vágyaik elérését, ellenkező esetben az emberek feleslegesek. Bármilyen szívesség viszonzás távol áll tőlük, hisz miért is kéne ilyet tenniük, ők a különlegesek nem a környezetük! Bűntudat és szégyenérzet nélkül élnek Az ilyen emberek sajnos nem csak saját, de mások érzéseit is képtelenek azonosítani és felismerni, így nem igazán ismernek se bűntudatot, se szégyenérzetet, hisz ők úgy érzik, mindent megtehetnek, így miért is lenne bűntudatuk olyan dolgok miatt, amihez joguk van? Az empátia nem igazán alakul ki bennük, így gyakran nem tudják átérezni mások problémáit, helyzetét, kivétel akkor, ha ez a saját céljaikat, vágyaikat befolyásolja.
Könyvében megpróbál egy iránymutatást is adni arra is, hogyan kezelhetjük a legnehezebb helyzeteket és hogy milyen módon találhatunk gyógyírt a nárcisztikus partner okozta lelki sérülésekre. Így a felépüléshez (azaz az őszinte és öntudatos élethez) vezető út során már nem kell ugyanazokat a hibákat elkövetnünk. Akár megyünk, akár maradunk. Forrás: GettyImages/ Vincent Besnault "A nárcisztikus emberekkel folytatott kapcsolatokat az a remény tartja egyben, hogy "egy napon majd jobb lesz", miközben nem sok bizonyíték támasztja alá azt, hogy ez valaha is bekövetkezhet. Azt kapjuk, amit látunk, szóval vagy megszokjuk, vagy megszökünk. Abban bízni, hogy a partner fog megváltozni, nem opció. Az egyetlen változás, amit elérhetünk, az magunkban történhet: megérthetjük a gépezet működését, menedzselhetjük elvárásainkat, és eszerint hozhatjuk meg a döntéseinket. Erről szól ez a könyv"- fogalmazza meg a Dr. Durvasula. Dr. Ramani Durvasula klinikai pszichológus, a kaliforniai Santa Monicában vezet magánpraxist.
5. Feljogosítva érzi magát A nárcisztikusok úgy gondolják, mindent megérdemelnek, és mindenhez joguk van. Nekik nem kell keményen dolgozniuk. Megérdemlik a legjobb szobát, a legmenőbb állást, a legjobb partnert, a kiemelkedő bánásmódot. Ha pedig arról van szó: joguk van kiabálni, bosszút állni, bántani mást, mert úgyis meg tudják magyarázni, miért érdemli meg az illető. 6. Kihasznál másokat Az embereket eszköznek tekinti. Eszköz a boldogsághoz, a sikerhez, a jó élethez. Emiatt minden rossz érzés nélkül képes érdekkapcsolatokat fenntartani és lazán kihasználni másokat. Ha kell, el is tapossa az embert csakhogy célba érjen. Ő elsősorban mindig magára gondol, az a fontos, hogy neki jó legyen, mivel az ő igényei és vágyai a legfontosabbak. Mások hozzanak áldozatot, nem pedig ő. 7. Hiányzik belőle az empátia Képtelen felismerni mások érzéseit. Igaz, vannak olyanok, akik azért nem "törődnek" mások érzéseivel, mert nincsenek tudatában annak, hogy mások mit éreznek. De sok esetben nem is érdekli őket mások érzelmi világa és jóléte.
Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2018. Malkin: A nárcizmus pszichológiája. Hogyan ismerjük fel és kezeljük az önimádókat? HVG Kiadó, Budapest, 2017.
A lány ezt már akkor megmagyarázta; hiszen elfoglalt orvos, sokáig rendel. Ám a figyelmeztető jelek ellenére odaköltözött hozzá. Pedig a párja kinevette és elbagatellizálta a művészi ambícióit is: egy toszkánai nyári alkotótábort, ahová Rachel akkoriban szívesen jelentkezett volna, "nevetséges művészgettónak" nevezte hozzátéve; eleinte azt hitte, a lány csak poénból illegeti magát művészként. A pazar lánykéréssel egybekötött, következő utazásuk viszont minden kétséget, megalázó beszélgetést, frusztrációt elhomályosított a lányban; a filmbe illő jegygyűrű, amit az ujjára húztak, feledtette a figyelmetlenségeket, a dühkitöréseket és a ridegséget. Már az esküvőt kezdték szervezni, amikor Rachel teljesen véletlenül egy furcsa, koktélozásról szóló számlát talált a vőlegénye kabátjának zsebében; pont egy olyan napról, amikor elvileg éppen ügyelt a kórházban. Mikor végtelenül óvatosan megpróbált rákérdezni, John ráförmedt, hogy feltételezhet róla bármit is. Végül a lány volt az, aki sírva kért bocsánatot a gyanúsítgatásért.
Előadják, hogy másoknak hálásnak kell lenniük nekik. A partner örülhet, hogy leállt vele. A munkatárs adjon hálát, amiért ellátta a feladatát. 10. Soha nem téved Ha téved, az azt jelenti, nem tökéletes, csak "egy ember", aki hibázhat. Éppen ezért ő nem tévedhet, és mivel soha nem téved, mindig hárít és másokat hibáztat. 11. Nem bírja a kritikát Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ő "tökéletes". A kritika pedig azt jelenti, hogy nem tökéletes. Ha beengedi a kritikát, az egész kártyavára (identitása) összeomlik. Ezért megint csak hárít amellett, hogy megsértődik és megharagszik. 11. Nem retten meg a testi vagy lelki bántalmazástól Sajnos lehetnek bántalmazók – érzelmileg, fizikailag vagy mindkét szinten. A bántalmazás gyakran olyan finom, különösen eleinte, hogy szinte észrevehetetlen. Néha csipkelődnek, "viccelnek" vagy kritizálnak. Olyan dolgokért hibáztathatnak, amit nem is követtél el. Megpróbálják felhasználni a "gyengeségeidet", hogy érzelmileg manipuláljanak vagy zsaroljanak. 12. Gázlángozó Nem vállal felelősséget semmiért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Bábaképző a Péterfia utcán Dr. Kenézy Gyula elképzelései szerint épült fel és igazgató tanársága alatt nyílt meg 1896-ban Debrecen első bábaképző intézete az akkoriban még a mai Füredi útig érő Péterfia utcán. A korabeli 76. számú (ma Bem tér 9. ) ingatlanon megvalósult elegáns homlokzati stukkókkal díszített egyemeletes, függőfolyosós iskolaépület társasházzá átalakítva ma is áll. Nevezetességek – Kultúra – Látnivalók – Emlékművek Debrecenben. Nemrég felújított Bem tér felőli épületszobrászi díszei és a homlokzata a korabeli fényképek tanúsága szerint az építéskori megjelenést idézik vissza. Az iskola eredményes működését jelzi, hogy amíg 1881-ben – csak Debrecenben – 52 volt az okleveles bábák száma, addig 1901-ben már 126-ot tartottak nyilván. Bent a bábaképző udvarában ugyancsak Stegmüller Árpád építész irányításával készült el az 1867-ben megalakult Debreceni Torna Egylet (DTE) Libakertbe mélyen benyúló tornacsarnoka. Ezt a létesítményt is Kenézy Gyula, ezúttal, mint sportegyleti elnök vette át használatra 1896. szeptember 1-jén. A nagyméretű (közel 700 négyzetméteres) egyemeletes épületet 1944-ben bombatámadás érte.
Kós Károly munkásságának emlékezetét őrzi Debrecenben a nevét viselő művészeti szakgimnázium, amelynek tanárai, Toró József művésztanár vezetésével, immár 2010 óta minden nyáron diákalkotótábort szerveznek Sztánán. A tíz év alatt festmények, grafikák, fotók és kisfilm is készült a sztánai tájról, az ott élő emberekről. Az itt készült alkotásokat több alkalommal díjazták különböző pályázatokon az anyaországban és Romániában is. Ezek a művek ma már meghatározzák az iskola arculatát, az ott szerzett élmények pedig már diplomás alkotóként is visszahozzák a résztvevőket Sztánára és Erdélybe. A Partium Házban kiállított munkák a sztánai alkotótáborban készült alkotásokból nyújtanak ízelítőt. Az alkotók – Varga Máté, Gergely Judit, Szabó Liliána, Faddi Alíz, Révész Dóra, Horváth Laura, Veres Boglárka, Virág Orsolya, Kozma Gábor, Barabás László, Vékony Tamás, Péterszegi László, Roza Adrien, Nagy Fanni, Gyöngy Hajnal, Molnár Petra – közül már többen diplomát szereztek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, az Iparművészeti Egyetemen az egri, nyíregyházi, pécsi és kaposvári felsőoktatási intézményekben.