"Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időre senkit mást, mint fenn címzett Ő császári s királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet fogják törvényes királynak ismerni. " Berendezkedés a török idők után Magyarország, Erdély és a Határőrvidék külön-külön Bécsből kormányzott terület lett. A Határőrvidéken autonómiával szerbeket telepítettek le (Udvari Haditanács alatt álltak) A felszabadított magyar területek felett Udvari Kamara állt. Az egykori birtokosok földjeiket a jogosultság bizonyítása és a 10% fegyverváltság (ius armorum) kifizetésével kaphatták vissza! Ezen ügyekre: Újszerzeményi Bizottságok álltak fel! Az osztrák megszállás számtalan egyéb magyar sérelmet szült. Az udvari hitelezők, hadvezérek nagy földeket kaptak Magyarországon, ráadásul magas adókat vetettek ki és lerombolták a korábbi végvárakat is, hogy ne legyenek ellenállás fészkei. A magyar végvári vitézeke menesztették (mehettek, amerre láttak).
1678-ban, amikor Thököly Imre állt az élükre, sikeres hadjárataikkal a Felvidék jelentős részét elfoglalták. Az ország immár négy részre szakadt. Thököly fejedelemségét a török is elismerte. Lipót ugyan 1681-ben visszaállította a magyar rendi alkotmányt, de a kurucok, mivel tömegeik nem a birtokos nemességhez tartoztak, elutasították a békét. A Török Birodalom ekkorra már túljutott hatalma csúcsán. IV. Mehmed helyett az egymást váltó nagyvezírek kormányoztak. Kara Musztafa félreértette Thököly sikereit. Bécs elleni csatlakozásra szólította fel szövetségeseit, Thökölyt és az erdélyi fejedelmet, Apafi Mihályt. Thököly csatlakozott, bízva abban, hogy oszmán segítséggel sikerül egyesíteni az országot. Döntése a kuruc táborban megosztottságot eredményezett. A szövetségesekkel együtt mintegy 150 ezer fős sereg vonult keresztül Magyarországon 1683-ban. Lipót felkészült a védekezésre. Kölcsönös szövetséget kötött Sobieski (ejtsd: szobieszki) János lengyel királlyal, illetve német államokat állított maga mellé.
Mátyás király életéről való elmélkedések című munkája a nemzeti uralkodó típusát mutatja be (1656-57 telén írta). Nagy királyunk, Hunyadi Mátyás alakját, személyiségét elemzi, aki példát mutatott az erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére. röpiratok – legmegrázóbb, szenvedélyes hangú vitairata: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság (1660-61). Sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen, ezért az állandó, zsoldos típusú nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvelt. Fel akarta rázni tunyaságukból, tespedésükből a veszélyről tudni nem akaró kortársait, e célból feltüzelte nemzeti büszkeségüket: " Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért, hogy a török ebekkel meg ne bánassuk, hogy ily semminek tartott minket. " Arra figyelmeztette kortársait, hogy a katonai fegyelmet helyre kell állítani, és ha a nemesekből nem lehet, akkor akár parasztokból is létre kell hozni az állandó magyar hadsereget.
Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református) Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után) Sárospataki országgyűlés (1708): Ezen a diétán Rákóczi rendeletileg hozott döntést arról, hogy a harcot vállaló jobbágyok felszabadulást nyerhetnek szolgáltatásaik alól. (9-ed, robot, bíráskodás) A szabadságharc második szakasza (1708-1711): A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat.
Jelenlegi hely Magyar Pedagógiai Társaság
Alapítva: 1892-ben Foszerkeszto: Csapó Beno Szerkesztok: Habók Anita, Tóth Edit Szerkeszto bizottság: Csíkos Csaba, Falus Iván, Fülöp Márta, Halász Gábor, Józsa Krisztián, Molnár Gyöngyvér, Kárpáti Andrea, Köllö János, Németh András, Nikolov Marianne, Pusztai Gabriella, Zsolnai Anikó Nemzetközi Tanácsadó Testület: Dörnyei Zoltán (Nottingham), Hidi Zsuzsa (Toronto), Lázár Sándor (Kolozsvár), Marton Ferenc (Göteborg) Szerkesztoségi hivatal: Szegedi Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Petofi sgt. 30-34. H-6722 Szeged, Hungary Tel. Magyar pedagógiai társaság honlapja. /FAX: +36 62 544354 Technikai szerkeszto: Kasik László, Füz Nóra Szerkesztoségi titkár: B. Németh Mária A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült.
A Magyar Comenius Társaság bázisintézményében, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen rendezte meg 2021. évi rendes közgyűléssel egybekötött XXIX. Tudományos Konferenciáját, melyen Dr. habil. Kelemen Judit alelnök köszöntötte a megjelenteket, majd Prof. Dr. Bolvári-Takács Gábor elnök megnyitotta a rendezvényt. A Társaság titkára, Dr. Toma Kornélia bemutatta a szerkesztésében frissen megjelent Bibliotheca Comeniana 22. Magyar pedagógiai társaság pályaszocializációs szakosztálya. kötetet. A plenáris előadást Dr. Juhász Erika (DE) tartotta Bor és Kultúra címmel. Tanszékvezető asszony a bor irodalommal, képzőművészettel, valamint filmmel való kapcsolatáról szólt, majd a Debreceni Boroskola működésébe nyújtott bepillantást. Ezt követően szekcióülések keretében folytatódott a tanácskozás. A Szőlőkultúra, valamint az Évszázados comeniusi értékek nyomában szekciókban hangzottak el a következő előadások: Balling Péter: A Tokaj-hegyaljai fajtaszortiment változása a XVI-XXI. század között; Kneip Antal: Furmintklónok és klónjelöltek vizsgálata a tokaji borvidéken; Dr. habil.