Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. Az összetevőnek még nincsen leírása. Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy "kitisztítva" azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0, 5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban. A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.
Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni. Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle. Szőlőcukor és ("sima") cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek. Emulgeálószer, felületaktív anyag. Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer.
Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják. A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják. Bőrjavító anyag, mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva. Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer. Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló) hatását.
Az APGAR-teszt egy módszer, melynek segítségével az éppen megszülető gyermek állapota egyszerűen, gyorsan és egyértelműen felmérhető, illetve meghatározható. Az APGAR tesztet Dr. Virginia Apgar dolgozta ki 1952-ben. [1]. Javaslatának az volt a célja, hogy létrehozzanak egy egyszerű és egyértelmű osztályozási rendszer, amivel egyrészt a kisbaba állapotát tudják felmérni, másrészt a különböző szülészeti eljárásokat is össze tudják majd hasonlítani. Számos objektív tényezőt megvizsgálva a csecsemő születési állapotával kapcsolatban végül ötöt választott ki. Ezek a jelek a pulzusszám, a légzési erőfeszítések, a reflex ingerlékenység, az izomtónus és a szín voltak. Az APGAR egyébként ezen öt jellemző kezdőbetűjét adja ki, ezek angolul: Appearance, Pulse, Grimace, Activity, Respiration, illetve magyarul: Alapszín (megjelenés), Pulzus, Grimasz, Aktivitás, Respiráció (légzés). Apgar teszt wiki.ubuntu. [2] Az APGAR táblázat alapján hogyan számolják ki az APGAR pontszámot? Az APGAR-teszt során megvizsgálják a fenti táblázatban is szereplő öt jellemzőt, ezt követően pedig 2, 1 vagy 0 pontot adnak az adott jellemzőre annak függvényében, hogy mit tapasztalnak.
Ötvenkilenc éves korában megtanult egymotoros repülőgépet vezetni. Rezidens korában az egyik általa operált beteg meghalt a műtét után. Apgar aggódott, hogy talán elcsípett egy apró, de fontos artériát. Mivel nem kapott boncolási engedélyt, így beszökött a hullaházba, és felnyitotta a műtéti területet, hogy kiderítse az okot. Jól sejtette, valóban az a bizonyos artéria volt a ludas. Azonnal ment, és elmondta a vezető sebésznek. Apgar teszt wiki page. Soha nem próbálta eltussolni a hibáját, tudni akarta az igazságot attól függetlenül, hogy annak mi lesz a következménye. Sebészi gyakorlata lejártával a sebészeti fakultás elnöke, Allen Whipple azt mondta neki: legyen bármilyen jó is a szakmában, egy női sebésznek kevés esélye van rá, hogy pácienseket szerezzen magának. Így azt ajánlotta, hogy a Columbia orvosi karához altatóorvosként csatlakozzon, ami akkoriban jóval alacsonyabb rangot jelentett. Apgar azonban teljes szívvel vetette bele magát a feladatba, ő lett az Egyesült Államokban a második nő, aki aneszteziológusként szerzett orvosi diplomát – és később az első nő, aki teljes orvosprofesszori címet szerzett.
Napjainkban világszerte évente nagyjából egymillió kisbaba nem éli túl a születése napját, további egymillióan pedig a születés utáni első héten vesztik életüket. Persze a fejlett világban arányosan jóval kevesebb ilyen tragédia történik, de az 1950-es években még az Egyesült Államokban is 20–25 százalék között mozgott azoknak az újszülötteknek a száma, akik nem élték meg az egyhónapos kort. Abban, hogy ez az arány az 1970-es évek elejétől zuhanni kezdett, fontos szerepet játszott egy nő, aki nem félt megkérdőjelezni és megváltoztatni az életét megszabó kereteket. Sebész nem lehetett A 110 éve, 1909. június 7-én New Jersey államban született Virginia Apgar már középiskolás korában eldöntötte, hogy orvos lesz. A Columbia Egyetemen tanult tovább, és az álma az volt, hogy sebész lesz. Az 1930-as években azonban még mindig szinte szentségtörésnek számított egy női sebész gondolata, rezidensként főorvosa le is beszélte arról, hogy megpróbálkozzon ezzel. Virginia Apgar: Akinek életünk első tesztjét köszönhetjük | nlc. Helyette inkább az aneszteziológiát ajánlotta neki, mert úgy gondolta, e területen komoly előrelépések várhatók a következő években, és Apgar kiváló képességeivel biztosan szerepet vállalhat a szakterület fejlődésében.
Apgar doktornő skálája az egész szülészeti rendszert átláthatóbbá, tanulmányozhatóbbá tette Összehasonlíthatóvá váltak a szülések. Kiderült, milyen tényezők vezetnek leggyakrabban a kisbabák halálához. Rájöttek például, hogy a babák eredménye jobb, ha császármetszéskor az anyát nem altatják, hanem spinális érzéstelenítőt kap. A módszert az ötvenes években bevezették az Egyesült Államokban, és mert valóban csökkent a csecsemőhalandóság, az egész világon átvette a "szakma". A doktornő pedig azután sem ült a babérjain. Szívügye maradt a kisbabák mentése. Folyton utazott, hogy előadásokat tartson a születési rendellenességekről, korai felismerésük fontosságáról. Az 1964-65-ös rubeolajárvány után (aminek következtében 2000 baba meghalt, 14 ezer pedig siketen és/vagy vakon jött világra) Apgar a védőoltás fontossága mellett kampányolt: hogy az anyák többé ne fertőzhessék meg a magzatokat. Apgar pontszám. A másik ügy, amiért sokat küzdött, az RH-összeférhetetlenség kötelező szűrése volt. Mindeközben legendás, bohém figura volt az egyetemen Az alkata sem volt hétköznapi.