A hazai végrehajtás nyomon követésében kiemelt szerepe van a Központi Statisztikai Hivatal nak, amely az ENSZ Statisztikai Bizottság a által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. Az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerveként működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már 2013-ban kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, mely második, 2015-ben készült előrehaladási jelentése megállapította, hogy a Keretstratégiában foglalt célok összehangban állnak az Agenda 2030 célrendszerével.
Négy év telt el azóta, hogy az ENSZ mind a 193 tagállama egyhangúlag elfogadta a fenntartható fejlődési célokat (Sustainable Development Goals - SDG) a fenntarthatóbb életmód és működés egyetemes keretrendszereként. A 17 kitűzött cél alapozza meg az országok politikáját egészen 2030-ig. Noha világszerte a tagállami kormányoké a végső felelősség a célok megvalósításáért, azok a gazdaság szereplőinek támogatása nélkül nem teljesíthetők. A PwC a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó nyilvános jelentéseket értékelő évenkénti felmérése – amelyet 31 országban 1141 tőzsdei cég, magánvállalkozás, illetve közszférában működő szervezet körében végzett – azt vizsgálja, hogy a vállalkozások a fenntartható fejlődési célokat milyen mértékben építették be vállalatirányítási, üzleti stratégiai és jelentési gyakorlatukba. Az eredmény azt mutatja meg, hogy a gazdaság szereplői hogyan járulnak hozzá a következő tíz évre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A vizsgált szervezetek mintegy háromnegyede (72%) hivatkozott az SDG-kre nyilvános jelentéseiben, és alig több mint fele az éves jelentésében.
Béke és igazság. (A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak létrejöttének elősegítése, mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása. ) Partnerség a fenntartható fejlődésért. (A végrehajtás módjainak biztosítása és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése. ) Jegyzetek [ szerkesztés]
LEADER 01312nem a2200301 i 4500 001 3286352 005 20110629112841. 0 007 ajocanza 008 110511s2011 hu cbg e 0 hun d 020 |a 978-963-262-524-9 |h CM 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 130 0 |a Európa (közép) |k természetföldrajzi térkép |f 2011 245 1 2 |a A Duna vízgyűjtő területe / |c Cartographia Tankönyvkiadó Kft. 255 |a 1:1 150 000 [! 1:4 550 000] 260 |a Budapest: |b Cartographia Tk., |c [2011] 300 |a 1 térkl. : |b színes; |c 19, 9x37, 5 cm 500 |a Iskolai falitérkép kereskedelmi fogalomba nem kerülő, kicsinyített mintapéldánya 501 |a Mtérk. : A Duna évi átlagos középvízhozama a forrás és a torkolat között; A meder és az ártér változásai a Duna hossz-szelvényében; A Duna hossz-szelvénye (Magyarországi szakasz) 651 4 |a Duna |a Közép-Európa 655 7 |a iskolai térkép |2 doktip |a természetföldrajzi térkép |a vízrajzi térkép 710 |a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány. - GWP Magyarország Alapítvány. (Budapest) |4 kész 787 |t Európa (közép) természetföldrajzi térkép 2010 |d Budapest Cartographia Tk. [2010] |w 3301319 850 |a B1 852 |m T 10 567 |i 5506829 |m T 10 567 arch |i 5506830
A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény - magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak továbbá Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is, itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre annak helyreállításához.
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak). A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó. [1] Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül a Dunába.