8) Énteljesség vagy kétségbeesés Az énteljességet elérő ember felismeri és megvalósítja valamennyi éntulajdonságát. Tudatában van annak, hogy egyéni életstílusát a civilizáció és a kultúra alakította, melyekben az ő identitása sikerrel megszilárdult. Ennek a szakasznak a veszélye a félelem a haláltól, a kétségbeesés, hogy az idő túl rövid bármiféle önbeteljesítő tevékenység létrehozásához. Felhasznált irodalom: Erikson, E. (2002): Az emberi fejlődés nyolc szakasza. Osiris kiadó
Kedvező kimenetel: bizalom, optimizmus. Kedvezőtlen kimenetel: skizoid, depresszív személyiségkép. A csecsemőkor időszaka alatt a gyerek megtanulja, hogyan kell kapni és elvenni ( oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra hangolódnak, bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki. "A z vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok ". 2. korszak: kisgyermekkor (1-3 év). Krízis: autonómia – szégyen, kétely. Kedvező kimenetel: kialakul az önkontroll és a megfelelés érzése. Kedvezőtlen kimenetel: túlzott önmagunkkal való foglalkozás, kényszer. A korai gyermekkor az analitás időszaka. Lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától független, autonóm lény. "A z vagyok, amit szabadon akarhatok ". 3. korszak: játszókor (3-6 év). Krízis: kezdeményezés – bűntudat. Kedvező kimenetel: önálló cselekvés tervezése és megvalósítása. Kedvezőtlen kimenetel: bűntudat, hisztéria, pszichoszomatikus betegségek. Az ó vodáskorban a fallikus fázis, az Ödipusz-komplexus megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos nemű szülővel azonosul.
"A z vagyok, aminek el tudom képzelni magam ". 4. korszak: kisiskoláskor (6 év-pubertás). Krízis: teljesítmény – kisebbrendűség. Kedvező kimenetel: intellektuális, fizikai és szociális kompetencia. Kedvezőtlen kimenetel: kisebbrendűség érzése, negatív önértékelés. Az iskoláskor, a teljesítményképesség időszaka, latencia periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne. "A z vagyok, amit működtetni tudok ". 5. korszak: serdülőkor. Krízis: identitás – szerepkonfúzió. Kedvező kimenetel: egységes, önálló énkép. Kedvezőtlen kimenetel: identitásdiffúzió, kriminalitás. A serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amit az előző időszakokból hozott magával). 6. korszak: fiatal felnőttkor. Krízis: bensőségesség – elszigetelődés.
A gyermek saját testének mozgatásával kapcsolatos kísérleteket végez, megtanulja, milyen távolságra kell nyúlnia, ha el akar érni valamit, mi történik, ha a pohara leesik a földre, felfedezi végtagjait, képes megkülönböztetni önmagát a környezetétől. Kialakul saját teste és a környezet megkülönböztetésének képessége. A szakasz során az egyik legfontosabb felfedezés, a tárgyállandóság, vagyis, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nincsenek jelen, vagy ha nem érzékeljük őket. Ha egy ronggyal letakarunk egy játékot a nyolc hónapos gyermek elől, nem keresi tovább. Ám ha ezt egy tíz hónapossal tesszük meg, élénken elkezdi keresni, vagyis megérti, hogy egy tárgy akkor is létezik, ha nem látja. Egy éves kortól keresi az eltűnt tárgyakat ott, ahol a szeme előtt eltűnt, korábban a keresés még korlátozott, azaz ott keresi ahol korábban már megtalálta. Másfél-két éves kor között megjelennek az első szavak, a gyermek beszélni kezd. Nemcsak a konkrét, kézzelfogható tárgyak reprezentálhatnak, jelezhetnek egy másik tárgyat (például a műanyag autó az igazi autót), de az olyan, nagymértékben elvont dolgok is, mint a szavak hangalakja.
Álmaimnak nincs életkoruk, csak vágyaik
Ha például egy pénzkupacot egyenes sorba rakunk, a gyermek úgy véli, abban több korong van, mint a kupacban, mert ő a számára legjellemzőbb méretet, a hosszúságot veszi csak tekintetbe. Ez a műveletek előtti szakasz alapvető jellegzetessége. Ebben a szakaszban a fejlődés nemcsak a fizikai, hanem a társas világ megértésére is hatással van. A gyermeket e szakaszban erkölcsi realizmus jellemzi, úgy véli, az erkölcsi és játékszabályok állandó létezéssel bíró, módosíthatatlan igazságok, például ha megsértené a szüleit, okvetlenül kapna valami büntetést, még akkor is, ha szülei nem büntetnék meg. A gyermek számára az erkölcsi törvények éppoly törvények, mint a fizikaiak. Hat-hét éves korára a gyermekek többsége már képes fejben, képzetek segítségével műveleteket elvégezni. Absztrakt műveletek, szabályok felfogására képesek, azonban ezek a műveletek még a korábban lejátszott cselekvésekhez kötődnek, vagyis csak konkrét tárgyakra képesek alkalmazni. Ezt a szakaszt konkrét műveletek korának (7-11 év) nevezi Piaget.
"Itt Bodajkon a Szűzanyát is kérve, égi Anyánk oltalmában bízva kérjük az Urat, aki bennünket nevünkön szólított, aki minket meghívott és csodálatosan megtartott ezen az úton, újítson meg bennünket igazságban és szentségben. " A szentmise végén, a felajánló ima után Spányi Antal püspök bejelentette, hogy az egyházmegye papságának méltó nyughelyet szeretne biztosítani, ezért a kegytemplom alatti urnatemetőben elkülöníttetett egy részt az elhunyt papoknak. A szentmise után Mórocz Tamás plébános megmutatta paptársainak a zarándokhely minden felújított egységét, részletét, és egy beszámolóban megosztotta társaival a kegyhely papi szolgálatával járó örömöket is. Az ebéd során köszöntötték a papi közösségnek azokat a tagjait, akik az elmúlt időben ünnepelték születésnapjukat vagy névnapjukat. Egyházmegyés papi zarándoklat - Székesfehérvári Egyházmegye. A püspök vezette közös szentségimádással, majd szentségi áldással ért véget a találkozás. Forrás és fotó: Berta Kata/ Székesfehérvári Egyházmegye Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Elmondta: fontosnak tartja, hogy a 2020-ban Budapesten megrendezendő eucharisztikus kongresszusra készülve az adoráció ne csak rutinszerű találkozás legyen a szentségi Jézussal, hanem mindenki gondolja át, ki előtt fohászkodik, hogyan imádkozik Istenhez. Szekesfehervar egyhazmegye papjai. Ezért választotta az idei rekollekciók elmélkedéseinek témájaként az Eucharisztiát. Beszédeiben áttekinti – a kenyér szimbolikájától kezdve egészen annak természetfeletti vonatkozásáig – az Oltáriszentség lényegét. Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye Magyar Kurír
Az imával, elmélkedéssekkel, beszélgetésekkel eltöltött nap során Spányi Antal megyéspüspök Prohászka Ottokár püspök gondolatai mentén beszélt a lelkipásztori munka, a pasztoráció gazdagságáról, arról, hogy Isten hogyan érinti meg választottját és a kiválasztott egész életével miként válaszol erre az Istentől kapott meghívásra, az emberek szolgálatára. 2016. Magyar Katolikus Egyház | Egyházmegyék. augusztus 26., péntek | 10:17 A lelkipásztori szeretetről és a hívek viszont szeretetének útjairól szólt a székesfehérvári egyházmegye papjainak idei, bodajki zarándoklata. Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió A videóanyagok nem képezik a Magyar Kurír tulajdonát, így annak átadását nem tudjuk biztosítani.
05. 18. Egyházmegyés papi zarándoklat 2008. 28. Egyházmegyés papi zarándoklat 2009. 27. Egyházmegyés papi zarándoklat 2010. 26. Egyházmegyés papi zarándoklat 2011. 25. Egyházmegyés papi zarándoklat 2012. 30. Egyházmegyés papi zarándoklat 2013. 29. Egyházmegyés papi zarándoklat 2014. 28. Egyházmegyés papi zarándoklat - beszámoló 2015. 27. Egyházmegyés papi zarándoklat - beszámoló 2016. 25. Egyházmegyés papi zarándoklat - beszámoló 2017. 24. Egyházmegyés papi zarándoklat - beszámoló 2018. 30. Egyházmegyés papi zarándoklat - beszámoló 2019. Bodajkra zarándokoltak a Székesfehérvári Egyházmegye papjai | KATTÉKA - katolikus videóportál. 29.
2019. 06. 24. | 2018. 12. 06. 2019. június 24-én, az egyházmegye hagyományának megfelelően Keresztelő Szent János születésének ünnepén pap- és diakónusszentelés lesz. A szertartásra délelőtt 10 órakor kerül sor idén a Prohászka emléktemplomban. Spányi Antal megyés püspök pappá szenteli Lindmayer Miklóst, Mészáros Barnabást, Mitrovics Zsoltot, Sisa István Lénárd, és diakónussá Győri Balázs Istvánt. Ebben a szentmisében adnak hálát az egyházmegye jubiláns papjai a szolgálat kegyelmeiért a rubinmisés Makó Dávid (65. év; szentelés 1954-ben), a gyémántmisés Harangozó Imre (60. év; szentelés 1959-ben) és az aranymisés Záborszky Kálmán (50. év; szentelés 1969-ben) paptestvérekért. Korábbi évek beszámolói: Papszentelés 2005. 24. Papszentelés 2006. 24. Papszentelés 2007. 23. Papszentelés 2008. 24. Papszentelés 2009. 24. Papszentelés 2010. 24. Papszentelés 2011. 24. Papszentelés 2012. 23. Papszentelés 2013. 24. Papszentelés - diakónusszentelés - beszámoló 2014. 24. Papszentelés - beszámoló 2015.