Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető Oskar Matzerath, aki egy törpe, elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését. Leírás a könyvről Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele - az eltelt ötven év pedig megpecsételte, hogy klasszikus műve a 20. század európai irodalmának. Volker Schlöndorff 1979-ben cannes-i nagydíjjal jutalmazott filmet forgatott belőle. A főhős, Oskar Matzerath törpe figurája a vászonról is meghódította az értő közönséget. Oskar elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését.
Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele - az eltelt ötven év pedig megpecsételte,... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 990 Ft 3 790 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Összefoglaló Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában "aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen" szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.
Készleten Ajánljuk figyelmedbe (0) Leírás Hozzászólások (0) Günter Grass A bádogdob (Horizont Könyvek) Ez a groteszk, mai pikareszk regény, amely két évtizede egycsapásra világhírű íróvá tette szerzőjét, két évtizede eleven anyaga a nyugatnémet irodalomnak is, annak a haladó európai irodalomnak is, amelynek művelői szakítani akarnak a múlttal, szabadulni annak minden nacionalista és társadalmi elfogultságától. Olyan eleven anyag ez, mint a regény ficánkoló-eleven, ördöngös-ebadta hőse, Oskar Mazerath, aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, termetre csöpp gyerek marad, ellenben hadba vonul a német nyárspolgáriság és a lappangó revansizmus, a pangó békétlenség ellen: bádogdobján fogja kidobolni, nevetségessé dobolni, olykor-olykor más fegyvert is használva, nevezetesen cérnánál is vékonyabb hangját, amely porrá töri a sörös korsókat és a boros poharakat, megrepeszti a pöffeszkedő kirakatok üvegét.
Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdobbal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről – négy évtized elmúltával – ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. Leírás a könyvről Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában - aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen - szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.
Neve szorosan egybeforrt a háború rémségeit feldolgozni akaró, az egyéni szabadság védelmében tevékenykedő művész alakjával. Elkötelezett békepártiként évtizedeken át minden követ megmozgatott a lengyel-német megbékélés érdekében. Élete során számtalan elismerésben volt része, 1999-ben Nobel-díjat kapott. 2004-ben Budapest-nagydíjasként egy Kertész Imrével folytatott beszélgetéssel tette emlékezetessé a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. "Tudott keringőzni, foxtrottozni, tangózni és gavotte-ozni, és mintha Németország legszebb lányai álltak volna sorba, hogy táncolhassanak vele. S miközben boldogan pörgött, forgott és ugrált, rájöttem, hogy ki ő: a német irodalom nagy táncosa, aki személyes bájának és a nevetséges iránti komikusi érzékenységének köszönhetően úgy éli túl a rosszat, hogy a történelem borzalmain áttáncol az irodalom szépségéig. " (Salman Rushdie) Fordította: Szíjgyártó László Olvasson bele: Részlet a könyvből
(A DL nem mozgott idegenként az Andrássy úton, több – rendőrségi nyomozásban érintett – palota, köztük az Andrássy 47. értékbecslését is ez a cég készítette az önkormányzatnak. Fürst György pedig az elmúlt években számtalanszor szerepelt a hírekben azzal, hogy tilosban parkol gigantikus luxusautójával. ) A vádirat a DL értékbecslését reálisnak tartja, azonban azzal a jelentős különbséggel, hogy az 1, 2 milliárd forint az ingatlan forgalmi értéke volt, ebbe nem számítható be a lakók kiköltöztetésére fordítandó összeg és a felújítás költsége sem, mert az nyilvánvalóan értéknövelő tétel. Fürst György azt javasolta, hogy versenytárgyalás nélkül adják el az épületet az A3 Kft. -nak. A június 17-i testületi ülésen a túlzottan alacsony, 328 millió forintos vételárról, a versenytárgyalás mellőzéséről szóló kifogásokat, az adásvétel levételét a napirendről nem támogatta. Az MSZP-SZDSZ képviselők alkotta többség 13-4 arányban egy tartózkodás mellett támogatta az eladást, a javaslatot megszavazók pedig tíz évvel később a vádlottak padjára kerültek.
Az épület olyan neves intézményeknek is otthont adott korábban, mint például a Világ című művészeti lap kiadóhivatala és szerkesztősége, majd pedig a Magyar Hírlap Rt. Az A47 földszintjén működő egykori Palermo kávéház a korszak irodalmi nagyságainak – Ady Endre, Molnár Ferenc – kedvelt helyszíneként vált az Andrássy út történelmének részévé. A műemlék palota különösen értékes belső terét képezi a kapualj és a főlépcsőház, ahol a belső boltozaton neoreneszánsz díszfestés jelenik meg. A felújítási munkálatok során a kivitelező Bayer Construct nagy hangsúlyt fektet a műemléki épületrészek és terek védelmére, a szomszédos épületek állagmegóvására, valamint a kiváló minőségű restaurátori munkálatokra. Az épület régi szerkezetét nagy részében megtartották, de több területen is megerősítésre, illetve anyagcserére volt szükség – többek között például új alaplemezt helyeztek be, a pince feletti födém kilencvenöt százalékban kicserélődött, több fal is vasbeton köpenyezést kapott, illetve új vasbeton zárófödém is készült.
Nem volt ennyire szerencsés a Kodály Körönd délkeleti oldalán álló, Andrássy út 83-85. szám alatti épület, amelynek tetőzete 2014 nyarán égett le. A terézvárosi önkormányzat 2017 őszén adta el a tulajdonrészét a külföldi tulajdonú Körönd Koncepció Ingatlanfejlesztő Kft-nek, amely azután az Átlátszó információi szerint az összes harmadik emeleti, a tűzben elpusztult lakást felvásárolta és 2019-ben luxuslakások kialakításába kezdett. A munkát 2021-re fejeznék be. Nem ilyen szerencsés az Andrássy út 1. alatti társasház. A Stein-palota tetőterében is lakásokat alakított volna ki egy vállalkozó, 2001-ben bele is kezdett az építkezésbe, de egy elszámolási vita miatt a kivitelező 2003-ban levonult a munkaterületről. Az épület 2011-re életveszélyessé vált. Azóta kapott egy ideiglenes tetőt, de más nem történt. Évek óta hiába vár új tulajdonosra és felújításra a MÁV egykori Andrássy úti székháza is. Az MNV Zrt. -nek tavaly novemberben sem sikerült túladnia rajta. De ezenkívül is akad még mostoha sorsú épület a sugárúton.