Kennedy elnök 1961. május 25-én Különleges üzenet a kongresszushoz a sürgős nemzeti szükségletekről címmel beszédet mondott a kongresszus előtt, alig három héttel azután, hogy Alan B. Shepard, a Mercury-program űrhajósa volt az első amerikai az űrben. A Szovjetunióval folytatott hidegháború csúcspontján elhangzott Kennedy-beszéd leginkább a NASA-hoz és Amerikához intézett merész kihívásáról ismert: " Hiszem, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra, és biztonságban visszahozza a Földre. " John F. Kennedy Hold-misszió támogatására buzdító beszéde a kongresszus előtt 1961. május 25-én (Fotó: NASA) A NASA 1969. Neil armstrong holdra szállás. július 20-án (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) teljesítette ezt a célt, amikor az Apollo–11 leszállt a Nyugalom tengerében, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal a fedélzetén. A Kennedy beszéde óta eltelt 60 év alatt sok minden változott.
Fáradtságos munkáját végül siker koronázta, teljesen feltárult a sisak mögött megbújó űrhajós arckifejezése, ami leginkább egy furcsa vigyorként értelmezhető. Magát a fotót egyébként Aldrin társa, Neil Armstrong készítette.
A kétórás alkotás rendezője és producere az Emmy-díjas Tom Jennings, aki a film anyagát több mint 500 órányi film- és 800 órányi hangfelvételből, valamint több mint tízezer archív fotóból válogatta ki, hogy a nézőket a lehető leglátványosabb és leghitelesebb módon vihesse magával a NASA Apollo-programja kulisszái mögé. "Az Apollo: Missziók a Holdra aprólékos munkával rekonstruálja az Apollo-program hétköznapjait, melyekben a nézők két órára elmerülhetnek" – mondja Tom Jennings. "Megmutatjuk, hogy mi történt az űrhajókban és az irányítóközpontban, sőt az amerikai otthonokba is bepillanthatunk, ahol a családok 1969. Neil armstrong holdra szálláshelyek. július 20-án a televíziójuk előtt figyelték, amint az Apollo-11 űrhajósai véghez viszik a történelem egyik legnagyobb tettét. " A film a "Világűr hónapja" részeként kerül a képernyőre, melynek keretében júliusban további látványos és lebilincselő – többek közt a Plútó, a Szaturnusz vagy épp a Mars kutatásával foglalkozó – műsorokat is bemutat a National Geographic. A Világűr hónapja premierjei a National Geographic műsorán: július 7.
Növényvilág: A Sóstó, ezen belül is a Homokbánya területe jelentős botanikai értéket képvisel. Legfőképpen az itt megfigyelt 11 orchidea (Orchidaceae) faj, melyek a május-június időszakban virítanak. Nagy számban élő fajok mint például a vitézkosbor (Orchis militaris), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), mellett előfordul a fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes) is melynek élőhelyére kellő odafigyeléssel vigyázunk. Az itt található élőhelytípusoknak mind megvan az uralkodó növényzete, számos védett faj bújik el megtalálva a számára ideális körülményeket. Találkozhatunk homoki nőszirommal (Iris humilis Georgi subsp. Sóstó természetvédelmi terület kereső. arenaria), fekete kökörcsinnel (Pulsatilla pratensis nigricans), kék szamárkenyérrel (Echinops ruthenicus) vagy éppen a több helyen állományalakotóként megjelenő kormos csáté (Schoenus nigricans) tömött zsombékjaival. Ősszel több helyen virít a szintén védett őszi kikerics (Colchicum autumnale) melynek tavaszi hajtásai könnyen összetéveszthető a napjainkban igen népszerű medvehagyma (Allium ursinum) hajtásaival.
2 / 16 A négy választható útvonal közül mi az Északi tókört jártuk be Fotó: Tóth Judit Halászoknak, vadászoknak és mindenki másnak A Sós-tó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de vize, a mélyben fakadó alkálisós források miatt régen sós volt, innen is ered a név. Ha visszatekintünk a környék múltjára, egy nagyon mozgalmas és sokrétű viszony tárul fel Székesfehérvár és Sóstó között. 2019 újdonsága: Sóstó. A történeti forrásokban 1713-ban bukkan fel először Sóstó neve, amely már akkor is a város tulajdona volt. Ekkoriban persze még nem kirándulóhely volt, a halászat, rákászat, vadászat sokkal jövedelmezőbb tevékenységek voltak, amelyeknek a jogát a város bérbe adta. 5 / 16 A Sóstó rehabilitációja során fontos szempont volt, hogy minél mozaikosabb élőhelyeket hozzanak létre Fotó: Tóth Judit Árvízvédelmi és közegészségügyi okokból a mocsarakat az 1730-as években lecsapolták, majd száz évvel később, a reformkor idején megkezdődött egy, a városi polgárság pihenését szolgáló park kialakítása, bár a módosabb polgárok továbbra is leginkább vadászni jártak ki ide.
A tavat és környékét a következő évtizedekben elhanyagolták, egy része a város szennyvíz-ülepítőjévé vált. Székesfehérvár Sóstó településrésze hosszú ideig a város szégyene volt, elhanyagoltsága és kizsákmányolása miatt. 2000-ben megszűnt a területre a szennyvíz bevezetése és ezzel egyidőben elkezdődött a folyamatos javítás, szépítés. A gondoskodás nem véletlen, a területen található homokbánya már régóta természetvédelmi terület az itt fészkelő ritka, védett madarak és egyéb állatok miatt. Sóstói Tanösvény – Apartment Afia. A Sóstó madárvilágában a szárcsák, a réce-, vöcsök- és poszáta-félék mellett a nagykócsag, a fehérgólya, és a barna rétihéja is előfordul. A területhez tartozik a 121 hektáros Homokbánya, ahol számtalan botanikai ritkaság van. Szárazságtűrő növényzetének védett fajtái az orchidea-félék (kosborok), a homoki nőszirom, a békakonty, a pókbangó és az érdes csüdfű Az elmúlt évben kialakításra került egy tanösvény, amely a terület jellemző pontjaira vezet el. A székesfehérvári 92, 7 hektáros Sós-tó természetvédelmi terület.
A hozzá tartozó területtel természeti értékei oktatási, nevelési feladatokra, valamint pihenés és ökoturizmus céljára is alkalmassá teszik. A Terep A terület jellegzetességeit bemutató tanösvény útvonala kb. 5 km hosszú, néhol mély-homokos utakon keresztül, egyes helyeken jelentősebb szintkülönbségekkel vezet körbe. A túrába két helyen lehet bekapcsolódni. Adatok Tulajdonos: Székesfehérvári Önkormányzat Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. Telefon: 06/22/537-200; Fax: 06/22/314-264 Természetvédelmi kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Mezőföld Tájegység Cím: 8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 1. Telefon: 06/22/510-537 Nyitva tartás: szabadon látogatható Tömegközlekedési eszközök: A terület megközelíthető a 10-es, a 11-es, 11A-s, a 15-ös és a 39-es helyi járatú buszokkal. Sóstó természetvédelmi terület számítása. A 10-es a Szedreskerti lakótelepről indul, leszállni a Temesvári utcai megállónál kell. Innen a Batthyány utcán elindulva a tanösvény nyugati kapuja 2-3 percnyi sétával elérhető. A 11-es busz szintén a Szedreskertről indul.
→ Összes látnivaló → Közép-Dunántúl látnivalók → Fejér megye látnivalók → Székesfehérvár látnivalók További képek Forrás: Sóstó és környéke kedvelt üdülő-pihenő terület. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdődött. 1900-as éves első felében a gyógyhatású tó mellett élénk üdülőkultúra kezdett kifejlődni. Többféle túra keretében ismerhetjük meg a különleges flórát és faunát. A tavat és környékét a következő évtizedekben elhanyagolták, egy része a város szennyvíz-ülepítőjévé vált. A XX. század végén a zöld mozgalmak (Zöld Kerekasztal Társaság) kitartó ténykedése során védetté nyilvánították a területet. Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktív madárles, a 30 méter magas kilátó is különleges és megunhatatlan, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér és a Látogatóközpont igazi közösségi paradicsommá vált. Ingyenesen látogatható.