"– Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. – De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett... – Kérem! – ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát – a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni. Leült. Nem nézett fel. " (Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről. ) Azt nem tudni, hogy Horger csupán a dékáni tanács álláspontját közölte-e akkor, mikor közölte a költővel, hogy nem kaphat tanári diplomát, vagy esetleg személyes ellenszenv is meghúzódott az eset mögött. Bár erre nincsen semmiféle perdöntő bizonyíték, egy időben még olyan pletykák is szányra kaptak, miszerint Horger Antal homoszexuális volt és a József Attilával való összetűzés epicentruma nem a Tiszta szívvel megjelenése volt, hanem az, hogy a költő rendszeresen visszautasította a professzor közeledését.
nem ily töltőtoll koptató De nem lettem, mert Szegeden Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, szablyával óvta ellenem. "Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" – Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon (Részlet József Attila Születésnapomra című verséből, 1937) Költő. Nyilvánvaló, hogy költő és költemény a költ ige származékai. Ennek az igének azonban a dichten, költői munkát ír, szerez jelentésen kívül még több más jelentése is van. Csak a mai köznyelvet tekintve jelentheti még azt is, hogy 1. ébreszt, 2. ausgeben, expendo (pl. pénzt), 3. brüten, exludo ova. Felmerül tehát először is az a kérdés, hogy hogyan viszonylik a dichten jelentés ez utóbbi jelentésekhez. Horger Antal volt az, aki az első magyar nyelvjárási térképet is megalkotta Fotó: […] Költeni a régi magyar nyelvhasználat szerint nemcsak embert lehetett (az ágyából), és pénzt, vagyont (előbbi tulajdonosától) és madárfiókát (a tojásból), hanem olyan történetet, hírt is, amely addig nem létezett, amelyről addig senki sem tudott, amely tehát éppen akkor keletkezett, kelt, támadt, indult útnak szájról-szájra.
Az Irodalmi Jelenben Onagy Zoltán is arra utal egy nem azonosított forrás nyomán, hogy Horger valójában a fiúkat szerette, s így állt bosszút József Attilán. Annyi azonban bizonyos, hogy Horger családi élete boldogtalan és zavaros volt. Háromszor házasodott, második feleségével állandó viszályok között éltek. Egy alkalommal a vita odáig fajult, hogy Horgerné revolverrel kétszer rálőtt az egyetemi tanárra és meg is sebesítette a karján. Nem sokkal az eltanácsolási eset előtt vált el feleségétől. A döntést természetesen az érzékeny lelkületű József Attila életreszóló sérelemként élte meg, amiért 1937-ben elégtételt is vett Születésnapomra című, játékos-hetyke versében, amellyel a töltőtollkoptató szegénylegény egy kávéházi szegleten lepte meg magát. " Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: »Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén« - gagyog s ragyog.
Első felesége, Daibuka Szidónia elhunyt 1921-ben. Második felesége, Röck Johanna nem volt hajlandó férjével Szegedre utazni. Ez vezetett a feszültséghez. Horger válással fenyegetőzött. Szidónia asszony pisztollyal megsebesítette férjét. Válásuk után a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankát vezette oltárhoz. Horger Antal sokat tett a magyar nyelvtudományért: néprajzi gyűjtései, nyelvészeti munkái mai napig alapvetőek a nyelvtudományban. Sajnálatos, hogy magánélete nem alakult jól – és még sajnálatosabb, hogy az utókor egy egyszeri, versbe szedett tanár-diák konfliktuson keresztül emlékezik csak rá.
A nép-en kívül ilyenek még: ia-fia, "gyermekei" (tulajdonképpen leánya-fia), orca (tkp. "orr-száj"; 1. itt külön is arc a. ) és szántó-vető "földműves". Tanár. Nyelvújításkori szó. Fogarasi János csinálta 1833-ban, azonban nem a mai jelentést tulajdonította neki, hanem a doktori címet akarta vele megmagyarosítani. Mai jelentését három évvel ezután Bugát Páltól kapta azzal a megokolással, hogy a tanár szó csak azt jelentheti, aki a tan-t mintegy kiárasztja magából! Márpedig a tant nem doktor, hanem a professzor árasztja! Bugát ugyanakkor a doktor kifejezésére a tudor szót csinálta és ajánlotta ezzel a nem kevésbé mulatságos megokolással, hogy: "Valamint a nagyúr-ból lett a nádor (ma persze már tudjuk, hogy nádor nem eredeti magyar, hanem szláv jövevényszó), ép úgy lehet az olyan úrból, aki tud, vagyis a tud-úr-ból tudor". – Egy ideig aztán a tanár szót hol a doktor, hol meg a professzor jelentésében használták, míg aztán a múlt század ötvenes éveiben végleg professzor lett. A Bugát-féle tudor is meglehetősen sokáig volt használatban, de nem tudott meggyökeresedni.
A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki. A máj feladata és a májbetegségek tünetei A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül a központi keringésbe. Fontos szerepe van a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében. A májban található immunsejtek megakadályozzák, hogy a bél felől esetleg bejutó baktériumok nagyobb számban elárasszák a szervezetet. Számos anyag, melynek hátrányos hatásai lehetnek, olyan átalakításra kerül a májban, mely során a mérgező hatása csökken, elvész, illetve vízoldékonnyá válik, mely a vesén át történő gyors kiürülést lehetővé teszi. Emésztés során az epe a nagyobb zsírcseppeket aprókra bontja, így a zsíremésztő enzim jobban hozzáfér. A csendes gyilkos – a veseelégtelenség. Ez nélkülözhetetlen lépés a zsírok lebomláshoz, felszívódásához. A különböző eredetű májbetegségek során ezen funkciók károsodására vezethető vissza a tünetek nagy része.
A fennmaradó eseteket érkárosodás, fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, örökletes megbetegedés, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú ideje történő szedése (analgetikus nefropátia) váltja ki. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha valaki évekig, napi rendszerességgel fájdalomcsillapítót szed. Milyen érzés ha lell a vese 2017. Becslések szerint összesen körülbelül 3 kilogramm fájdalomcsillapítót kell beszedni ahhoz a recept nélkül kapható szerekből, hogy emiatt veseelégtelenség alakuljon ki. Jó tudni, hogy egyetlen egészséges vesével is jól lehet élni, ezért engedélyezik az élődonoros veseátültetést is, mivel egyetlen jól működő szerv is képes elvégezni a vér szűrését és egyes belső elválasztású hormonok előállítását. Ha valakinek mindkét veséje megbetegszik, és a vesefunkció csupán a normálisnak 5 százaléka, akkor az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlenné válik, mivel a vesék működését mesterségesen kell pótolni. Az előrehaladott krónikus veseelégtelenséget végstádiumú veseelégtelenség néven is ismerik.