Mátyás király fekete serege minden kor képzeletét megmozgatta még akkor is, ha maga az elnevezés bizonyíthatóan a király halála után született. nem véletlenül, a zsoldos haderő a Magyar Királyság erejének jele volt, sajnos nem sokáig… Ma még nem tudjuk azt sem, a fekete sereg a zsoldosok összességét, vagy csak bizonyos egységeket jelöltek-e. Annyi bizonyos, hogy először egy 1492-es, Bécsben kelt oklevélben tűnik fel a fekete sereg elnevezés, amelyben a Sziléziából elvonuló csapatokat illették így. Egyesek szerint Mátyás egyik legkiválóbb zsoldoskapitánya, Jan Haugwitz fekete mellékneve miatt ragadhatott át a jelző a csapatokra is. De külföldi példák is ismertek több fekete vagy fehér jelzővel illetett zsoldoscsapatokról – írja a Rubicon történelmi folyóirat hasábjain megjelent munkájában Péterfi Bence. A szerző szerint még a szakirodalomban is gyakran felbukkanó tévedés például az is, hogy a zsoldos had képében Magyarországnak Mátyás király idejében modern értelemben vett állandó hadserege lett volna.
Mátyás király vitéze leírása Mátyás király zsoldoshada, a fekete sereg, a katonák sötét öltözetéről kapta a nevét. Híres hadvezére volt Kinizsi Pál. Az alacsony sorból kiemelkedő molnárlegény erejéről és vitézségéről a nép ajkán számos monda született. Kinizsi Pál hűségéért és szolgálataiért kapta Mátyástól a vázsonyi várat. Magyar Balázsnak, a fekete sereg vezérének leányát, Benignát vette feleségül. Házasságával az ország vagyonos főurai közé emelkedett (Becses nyelvemlékünk Magyar Benigna két imádságos könyve. ) Kinizsi Pál legfényesebb katonai sikerét Kenyérmezőn aratta (1479). A csatát és Kinizsi szilaj győzelmi táncát Bonfini, Mátyás király krónikása jegyezte fel. Kinizsi Pál vörös márvány sírkövét a nagyvázsonyi várkápolnában őrzik. Minden gyermek szeretne minél hamarabb önállóan olvasni. Ez a könyvecske könnyen olvasható, mert olyan szavak és kifejezések fordulnak benne elő, amelyeket a kisiskolások ismernek.
2013. október 21. 13:13 A fekete sereg a magyar király szolgálatában állt, és a Magyar Királyság hatalmi helyzetének biztosítéka volt, ám jórészt külföldi zsoldosokból toborozták. Mátyás a hatalmi viszonyokat felmérve és nagy ívű külpolitikai koncepciót megvalósítva indította nyugati hadjáratait, ez vezetett birodalma sziléziai, morva, osztrák, valamint stájer területekkel való növeléséhez. A fekete sereg címmel megjelent új Nagy Magyarország magazin írásain keresztül megismerkedhetünk a zsoldossereggel, annak hadvezéreivel, illetve déli és nyugati hadjárataival. Képet alkothatunk a Bécs városát is elfoglaló Mátyás halála utáni helyzetről és a meglévő problémákról is. A lap fő témája mellett foglalkozik például a második világháború utáni tábornoki karral, a veleméri fénytemplommal, a szerémségi magyarság sorsával. A Nagy Magyarország új száma 795 forintos áron kapható az újságárusoknál, 620 forintért megrendelhető a Vármegyeházban. A lap tartalmát megtekintheti a Kárpátia Stúdió oldalán.
Ulászlón kívül még Miksa német király és Ulászló öccse, János későbbi lengyel király is szerette volna megszerezni a koronát, ám a magyar nagyurak az Árpád-házzal távoli rokonságban álló Ulászlót választották. Legfőképpen azért, mert már okkal remélhették, hogy "üstökét szilárdan markukban tarthatják", s az új királynak koronázási hitlevelében meg is kellett ígérnie, hogy visszaállítja a nemesség szabadságát. Ulászló jó szándékú, de határozatlan, uralkodásra alkalmatlan király volt. Cseh alattvalói a nem túl tiszteletteljes "Ökör" néven emlegették, ott ragadt rá a Dobzse melléknév is, ami lengyelül azt jelenti: jól van. A király ugyanis állítólag minden felvetésre ezzel válaszolt, s mindig azzal értett egyet, akivel utoljára beszélt. Koronázása után székhelyét Budára tette át, de az ügyeket helyette és nevében a királyi tanács intézte. Ulászlónak 1491-ben Miksa javára le kellett mondania a Mátyás által meghódított ausztriai területekről, de ez volt a legkisebb gondja. A Mátyás által bevezetett adók eltörlése után a kincstár üresen kongott, az egykor rettegett fekete sereget szélnek eresztették, az országot megbénította a nagyurak marakodása.
A villa Kijev, ostromlója Putyin, védője Zelenszkij, és az élmény ellenállhatatlan. Vlagyimir Putyint nem pusztán az ukrán nemzeti identitás felgerjedése érte meglepetésként, de legalább ennyire az, hogy a hozzá hasonló modern politikusok szemében komolytalan bohócnak tűnő posztmodern médiaszereplő Volodimir Zelenszkij képes a honvédő harc élére állni, mert lojális hozzá a hadsereg, az állami bürokrácia és az ukránok többsége. A jelenkor embere még a rohamos virtualizálódás félreérthetetlen jeleit tapasztalva is hajlamos alábecsülni a tömegmédia jelentőségét, holott az épp azért vált a hatalom legitimitásának legfőbb forrásává, mert a huszonegyedik században a fokozott ütemben egymásba mosódó tömegtájékoztatás-tömegszórakoztatás élménye immár a legfőbb történelemformáló erő. Index - Vélemény - Zelenszkij: médiasztárból politikus, politikusból nemzeti hős. Volodimir Zelenszkij jól érti ennek a működését, hiszen világ életében ez volt a munkaköre. Nemcsak kiváló arányérzékkel ötvözi a politikus, a kisember és a honvédő harcos alakját abban a médiaperszónában, aki a háború első napja óta mindennap szól a népéhez meg a nemzetközi közvéleményhez, de háborús hisztériából, romantikus hősiességből és felemelő drámából olyan élményt épít a nyugati média segítségével a nemzetközi nyilvánosságnak, amely a máskor érzéketlen európai közvéleményt és nagypolitikát egyaránt elragadja.
Ezt a szerzői jogok fölött rendelkező családi alapítvány igyekszik világszerte betartatni. A rendelkezés azonban figyelmen kívül hagyta, hogy Európa és Ázsia sok országában így gyakorlatilag lehetetlenné válik a mű játszása – és a benne foglalt gondolatok sem juthatnak el a nézőkhöz. A Magyar Állami Operaházhoz viszont – talán egy tévedés folytán – olyan szerződés került, amelyből kimaradt a híres " all black cast " kitétel, így gyorsan lecsaptak a jogokra. A jogtulajdonosok azonban ragaszkodtak a kitételhez, így az intézmény Ókovács Szilveszter főigazgató nevében levelet küldött a szereplőknek: "Kedves Művészek! Főigazgató Úr kérésére küldjük Nektek a következő kérést. Puzsér róbert zsidó király. Az előadás előtt az alábbi nyilatkozat aláírását kéri tőletek színházunk vezetősége, melyet nyomtatott formában odaviszünk Nektek: »Én, alulírott kinyilvánítom, hogy identitásomnak elválaszthatatlan részét képezi az afro-amerikai eredet és tudat. Ezért is külön öröm számomra, hogy George Gershwin Porgy és Bess című operájában felléphetek.
A fordított előjelű rasszizmus fenti példázata cseppet sem kivételes és elszigetelt jelenség – olyannyira nem, hogy Hollywoodban a szerepek kiosztásának szempontjai már rutinszerűen a kiváltságosnak bélyegzett csoportok megkülönböztetett státuszának felszámolását szolgálják, úgyhogy az ezen felbátorodó színészek némelyike egyéni érdekeinek érvényesítése céljából saját sérelmi alapot ácsol. Puzsér róbert zsidó vallás. Amennyire bölcs és szeretetre méltó volt a kiváló törpetermetű színész, Peter Dinklage a Trónok harca Tyrion Lannisterének képében, olyannyira ostoba és arrogáns a való életben. Legutóbb a Hófehérke és a hét törpe élő szereplős változatát bírálta, mert úgy ítélte meg, hogy ez a mese politikailag nem kellően korrekt az alacsony növésűekkel szemben, és sztereotip módon ábrázolja őket többek között azzal, hogy barlangban laknak. Nyomorúságos és röhejes, hogy Dinklage nyilatkozatának hatására a Disney nem győzte biztosítani a közvéleményt afelől, hogy meghallgatják a kritikákat, és figyelni fognak arra, hogy a törpék ábrázolása nehogy bántó legyen.