szeptember99 >! 2015. szeptember 29., 08:48 Nagyon szeretem Hamvas Bélának azt a gondolatát, hogy amikor nem tudod, mi lesz, akkor kezdesz el élni. Gyakran előfordul, hogy eljön hozzám valaki, aki saját bevallása szerint teljesen kétségbe van esve és elviselhetetlenül szenved, mert például a partnere megcsalta őt, vagy el akarja hagyni. Amikor azonban elkezdem megkapargatni, hogy a krízis bekövetkezte előtt hogyan éltek, sokszor kiderül, hogy már évek óta szinte egyáltalán nem beszélgettek, nem szeretkeztek, nem csináltak közös programokat, csak nézték a tévét, és néha egyeztették a háztartási teendőket. E-könyv: Bátran élni. Sem a szeretetüket, sem a hiányérzetüket nem fejezték ki egymás felé, gyakorlatilag lakótársakként vegetáltak egymás mellett, és bár ez nem volt kifejezetten kellemetlen, valódi kapcsolatnak semmiképpen sem nevezhető. Ehhez képest a krízist, amikor nyilvánvalóvá válik a tartalom hiánya, vagy hirtelen felszínre kerülnek az addig eltussolt problémák, áldásnak tekintem. Lehetőségnek arra, hogy végre éljenek – még ha eleinte ez csak a fájdalomban és szenvedésben való megmerítkezést jelenti is.
Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Bátran élni könyv infobox. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe.
Ez is jó, ha egy folyamat kiindulópontját jelenti, és elvezet valahová. Rengetegen vannak, akik valójában csak egy-egy krízisben kezdenek el élni, amikor kénytelenek kilépni a komfortzónájukból. Persze erre ebben a formában nem vágyik senki, de sokszor mégis hasznos, mert rászorít, hogy elkezdjünk érezni, cselekedni, harcolni, amit már régóta nem tettünk. Sokszor ekkor döbbenünk rá, hogy valójában kik vagyunk, mi a fontos nekünk, és mire vagyunk képesek. Minden megmozdul, újrarendeződik bennünk és körülöttünk. Bátran élni kony 2012. Ezért mondják, hogy a válság lehet áldás és lehetőség is – ami teljesen igaz, de mi is kellünk hozzá, hogy az legyen. 54. oldal (Kulcslyuk, 2015)
Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Bátran élni Könyvek a léleknek - univital.hu. Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.
Közzétéve: 2016. április 21. Kevesen ismerik a Facebook hagyatéki kapcsolattartó funkcióját, holott egy rendkívül fontos beállításról van szó, amellyel persze a legtöbb ember nem szeretne találkozni. A Facebook jelenleg a legfrissebb statisztikák szerint 1, 59 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik. Bár nincs nyilvánosan hozzáférhető adat, de a közösségi oldal 12 éve alatt valószínűsíthető, hogy rendkívül sok az olyan profil, amelynek tulajdonosa már elhalálozott. Kényes és egyes kultúrákban tabu téma ez, azonban rendkívül fontos, hogy mi lesz a "digitális személyiségünkkel" a földi életünk végét követően. A legjelentősebb közösségi oldal globálisan és Magyarországon is a Facebook, amely tartalmaz kegyeleti funkciót. 7 egyszerű lépés adataid védelméhez a Facebookon – Be Social. Ez a felhasználó halála után nyújt lehetőséget arra, hogy a hozzátartozók gondoskodjanak az elhunyt profiljáról. Ha nem szeretnénk kontroll nélkül hagyni adatlapunkat azt követően, hogy már nem leszünk, akkor ezt a beállítást még most el kell végezni. A hagyatéki kapcsolattartó menüpont a Beállítások, Biztonság opción belül található meg, ide kattintva.
DIGITÁLIS HAGYATÉK Ma már kevesen élik úgy az életüket, hogy semmilyen digitális nyom nem marad utánuk. Még ha nem is rajonganak a közösségi oldalakért, nem írnak blogot és nem vásárolnak online boltokban, de az online adóbevallást vagy banki ügyintézést már csak praktikus okokból is sokan használják, fényképeinket többnyire számítógépen tároljuk, így szinte észrevétlenül folyik bele életünkbe a digitális világ. Digitális élet a halál után? Már ez sem lehetetlen - Privátbankár.hu. De mi történik ezekkel a nyomokkal halálunk után, és miért érdemes már életünkben foglalkozni ezzel a kérdéssel? Az utánunk digitálisan fennmaradó nyomok sorsáról ugyanúgy rendelkezhetünk előre, mint egyéb vagyontárgyainkról, kézzel vezetett naplóinkról, sőt kifejezetten használhatunk is bizonyos eszközöket arra, hogy saját szándékainknak megfelelően alakítsuk ki a rólunk halálunk után őrzött emlékeket. Mivel az alkalmazások többsége a megadott személyes adatainkat, bejegyzéseinket, feltöltött fényképeinket is tárolja, ezért minden egyes adat, gondolat, fénykép megosztását érdemes annak megfelelően átgondolni, hogy ezek akár halálunk után is láthatók lesznek, de az már nem biztos, hogy a szerkesztés vagy a törlés lehetősége is megmarad.
Érdekes adat egyébként, hogy állítólag 2098-ra több halott profil lesz, mint élő. Facebook, mint digitális temető, na jó ez már tényleg nagyon morbid. Egyes becslések szerint már napjainkban is durván 30 millió halott profil van a Facebook-on. Google A Google fiókunkon lehetőségünk van egy úgy nevezett Inaktív fiók kezelőt megnevezni. Az Inaktív fiók kezelője lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy fiókadataik egyes részeit megosszák, illetve valakit értesítsenek, ha egy adott ideig inaktívak. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a Google észleli, hogy ez bizonyos ideje nem használod a fiókodat. Lehet-e örökölni, netán örökbe adni internetes dolgainkat?. Ennek során ellenőrzik legutóbbi bejelentkezéseidet, a saját tevékenységek oldalon található legutóbbi tevékenységeidet, a Gmail használatodat a telefonodon, illetve Androidos bejelentkezéseidet. Majd az általad megjelölt személy, a beállítások során általad megadott tárggyal és szöveggel e-mailt kap a Google-től. Ezt az e-mailt a Google kiegészíti egy lábjegyzettel, amelyben elmagyarázzák, hogy te utasítottad őket arra, hogy e-mailt küldjenek a nevedben, miután te már nem használod többé a fiókodat.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. márc 17. 7:08 Egy chatprogram segítségével lehetőségünk lehet arra, hogy elhunyt szeretteink másolatával beszélgessünk /Illusztráció: AFP Talán mindenki ismeri azt az érzést, amikor egyik barátja, családtagja, ismerőse elvesztése után az illető Facebook-profilja még mindig olyan, mintha aktívan működne mindaddig, amíg nem törlik az adiminisztrátorok vagy emlékoldallá nem alakítják. Eugenia Kuyda legjobb barátja 2015 novemberében halt meg, és azóta azon dolgozik, hogyan tudná "visszahozni" őt a digitális térbe a mesterséges intelligencia segítségével - írja a. Mindig nehéz feldolgozni, ha egyik barátunk, családtagunk távozik az élők sorából. Napjainkban könnyen felidézhetjük beszélgetéseinket, hiszen bármikor visszakereshetjük őket. Az elhunyt idővonalán végig pörgethetünk Facebookon, ha korábban nem állította be a "hagyatéki kapcsolattartó" funkciót (ennek segítségével tudják törölni, vagy emlékoldallá alakítani az egykori felhasználó profilját).
Akkor is érték, ha már nem egy szekrényt kell majd fenntartani a nagy cuccainknak, hanem egy felhőtárhelyet fizetni. Bár sok szempontból kétségkívül egyszerűbb. A Google szolgáltatásainál egyébként úgy működik a dolog, hogy két év teljes inaktivitás után, ha van megadott "trusted contact"-od, akkor ő fog kapni egy üzenetet, hogy a fiókodat törölni fogják, ha nem használod, és egy linket, ahonnan letöltheti a fiókodhoz tartozó adatokat – így azok nem vesznek el. Mondhatnám, szép feladat nekünk, a hatalmas adathalmazt továbbörökítő generációnak, hogy ezeket az információkat szépen rendszerezzük, hogy az örököseink majd könnyedén kihámozhassák belőle a lényeget, de hát magamról tudom, hogy ha most nekiállnék selejtezni a fotóimat, adataimat, talán tíz év alatt az eddig összegyűlt dolgok végére érnék – de közben ugyanúgy gyűlnének az újabb és újabb tartalmak! Ráadásul, mint olyasvalaki, aki már őriz számára fontos örökséget, pontosan tudom, hogy egy bevásárlólista is szívbemarkoló emlék lehet (úgyhogy majd könnyek között pörgethetik a 2343454 kis listámat).
Az örököseidnek így sokkal könnyebb dolguk lesz, mert minden digitális vagyontárgyad egy helyen van listázva. Persze az Everplans is fizetős, évente 75 dollárba kerül. Egyes 2019-es becslések szerint 30 millió profiloldal létezik a Facebookon, amely már túlélte a felhasználóját. Örökül hagyhatók-e az online könyvek vagy videójátékok, amelyeket már megvásároltak? Ha megveszünk egy hagyományos könyvet, az a mi tulajdonunk és halálunk után az örököseinkre száll. Az online könyvek, ha fizetett értük, nem képezik a vásárló tulajdonát: a pénzéért csak a használat jogát kapta meg, amely a halálával elvész. Ha az örökösei hozzá is férnek a Kindle-jéhez, jogilag a kalózfelhasználás bűntettét követik el. Facebook-emlékoldalak Egyes 2019-es becslések szerint 30 millió profiloldal létezik a Facebookon, amely már túlélte a felhasználóját. Ez a szám a század végéig, azaz a 2100-as évig 3-4 milliárdra növekedhet. A többé-kevésbé közeli hozzátartozókról vagy közszereplőkről szóló gyászhírek egyaránt kegyetlen módon sorjáznak az üzenőfalon, sokszor felkészületlenül érve a júzereket.