A torony 5 szintes. Az elsőn szegmensíves záródású ablak, a másodikon a lépcsőház boltíves üvegablaka, fölötte kör alakú ablakkal. A harmadik szinten a három harang lakhelyéül szolgáló harangház található. A negyediken egy fűthető szoba van berendezve. Valaha ez volt a harangozó tartózkodási helye. A harangház és a tűzőrszoba közötti erkély a 19. század végén épült, egészen addig a szoba ajtaja előtt egy kis franciaerkély volt. A tornyot sátortető zárja. Csúcsán kehely áll. A templom külsején a barokkon kívül reneszánsz stíluselemek is megjelennek. Evangélikus Nagytemplom Békéscsaba – Békésvidék. A két oldalhomlokzat kiképzése megegyezik a hátsó homlokzatéval. Mindegyiken 2-2 félköríves ablak áll, közöttük edikulás keretezésű, félöríves ajtóval. A homlokzatok egyenes záródásúak (a nyeregtetők nem kontyoltak). A templombelseje és berendezése sem értéktelen. A kb. 1500 személyt befogadni képes templom berendezése kissé szokatlan, mert az orgonakarzat nem a toronyfelőli oldalon, hanem az oldalsó bejárat fölött áll. Ezen helyezkedik el a szép, méltóságteljes orgona, mely előtt kicsi pozitívorgona is épült.
A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták. A paplak 1729-ben épült. Amikor Tessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Tessedik Sámuel (1710–1749) – aki Tessedik Sámuel közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét. Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével. Felszentelték a felújított evangélikus kistemplomot Békéscsabán. A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt!
Színes, színtelen k... Megosztom Látnivaló kereső Békéscsaba Partnereink Facebook
Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc A török után elnéptelenedett városba báró Harruckern János közvetítésével felvidéki evangélikus tótok érkeztek 1718-ban. Első templomuk fala rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt épület volt. Ebben az időben ugyanis a császári udvar nem nézte jó szemmel a protestáns templomok építését. A csabai evangélikusok azt gondolták, hogy minél egyszerűbb és kisebb templomot építenek maguknak, annál kevesebb baj származhat belőle. Pár évvel később vályogtemplommá építették át. A 18. században lelkésze lett Tessedik Sámuel a legnevesebb magyar evangélikus prédikátor (apja a híres agrártudós Tessediknek). Öt éves békéscsabai szolgálata során az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Szűk volt számukra a vályogtemplom, ezért új templom építésének gondolatát vetették fel. Evangélikus nagytemplom | Békéscsaba. A város legrégebbi temploma 1743-ban épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. A szájhagyomány szerint Tessedik gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson.
In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17. ) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Dedinszky Gyula: Szól a harang: harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba: Dedinszky Gy., 1966. 2–3. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. 144. szám (1991. június 21. ) 5. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. 35. szám. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. 242. október 14. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. 249. október 24. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad: Tichy ny., 1845 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete. Ford. Kovács Pál. szám 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére.
A békéscsabai templom tornyának sisakja eredetileg jóval magasabb volt, mely magassága a teljes toronyénak 1/3-a volt, de a gyülekezet kívánságára 1843-ban Guldner Ferenc és Fliegel János kisebb, szolidabb tornyot terveztek a templomnak. Sajnos ennek az impozáns és európai szinten is kiemelkedő alkotásnak az I. Világháború óta nincsen haragja, mióta azt hatósági szinten kisajátították. Orgonája egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, mely Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája. Még több hazai 'leg'-re vagy kíváncsi? Akkor!
Szarvas Péter polgármester elmondta: történelmileg is fontos volt a vasárnapi esemény, az evangélikus kistemplomban. Hozzátette, hogy az épület sok mindent kibírt már, és a felújításnak köszönhetően ez még hosszú ideig így is lesz: a templom szolgálja a lakosságot és az evangélikus gyülekezetet. – Városunk akkor fog boldogulni és gazdagodni, hogyha a szeretet a megbékélés, az erényesség és a tisztelet útján járnak az itt élő békéscsabaiak, mint ahogy teszik ezt az evangélikus gyülekezetben is – fogalmazott Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is fontosnak tartja a kistemplom felszentelését, és a felújítást. – A templom Békéscsaba ikonikus épülete, és olyan állapotban volt már, amit orvosolni kellett. A létesítmény közel 700 millió forintból újulhatott meg, ami nemcsak az evangélikus közösség, hanem mindannyiunk számára nagy öröm – tette hozzá Herczeg Tamás.
4. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A december 28-án megjelent Magyar Közlönyben megjelent, "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. 28. ) ndelet módosítja a november 18-án kihirdetett, "az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról" szóló 353/2016 (XI. 18. ) Korm. rendeletet. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. ) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. | E-építés portál. 15. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.
(VI. 13. rendeletet is. A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. A rendelet az "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. ) ndelet alapján történt módosítása alapján nem lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint felelősségbiztosítás hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, illetve a kivitelezés sem kezdhető meg. A kivitelezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.