Egyrészt Endre ugyanúgy kerül az események középpontjába, mint Bánk, másrészt az őt ért veszteség (szeretett hitvese elvesztése) tragikus is. A pályázaton a Bánk bán nem nyert díjat, az eredményhirdetéskor még csak meg sem említették. Az 1815-os első változat alig hasonlít valamiben a véglegesre (a kézirat is csak véletlenül került elő a 20. században). Katona Józsefet barátja, Bárány Boldizsár Rosta című munkája késztette a Bánk bán átdolgozására, amely egy recenzió volt (1817). A szerző megfogadta a recenzens jó tanácsait. A Bánk bán nyomtatásban 1820-ban jelent meg Kecskeméten, első színházi előadása pedig Kassán volt 1833-ban. A Bánk bán témája Nagyon sokrétű: politikai és magánéleti konfliktusokat ötvöz. Van egy élősködő idegen hatalom, és vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Katona Józsefet elsősorban az uralkodó elleni merényletek érdekelték a történelemből. Nem ő volt az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs 16. századi német író dolgozta fel elsőként szépirodalmi formában.
Jelképezi a megosztottságot, az erőt, a becsületességet, a tisztességet. Bánk bán figurája nagyon közel áll hozzám. Vidnyánszky Attila rendezésében az opera pedig tökéletes. " – nyilatkozta a bemutató előtt a címszereplőt alakító világhírű operaénekes, Molnár Levente. És valóban, melyik mű lehetne jobb megkoronázása az államalapítás évfordulójának, mint ez az örök és egyetemes emberi érzések dinamikáján alapuló, a Shakespeare-i királydrámák mélységeit, s a zenei erőt egyaránt megcsillogtató lendületes, örökérvényű történet. "A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű a három nemzeti klasszikus drámák közül. Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával. Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel"– mondta korábban Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, aki többször is megrendezte már Katona József drámai művét és Erkel operáját is. "Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait.
A Bánk bán nemzeti operával ünnepel az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen a Margitszigeti Szabadtéri Színház. Idén, a tavalyi bemutató után, ismét visszatér a Margitsziget nagyszínpadára Erkel Ferenc három felvonásos remekműve, a Bánk bán, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében. © Margitszigeti Szinház, Éder Vera Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József drámájával, mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A sikerét, és a népszerűségét őrző nemezti operánk színrevitele, nemzeti ünnepeink kiemelkedő eseménye. "A Bánk bán történetvezetése, az áradó, energikus, kifejező dallamok, a nagyzenekari és kórusrészletek, a csodálatos zenei atmoszféra, a rendezés és a színpadi látvány felejthetetlen és midig újra élhető élményt képes nyújtani.
Egy erszényt nyom az elgyötört ember kezébe. Biberach érkezik a szörnyű hírrel: Melindát meggyalázták, de az asszony is hamarosan megjelenik, az őrület határán van. Bánk megátkozza gyermeküket, de Melinda könyörgése és az asszony hajdani szépségének és tisztaságának emléke Bánkot megbocsátásra készteti, s arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát – kit egy gyorsan szárnyaló nyíl rémképe üldöz – és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába. Bánk a kései óra ellenére Gertrud lakrészébe indul. A királyné számon kéri rajta hirtelen visszatértét, a nagyúr pedig a királynén azt, hogy a haza sérelmeit meg sem próbálta orvosolni. A királyné halállal fenyegeti Bánkot, aki ekkor Melinda becsületét is számon kéri rajta. Gertrud megátkozza őket és Ottót is. A nővére segélykiáltására belépő herceg Bánkot meglátván elmenekül. Gertrud tőrt ránt, de végül Bánk kerekedik fölül. III. felvonás Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellátások után a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2) bekezdés szerinti változás következett be. (4) Ha a jogosult több, az (1) bekezdés szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni. 2. § (1) A tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, az 1. § alapján tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegével. (2) Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a tizenharmadik havi ellátás összege a tárgyévet megelőző év december havi ellátásnak a tárgyév január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összegével egyezik meg. 3. Keresés. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a tizenharmadik havi ellátásra a tizenharmadik havi nyugdíj szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ahol jogszabály tizenharmadik havi nyugdíjat említi, azon tizenharmadik havi ellátást kell érteni.
(2) A központi költségvetés a) a Magyar Államkincstárnak megtéríti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nem finanszírozható, a b) pontban nem említett tizenharmadik havi ellátás, b) a Hadigondozottak Közalapítványának megtéríti az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás fedezetét és azok végrehajtási költségeit. (3) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás fedezetét és a végrehajtás költségeit. 4. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba. 5. A tizenharmadik év. § A tizenharmadik havi ellátás összege a 2. §-ban foglaltaktól eltérően a) a 2021. évben a 2. § szerinti összeg 25%-a, b) a 2022. § szerinti összeg 50%-a, c) a 2023. § szerinti összeg 75%-a.
A jövő évre szóló költségvetés 5, 2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, elemzők azonban most már 6-6, 5 százalék közötti bővülést jeleznek előre. Márpedig e többletnövekedés bőven kiadhatja a többlet-nyugdíjemelés fedezetét. A többlet-GDP-növekedés egyébként további jó hír az idősebbeknek, hiszen 3, 5 százalékos GDP-bővülés fölött jövő novemberben is jár a nyugdíjprémium, várhatóan 50-60 ezer forint közötti összegben.
A Medgyessy-kormány éveinek hat százalék körüli államháztartási deficitjével és főleg a Gyurcsány-kormány 2006-os 9 százalékos túlköltekezésével szemben ugyanis 2012–14-ben csupán 2-3 százalék között volt az államháztartási hiány, 2015–19 között pedig két százalék környékén stabilizálódott. A tavalyi koronavírus-válság ugyan 8, 1 százalékra lökte, a rendkívül erős alapok azonban ezúttal lehetővé tették a megszorítások helyett gazdasági élénkítő politika megvalósítását. Ennek része a nyugdíjintézkedések mellett a 25 év alatti fiatalok jövedelemadó-mentességée vagy a gyermekes szülőknek februárra beígért teljes szja-visszatérítés. A cél, hogy a keletkezett többletjövedelmek visszapörögjenek a gazdaságba, és olyan GDP-többletet keletkeztessenek, amely utólag megteremti e kifizetések alapját is. A tizenharmadik év videa. Növekedés és nyugdíjemelés A 13. havi nyugdíj költségvetési szempontból nem nagy áldozat. A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az egyheti többlet folyósítása 77, 6 milliárd forintba került, vagyis a teljes juttatás valamivel meghaladhatja a 300 milliárd forintot.