Polgári búcsúztató Polgári búcsúztatás tartalmi elemei: Elhunyt neve. Születési helye, éve. Gyermekkori évek. Hol tanult, hol végezte az iskoláit? Hol dolgozott utoljára, volt-e elismerése, kitüntetése, stb. Mikor kötött házasságot. Milyen volt a kapcsolata a családdal. Vannak-e gyermekei, unokái, milyen volt a viszonya hozzájuk. Volt-e hobbija. Mi volt a halál oka. Kik búcsúznak Tőle. TÖRZSÖK | Kegyeleti szolgáltatások. Polgári búcsúztatás menete: 1. A búcsúztató a ravatalozás helyszínén, egy álltala megfogalmazott szöveggel az elhunyt életét mondja el, mely tartalmazhat szépirodalmi művet, család kérésére egyes esetekben éneket. 2. A gyászoló család kérése és igénye szerint elbúcsúztatja az elhunytat családjától, barátaitól, munkatársaitól. 3. Gyászmenet elindul a temetkezési helyre. 4. Végső gyászbeszéd, igény szerint vers, szépirodalmi mű, idézet. 5. A koszorúk elhelyezése után a szónok, majd a gyászoló közönség a családnak részvétet nyilvánít. A búcsúbeszéd megkezdése előtt halk várakozó zene szól a ravatalozóban vagy a szórásos temetés esetén közvetlenül a szóróparcellánál.
Létezik olyan Bio urna, amely egy fa magját tartalmazza speciális, csírázást elősegítő közegben. Ha az elhunyt hamvait ebben helyezik el, az urna földbeültetése után a mag a hamvakon hajt ki és fejlődik fává, így állítva méltó és élő emléket az elhunytnak. Szerettük, halála után egy új élet útján tér vissza a természetbe. Ebben az esetben a család által kiválasztott helyszínen gyűlnek össze a hozzátartozók az általam elegánsan feldíszített ravatal körül. A meghitt és személyes búcsúztató elhangzása után a kiválasztott fa tövénél hantoljuk el a lebomló urnát. Keressen bizalommal, amennyiben szeretne rokonától olyan szertartással elbúcsúzni, amely az elhunyt vagy a család szemléletével megegyező. A búcsúszertartás még személyre szabottabb, családiasabb lehet az elhunyt kedvenc zenéivel és az életéről szóló történetekkel, a család meghitt együttlétével. Feladatomnak tekintem vígaszt nyújtani ebben a zaklatott időszakban. Számomra is felemelő érzés, amikor a szertartás után a hála szavaival köszönik meg, hogy megvalósítottam a végső akaratot.
A búcsúztató személy a ravatalozóba megérkezve megáll az elhunyt koporsójánál vagy urnájánál, meghajlással tiszteletét fejezi ki és megkezdi a temetési beszédet. Ezzel a momentummal veszi kezdetét a temetési szertartás. A búcsúztató személy a családdal előre egyeztetett búcsúzó szöveget adja elő, melyben lehetnek versek, énekek esetleg imádságok is. Általánosan elmondható, hogy a beszéd elgondolkoztató momentumokat említ fel ami az elhunyttal történt élete folyamán illetve valamelyest megpróbál megnyugvást hozni a gyászoló egybegyűltek részére. A ravatalozóból a gyászmenet - élén a búcsúztató személy vezetésével - utolsó útjára kíséri az elhunytat a végső nyughelyéül szolgáló sírhelyhez. Itt a búcsúztató személy egy vers elszavalásával köszön el az elhunyttól és utána a család nevében, a családtagokat egyenként, nevükön felsorolva véglegesen és visszavonhatatlanul örök búcsút vesz szeretett halottuktól. A koporsó behantolása vagy az urna sírhelybe történő behelyezése után a temetési szertartás lezárásaként, a búcsúztató személy megköszöni a gyászolóknak a megjelenésüket, valamint az emlékezés virágait, majd elsőként lép a közvetlen hozzátartozókhoz és részvétet nyilvánít.
Koszorúzások Debrecenben október 23-án Szerző: | Közzétéve: 2017. 10. 12. 16:41 | Frissítve: 2017. 16:43 Debrecen – A koszorúzni kívánó társadalmi és civil szervezetek részvételi szándékukat a nemzeti ünnepen október 18-ig jelezhetik. Debrecen önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc 61., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 28. évfordulója tiszteletére október 23-án – hétfőn – megemlékezést és koszorúzásokat rendez. 8 óra: Az Országzászló felvonása a Bem téren, katonai tiszteletadással 8. 30: Koszorúzás az ÁVH-s sortűz áldozatainak emléktáblájánál (Kossuth utca 8. ) 9. 30: Ünnepi megemlékezés Melocco Miklós '56-os emlékművénél (Egyetemi Református Templom előtti tér, Egyetem tér 1. ) Beszédet mond: Papp László, Debrecen polgármestere, majd ünnepi műsor és koszorúzás következik. 17 óra: Az Országzászló levonása a Bem téren, katonai tiszteletadással 18 óra: Közös mécsesgyújtás az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni hőseinek és áldozatainak emlékművénél (Kossuth utca 10. )
Alapítvány 2006. emlékmű-állítás a Harruckern téren, ma Október 23. tér 2009. Kiváló Polgár (Gyula) 2013. művészeti emlékverseny indul 1956-os témában 2018. december 16. meghal Budapesten Szöveg: Fodor György Fotó: Bagyinszki Zoltán Program előkészítés:PatakyLászló Ma volt a sikeres Gyulavári emlékező program- Bandi bácsi szülinapjával egyben. 2019. november 29. Bagyinszki Zoltán szöveg és képriport: Bagyinszki Zoltán 2019. Október 23-án hagyományainkhoz híven a városi koszorúzási ünnepségeket követően " kis delegáció " koszorúkat helyezet el a gyulai hősök és mártírok sírjainál, emlékműveinél. Gyula: Városháza, Református Új temető- Nádházi János a Gyulai Forradalmi Tanács elnöke, Békéscsaba: RK. temető-a 2 mártír nyughelyénél és a volt laktanya épülete ahol- Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt 1957 tavaszán kivégezték. Köztudott a kiskatonák, akik parancsot kaptak a kivégzésre, nem voltak hajlandók a parancs végrehajtására. A delegáció tagjai voltak: dr. Görgényi Ernő polgármester úr, Bagyinszki Zoltán az Okt.
megemlékezés » Október 23. – Koszorúzás Vörösváron Koszorúzás az 1956-os forradalom és szabadásgharc évfordulóján a Hősök terén, a Hősök emlékműnél Tovább » Október 23. Pilisszentivánon Emlékezés az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Koszorúzás az '56-os emlékműnél, majd ünnepség és az önkormányzati kitüntetések átadása a Díszédet mond: Poppréné Révay Gyöngyi, Pilisszentiván polgármestere és Dobson Tibor dandártábornok Tovább » Október 23. Pilisvörösváron Pilisvörösvár polgármestere, Dr. Fetter Ádám ünnepi beszéde az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából a Művészetek Házában Tovább » Október 23. Solymáron Emlékezés az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Beszédet mond Gaal-Hasulyó Bernadett önkormányzati képviselő, közreműködik: Domak Lilla, Bővíz Flóra, Toldi Dorka és dr. Tóth Piroska Anna Tovább » Trianon 100 – Megemlékezés Pilisszentivánon Megemlékezés a békediktátum 100 éves évfordulójának alkalmából Pilisszentivánon, a Trianon emlékműnél. Beszédet, verset mond: Baranyi Krisztina, művelődésszervező, Kovács Gábor, cserkészparancsnok, Milbich Mihályné, iskolaigazgató, Marlokné Somogyi Ildikó, önkormányzati képviselő, B. Szabó Károly, önkormányzati képviselő, Poppréné Tovább » Trianon 100 – Solymár Megemlékezés a békediktátum 100 éves évfordulójának alkalmából Solymáron, egyben a Templom téren elhelyezett Trianon-emlékmű megáldása.
Köszöntőt mondott dr. Görgényi Ernő polgármester. 56-os Veterán találkozónk tegnap esti hangulatos program életképeit Rusznyák Csaba fotográfus készítette. A vacsorához Bandi bácsi az alapítvány alapítója, 56-os polgármestert megidéző kiállítás is csatlakozott. (fotó: Bagyinszki Zoltán) Feleségét, Marika nénit is köszönthettük. A program előtt a város 56-os emlékműveinél és emléktábláinál tisztelgő koszorút helyeztünk el. Október 23 Alapítvány kuratóriuma
1956-ra emlékezve arról kell szólnunk, ami felemelő benne, hiszen 1956 olyan szellemi, erkölcsi tőkéje ennek a nemzetnek, amelynek be kell vonulnia évszázadokra a magyar történelmi mitológiába – Antall József szavait idézve mondta el ünnepi beszédét az október 23-ai megemlékezésen a város polgármestere. A városházán tartott ünnepség után az emlékezők a Szabadság fájánál és az 56-os emléktábláknál helyezték el koszorúikat.
A pártok, társadalmi és civil szervezetek koszorúzási szándékukat október 18-ig jelezhetik írásban a e-mail címre. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Ha visszagondolok, talán az volt a legszebb, hogy végig öröm és rokonszenv kísért bennünket a járdákról, az ablakokból – egyetlen rosszalló, elítélő hang se volt ("miért nem tanultok inkább? "), amilyeneket mostanában, az utóbbi években tüntetéseinken hallottam. Már csak néhány jelszóra emlékszem: "Tüntetni nem tilos, Mondjon le a Piros! " "Mondjon le a Bata, miniszternek buta! " "Azt kérdezik Pesten, Budán, hova lett a magyar urán? " de hogy ezeket ki, hol találta ki és kezdeményezte, nem a Kossuth téren várakoztunk, odajött hozzánk egy fiatal nő, környékbeli lakos, és elmondta, hogy gondolkozott, a kislányát magával hozza-e, de mégse tette, mit lehet tudni, mi lesz. Hogy kinevettük! Ugyan mi lenne? a diákotthon közel volt a Bródy Sándor utcához, reggelre már hallatszott a puskaropogás. Azután láttuk az ablakból, hogy a Nemzeti Múzeum Afrika-kiállítása é szívemből kívánom mindenkinek, hogy éljen meg ilyen szép napot – de a másnap reggel nélkül. " Szepesi Hajnal