2008. 01. 29., 9:39 | Utolsó módosítás: 2008. 29., 10:08 | Ha az erősségekre kérdeznek rá, említsünk konkrét példákat Mit tegyünk, ha állásinterjún arra kérnek, említsünk néhány pozitív tulajdonságot? Érdemes már az interjú előtt készülni a kérdésre, éles helyzetben, felkészületlenül ugyanis könnyen zavarba jöhetünk. Ráadásul az önjellemzést túlzott önbizalommal kezelők könnyen pökhendinek, míg a visszafogottabbak szerénynek, félénknek tűnhetnek az interjún. Tanácsos kerülni a következő szófordulatokat: "Nagyképűség / szerénytelenség nélkül állíthatom... ", "Talán túlzottan magabiztosnak tűnhet, amit mondok, de... Állásinterjú Gyengeség Válasz. ". Ezek ugyanis pont azokról a nemkívánatos tulajdonságokról győzik meg az interjúztatót, amelyektől az álláskereső igyekezne elhatárolódni. "Visszatetszést kelt, ha egy pályakezdő, vagy néhány éves munkatapasztalattal rendelkező fiatal így méltatja magát interjún. Ő nem bizonyított még eleget állításai alátámasztásához. Ráadásul a hazai munkakultúrától távol áll a túlzott önbizalomra alapozó, amerikai típusú önmenedzselés: így ez a viselkedés még számottevő szakmai múlttal a hátunk mögött is kicsaphatja a biztosítékot" - hívja fel a figyelmet Joó Zsuzsanna karriertanácsadó.
A jó hír az, hogy szinte minden gyengeség, ami az állásinterjúkon előfordulhat, leküzdhető. A lényeg az, hogy tudjuk, mit és hogyan kell tennünk. A legfontosabb, hogy őszintén megismerd a gyengeségeidet és az erősségeidet. Inkább arra koncentrálj, hogy mit tudsz hozzátenni, mint arra, hogy mi az, amid nincs. Állásinterjú gyengeségek példa tár. Ne feledje, hogy az erős személyiségjegyeire is összpontosítson a gyenge személyiségjegyeihez képest. Az önismeret fontos, amikor a gyengeségeid és erősségeid leküzdéséről van szó. Ha erős vagy, hiteles és az erősségeidre koncentrálsz, a gyengeségeid kevésbé fognak látszani, és őszintébbnek és becsületesebbnek fogsz tűnni.
Őszintének lenni. Végül, bár pozitív akar lenni, őszinte legyél is. Az olyan válaszok, mint például: "Nincs semmiféle hibám", nem megfelelőek. Karrier
A díszletet Balázs Juli, a jelmezt Kiss Tibor tervezte. Március 25-én tartják az Örkény Színház következő nagyszínpadi bemutatóját: Szabó Magda Az ajtó című regényét Gáspár Ildikó koncertszínházi formában állítja színpadra. A színház közleményében a rendezőt idézik, aki elmondta: Szabó Magda életművét csak részleteiben ismeri. A regényt is csak Szabó István filmje után olvasta el, de már akkor is azt látta meg benne, hogy Emerenc szerepét mintha Pogány Juditnak írták volna, Magdáét pedig Szandtner Annának. Nem a regény népszerűsége, hanem a színész volt a kiindulópontom – idézik a rendezőt a közleményben. Mint írják, az előadás látványvilágát két erős szimbólum határozza meg: egyrészt a Colosseum, amelyben Antal Csaba díszlettervező Szabó Magda mitológia iránti érdeklődését öntötte formába, másrészt a fémes repülő csészealj, amely Emerenc alakjának idegenségére utal. Szabados Luca jelmezei ez utóbbira játszanak rá, kiindulópontját a hatvanas-hetvenes évek úgynevezett "space age" divatirányzata adja.
Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. Nem lehet véletlen, hogy Szabó Magda egyik legnagyobb hatású regénye épp ezt a címet kapta, ahogy az sem, hogy a mű az archetípusokra utaló, visszatérő álommal kezdődik és végződik. Az ajtó Szeredás Emerenc története, egy asszonyé, aki kenyerét takarítással, főzéssel, gondnokoskodással kereső mindenesként lép be Szabó Magda életébe. Már az első pillanattól egyértelművé válik, hogy a feltételeket nem a gazda, hanem az alkalmazott szabja meg; a munka, mi több, kifejezetten a kétkezi munka Emerenc számára nem annyira pénzkereseti forrás, mint természetes létállapot, ami nélkül az idős, de meglett kora ellenére jó karban lévő nő elképzelhetetlennek tartaná mindennapjait. Emerenc meggyőződésében megingathatatlan, akaratát mindenkor könyörtelenül keresztülvivő, jószerével zsarnoki jellem, aki éppúgy képes idomítani munkaadóját, mint a hóhaláltól megmentett kan kutyát, Violát.
(Borítókép: Jelenet Szabó Magda: Az ajtó című darabból. Fotó: Horváth Judit)
De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Kortárs Regény Az alkotni tudás kegyelem eredménye, annyi mindennek meg kell hozzá lennie, hogy sikerüljön, izgalomnak és nyugalomnak, belső csendnek és olyan feszítő indulatnak, ami édes is, meg keserű is. Az ember nem tudja mindig, mikor követ el megbocsáthatatlant, de azért él benne valami gyanú, ha megtette. Isten általában nem figyel ránk, ha kérünk valamit, de amitől félünk, mindig megadja. Az írás nem szelíd gazda, a mondatok, ha abbahagyjuk őket, sosem folytathatók eredeti minőségükben, az új fogalmazásban a szöveg íve elgörbül, statikája nem biztosít többé semmit. Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot.
Szava ellen nincs apelláta, döntéseinél felesleges minden vita, szeretetének zsarnoksága előtt fejet hajt művész és zöldségeskofa.
Rajta van az a teher is, hogy a fejgépes-vallomásos-bűntudatos részeket abszolválja, ezek azonban egy emóciójú, összegző helyzetek. A felemelt mutatóujj (tanítás, figyelmeztetés) utólagos kínosságát hozzák inkább, mint a megtisztulást. Kicsi és finom alakítás Martos Hanga egyetemi hallgatóé, aki a fiatal Emerencet idézi meg álomképekben, szimultán is a valós történésekkel. A rendezői koncepció adta csekély jelenléttel, de annál nagyobb előadásbeli jelentőséggel a fiatal színésznő szabálytalan szépsége, alkata okán is élni tud. Iza: A regényben Emerencnek három barátnője van, a színpadra most kettő léphetett: Sutu, a gyümölcsösbódés és Polett, a vasalónő, Adélka eltűnt. Mindkét színésznőt szívből sajnáltam, a regénybeli karakterekhez köszönőviszonyuk sem volt színpadi jelmezeiknek, holott jellemük hasonlott, de színpadi ruhájuk erősen lehatárolta játékterüket, a lehetséges szerepépítést. Polett (Gidró Katalin) külsőleg akár Betty Boop, a Paramount által kitalált rajzfilmfigura a '30-as évekből, cipőgombszerű szem, pisze orr, fekete bubifrizura, egy sztereotip francia nőalak, aki kicsit azért hajazott Popeye feleségére, Olivára is.