Login Store Community Support Change language View desktop website Horváth Rudolf Horváth-R Location Hungary ABOUT Horváth Rudolf - Min 11. Életév Betöltése! - A Chet-ben Káromkodni TILOS! - Csoporttagok Meghívása [Csak Engedélyel]! - Ha bármi probléma van, szólj adminnak, moderátornak! - Kovnoj Közben Kovetési Távolság Min. 100-150m! - Kovnoj Közben Nincs Előzés TILOS! - Kovnoj Közben Nem Hajtúnk Át Senkin [Még a No Collison-on sem]! - Ha már elválaltál egy fuvart addig nem mondhatod le amíg nem viszed le! HORVÁTH RUDOLF - PÉR LSE - MLSZ adatbank. - Ha egyedül vagy és viszel fuvart akkor szabadon lemondhatod! - Ha Nem akarod le vinni akkor ne kezd el, Ha Kovnoj Van akkor el kell fogadni! - ETS2/ATS-ben a Cégnév Horváth Rudolf és kötelezöen legyen a neved mellet [PlayerTag] a cégnév [Élénk Pirossal]! - Cégnév Átírása Azonnali Kirugással, Kitiltással Jár! - Károsodott Pótkocsiért felelősséget nem válalunk akkor is le kell vinned! - Ne Problémázz hogy nem kaptál semmit amikor levitted a rakományt! - Ha szeretnél a neved elé teheted a cégnevet!
Cisco epc3925 wifi sebesség mac Mikor utalják a nyugdíjprémiumot drive Junior teljes film magyarul La festa forró csoki készítése
2021. április 11. - 09:25 Magyarul A fenntartható halászat valódi arca címmel jelent meg egy új dokumentumfilm március 24-én a Netflixen. Forrás: NETFLIX A dokumentumfilmes műfaj szépsége, hogy általában mindenki számára releváns témákat boncolgat, és mindig kiderül, hogy tényleg az élet írja a legjobb, legérdekesebb, legszövevényesebb történeteket. A Netflix által megjelent A fenntartható halászat valódi arca ( Seaspiracy) című filmben inkább a zord valósággal szembesülünk, de a megrázó adatok és képsorok ellenére nagyon is érdemes megnézni a filmet, mivel remek beszélgetéseket, gondolkodást indíthat el az alkotás. A magyar felirattal is elérhető film az idő rövidsége (89 perc hosszú a doksi) miatt nem ás feltétlen a mélyére egy-egy témának – a konkrét fajokból is a legnépszerűbbeket, például a lazacot és a rákot emelik ki –, inkább egy átfogó képet kapunk a kereskedelmi halászat pusztító mivoltáról. A filmben számos szakértő megszólal, és több országon is átível a történet. A film összességében szépen rávilágít arra, hogy a probléma maga az ember, mivel a keresletet kielégíteni vágyó kereskedők a nagy pénzeket hajszolják és megfelejtkeznek a természetes ökoszisztéma tiszteletben tartásáról.
A fenntartható halászat valódi arca – kritika A Netflix új dokuja, a lefordíthatatlan szójátékos című Seaspiracy, magyar keresztségben A fenntartható halászat valódi arca, az óceánokat (és így persze az emberiséget is)...
A legkülönfélébb – sokszor veszélyes – helyzetekbe kerül, miközben azt kutatja, milyen áldozatokkal jár a halászat az egyes – elsősorban ázsiai – régiókban, mely részét teszik ki az óceánokban található hulladéknak a halászhálók, és mekkora problémákat jelentenek a melléfogások – a halászat során akaratlanul elejtett állatok. A projekt számos meggyőző adatot és látszólagos leleplezést felsorakoztat, ám ezek közül több is megkérdőjelezhető: helyenként felmerült a tudományos pontatlanság esete, valamint a filmben megkeresett vállalatok szakértői közül a produkció megjelenését követően többen is kiemelték, kiragadták mondataikat szövegkörnyezetükből, illetve a történetbe jól illeszkedő állításokat jelenítettek meg, cáfolatokat, érveléseket nem. Valóban hiányzik, hogy amikor a filmes arról kérdez egy vállalatot, a delfinbarát címkével ellátott halkészítmény valóban az-e, nem hagy teret magyarázatoknak, csak a szikár tényekre koncentrál. A probléma főként ebben rejlik: amikor a környezetvédelemről esik szó, nem minden fekete-fehér, és sokszor az országokon átívelő szervezetek keze is megkötött.
Kutatása során olyan adatokkal találkozott, amiket mintha hét lakat alatt őriznének. Ilyen például az, hogy az óceánok műanyag-szennyezettségének majdnem ötven százalékát a halászhálók teszik ki. Ezenfelül is jelentős százalékot jelent minden egyéb, vízbe került, halászattal kapcsolatos műanyagszemét. Hogy értsük ennek a súlyát, a szívószál ennek a nagy egésznek a 0, 03 százalékát teszi ki. Környezetvédelmi kampányokban vagy klímaváltozással foglalkozó előadásokon mégsem esik szó a halászat által termelt szemét súlyosságáról, csak arról, hogy milyen rossz dolog az egyszer használatos műanyag, ami nyilván tény, de ezek szerint ez csak a probléma kis szelete. Kiderült például, hogy a horogsoros halászat annyi damilt használ, amivel naponta ötszázszor körbe lehetne tekerni a földet. Természetesen ezeknek az adatoknak a birtokában egyből felmerül a kérdés: a tengervédő, környezetvédelmi szervezetek erről miért nem beszélnek? Tabrizi hiába tette fel ezt a kérdést a legnagyobb egyesületeknél, nem kapott választ, így ahhoz, hogy megértse a hallgatás okát, követte a pénz útját.