000. 000 US$ (becsült) Forgalmazás Forgalmazó Sci-Fi Channel InterCom Bemutató 2000. december 3. 2001. július 4. Eredeti adó SyFy Díj(ak) Legjobb fényképezés (2. rész) és legjobb vizuális effektusok (1. rész) Emmy-díj Kronológia Következő A Dűne gyermekei További információk IMDb A Frank Herbert: Dűne ( angolul: Frank Herbert's Dune) egy háromrészes minisorozat az 1965 -ös Frank Herbert -regény, A Dűne alapján. Írta és rendezte John Harrison, a szereplők közti húzónév William Hurt (Leto Atredies herceg), a fényképezést pedig Vittorio Storaro végezte. A minisorozat és folytatása kettő a három legsikeresebb műsor közül, melyet a Sci-Fi Channel közvetített. [1] Az amerikai Sci Fi Channel tűzte először műsorára 2000. december 3-án, mielőtt kiadták DVD -n. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Színész 1. szinkron ( HBO) [2] 2. szinkron ( InterCom) [3] Leto Atreides herceg William Hurt Szakácsi Sándor Sörös Sándor Paul Atreides (Muad`Dib) Alec Newman Dányi Krisztián Stohl András Lady Jessica Atreides Saskia Reeves Vándor Éva Duncan Idaho James Watson Lux Ádám Thufir Hawat Jan Vlasák Gruber Hugó Gurney Halleck P. H. Moriarty Reviczky Gábor Dr. Yueh Robert Russell Cs.
De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II. Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe. Unfold
A Dűne Istencsászára READING AGE 16+ Frank Herbert Science Fiction 0 read A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák – az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat. Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról.
Leto Atreides egy kitörni készülő lázadásról ad hírt Ix urainak, akik azonban döntéseikkel a bolygó minden lakóját veszélybe sodorják. Shaddam koronaherceg ármánya pedig ezzel beérni látszik... Eközben Pardot Kynes édeni álma a virágzóvá tett sivatagbolygóról terjedni kezd a Dűne őslakói, a fremenek között, akikben azonban gyanú ébred, milyen motivációk is hajtják a császári planetológust... és hogy valóban képes-e véghez vinni nagyszabású terveit. A New York Times bestseller-regény, a Dűne: Atreides-ház először jelenik meg képregényként Brian Herbert és Kevin J. Anderson tolmácsolásában, akik az eredeti Dűne alkotójának, Frank Herbertnek a jegyzetei alapján írták meg az alapanyagul szolgáló könyvüket, illusztrátorként pedig Dev Pramanik (Paradiso) közreműködött. Jelen gyűjtemény a Dűne: Atreides-ház 5-8. füzetét tartalmazza.
További négy megemlítendő jelöléssel rendelkezhet: egy Szaturnusz-díj, egy ASC-díj, egy C. A. S. -díj és egy Hugo-díj. Érdekességek [ szerkesztés] Lady Jessica szerepére eredetileg Alice Krige -ot kérték fel, de egyéb elfoglaltságai miatt nem ért rá. A folytatásban azonban ő játssza, mivel akkoriban Saskia Reeves volt nagyon elfoglalt. A film elején és végén Julie Cox a narrátor, mely utalás Irulan hercegnő későbbi szerepére, mint az Atredies birodalom történésze. A minisorozatot Univisium (2:1) képaránnyal vették fel, de 16:9-es képaránnyal sugározták.
A Shiro Games játékát a Funcom early accessben indítja útjára, így a fejlesztés során a rajongók korábban is elkezdhetik a fűszerháborút. A Dune: Spice Wars a Steamen jön ki nemsokára early accessben. Ez a korai hozzáférésű verzió lényegében az alapvető élményt már magába foglalja. Lesz négy frakció, teljes lesz a politikai, a kémkedéses és háborús rendszer kidolgozottsága, és három győzelmi feltétellel készül a játék. A korai hozzáféréses időszak alatt sok frissítés jön, így tartalmilag és funkciók tekintetében is bővülni fog. Jönni fog egy új multiplayer mód, játszható frakciókból is több lesz mint a jelenlegi négy, a kampánymód is kiteljesül, de a finomhangolás és a kibalanszolás sem fog elmaradni. Sebastien Vidal, a Shiro Games vezérigazgatója a sajtóközleményben azt írta, hogy rengeteg hatalmas Dűne-rajongó dolgozik a stúdiónál, így valóban izgatottan álltak neki az ezen az univerzumon történő munkához, és reméli, hogy ez a játékban is érzékelhető lesz. A forrásanyag iránti szenvedélyük, illetve a Northgard fejlesztésében megszerzett know-how miatt alig várja már, hogy a játékosok kezébe tehessék (persze képletesen, hiszen digitális megjelenésről van szó…) a Dune: Spice Warst.
A filozófia ellentétnek nevezi őket – könnyű a filozófiának! Az élő ember éli az egyet meg egyet, neki választania kell, mert élete csak egy van és a két lehetőség közt az őrület szakadéka tátong – ezt a szakadékot, a tébolyt, pedig akarattal nem választja még az öngyilkos se, aki élet és halál közül inkább a halált választja, mint ezt a szakadékot. Karinthy Frigyes: Széljegyzetek a "Gólyakalifa" olvasása közben Filozófusnak lenni nem speciális hivatás; a filozófus nem az a felépített eszmény, akinek mintájára az ember önmagát formálhatná annak érdekében, hogy ezt az eszményt elérje; a filozófus léte önmagává lenni akarás, amely a filozofálásban teremt magának teret, lehetőséget és kifejezést. Az athéni iskola festmény aukció. Karl Jaspers A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk. Karl Marx Kiváltképpen a filozófusnak a szokása, hogy csodálkozzék. Nincs ugyanis más kezdete a filozófiának, mint ez. Platón: Theaitétosz; 155 D A filozófálás cselekvés, de nemcsak cselekvés, hanem egyúttal önmagunk állandó szemlélése is e cselekvés közben.
De kurvára nem ez történt, és akárki fog itt kormányozni a huszas-harmincas években, ilyen történelmi esélye és nagy mozgástere nekik már nem lesz.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Arisztotelész Szoborportréja, Palazzo Altaemps, Róma Lásd még Szócikk a Wikipédiában Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Művek a Project Gutenbergben Arisztotelész, (görögül Ἀριστοτέλης), (Kr. e. 384 - Kr. 322) görög tudós, filozófus Idézetek tőle [ szerkesztés] Forrással ellátott [ szerkesztés] Metafizika [ szerkesztés] (Halassy Nagy József ford. ) Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra. (I. könyv 1. Elkészült a festmény, de remélhetőleg az igazi várnak is nekiállnak lassan… : hungary. f. ) Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele. S mi mégis azt hisszük, hogy a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit,... és pedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem. A tapasztalat emberei ugyanis tudják a micsodát, de nem tudják a miértet - az elméleti tudósok pedig a miértnek és az oknak ismerői. Így érthető, hogy csak miután a gyönyörűségre vagy az életszükségletekre irányuló mesterségek feltalálása készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, melyek sem erre, sem azokra nem vonatkoznak, és pedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük.