További, az árveréssel, annak menetével kapcsolatos információért kérjük keresse fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapját!
Itt írtunk róla.
Korábban ismertettük az ingatlan árverések során a lakóingatlanokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Ez az írás az ingatlan árverés egy másik fontos elemét, a becsérték megállapításának szabályait tekinti át. Az ingatlan árverés folyamatának egyik legfontosabb pontja a becsérték megállapítása. Sok esetben már itt eldől az eljárás sikeressége, elhúzódása, felesleges költségektől szabadíthatja meg a feleket a jól meghatározott becsérték. Egy túlzottan magasan meghatározott becsérték ugyanis eladhatatlanná teszi az ingatlant, amely sem a végrehajtást kérőnek, de az adósnak sem érdeke, hiszen az egyikük nem jut a követeléséhez, a másikukat pedig a kamatok halmozódása révén további költségek terhelik. De egy alacsonyan megállapított becsérték sem érdeke a feleknek, mert bár a végrehajtás alatt álló ingatlan vásárlására vélhetően hamar sor kerül az árverésen, de az alacsony vételár nem fogja fedezni a végrehajtást kérő(k) követelését, további végrehajtási cselekményekre lesz szükség, illetőleg az adós sem szabadul az eljárásból, miközben legfőbb vagyontárgyát már elveszítette.
Az árverés lezárását követően a legmagasabb érvényes licitet megtett résztvevőt a végrehajtó iroda értesíti, hogy jelenjen meg a végrehajtónál az árverési jegyzőkönyv aláírása végett. Az árverési vételárat lehetőség szerint banki átutalással kell megfizetni a végrehajtó iroda letéti számlájára. Az árverési vevő jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül köteles megfizetni a vételárat, indokolt esetben legfeljebb 2 hónap halasztás kérhető a vételár kiegyenlítésére. Az árverési előlegként elutalt összeg beleszámít a vételárba, így csak a fennmaradt különbözetet kell megfizetni. A árverési jegyzőkönyv aláírását követően az érdekeltek részére kézbesítjük a jegyzőkönyvet, amely ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Amennyiben nincs jogorvoslat és az árverés jogerőssé válik, a végrehajtó megteszi a szükséges intézkedést a tulajdonjog bejegyzésre. A bejegyzéssel kapcsolatban az új tulajdonos az illetékes földhivataltól kap felhívást az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Jogorvoslat esetén az eljárás a bíróság előtt folyik tovább és a bíróság döntésétől függően kerül sor további intézkedésre.
A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál. A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti (bekapcsolódás), és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A becsértékkel szemben annak közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A kifogás tehát az egyetlen lehetőség arra, hogy az ingatlan a valós piaci értékén kerülhessen árverezésre, ha úgy ítélik meg a felek, hogy az nem tükrözi a tényleges értéket.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap. A jogalkotó az eljárás legfontosabb vagyontárgyának értékmegállapítását – miután cél, hogy az a tényleges forgalmi viszonyokat tükrözzék – maga is problémásnak ítélhette, hiszen az eredeti szövegezést előbb a szakértő becsüs, később pedig igazságügyi szakértő bevonásának lehetőségével igyekezett biztosabbá tenni. ugyanis ma már lehetőséget biztosít bármelyik félnek arra, hogy kifejezett kérelemre – igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő – igazságügyi szakértő állapítsa meg szakvéleményében az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi szakértő szakvéleményének is tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a végrehajtási árverés szerint lakóingatlannak minősül-e. A törvény nem tesz különbséget lakó- és nem lakóingatlanok között a tekintetben, hogy az beköltözhető, vagy pedig lakott állapotban kerül értékesítése, így a bármely felépítménnyel bíró nem lakóingatlanok (például melléképület, üzlethelyiség, műhely, garázs, stb. )
Tehát 10 kV-ról 0, 4 kV-ra, azaz 400 V-ra történik a transzformáció az utcai oszloptrafókon, ennek arányában pedig megnövekszik az áramerősség. Előzmény: Sajka (83) 83 Háromfázisú, feltehetőleg 20 kV-os elosztóhálózati vezeték, teljesen általános. Mágneses indukció szempontjából jóval kisebb értékeket ad, mint például a lakóházakba belépő vezetékek a 400 kV-ra letranszformált feszültséggel (az áramerősség és a feszültség ugyanis fordítottan arányos). 120 kv távvezeték térkép 6. De persze egy fotóról, konkrét mérések nélkül nem lehet megmondani az értékeket, azok nagyon sok mindentől függenek és dinamikusan változnak. Mindenesetre ilyen fajta vezetékből rengeteg van, és eddig nem mutattak ki hozzájuk köthető szignifikáns negatív élettani hatást. Előzmény: deejaay (82) Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Tehát a konnektorodban a fázis az valamelyik szekunder tekercs kivezetése, a nullád pedig a trafó földelt csillagpontja. Az alállomás NAF/KÖF trafó KÖF oldalán ugyan van csillagpont, de ezt rendszerint nem földelik közvetlenül, hanem egy fojtón keresztül csatlakozik a földeléshez. Ennek többek között az az oka, hogy a földzárlati áramot korlátozzák. (Tipikus eset: nekimennek egy munkagéppel. ) Nagyfeszültségnél szintén nem visznek nullát, az a vezető egy sima földelés, villámvédelmi céllal. Előzmény: AntonVonP (106) AntonVonP 2021. 03. 20 106 A KÖF oszlopokon (10 kV vagy 20 kV hálózatokon) miért csak 3 vezeték van? Három fázis, de hol a nulla? A nagyfeszültségűeken meg azért van 7 vezeték, mert 3 fázis (mindegyik két "éren") plusz 1 föld? 2020. Litér 400/120 kV-os alállomás. 12. 15 105 Azt így képzeletből senki sem tudja megbecsülni, látni kell a helyszínt. Hívj fel egy műszakit, és kérd meg, hogy jöjjön ki, mondjon egy számot egy ötezresért. Előzmény: deejaay (104) deejaay 2020. 06 104 Üdv. Mennyibe kerülhet 20 kv középfeszültséget odébb helyezni?
Akkor tehát nincs mit tenni, megvan a kettős felfüggesztés. Előzmény: deejaay (93) 2020. 12 93 Szia. Nem nagyon értem mit irtál! A lényeg az hogy közel lenne a háztető a kábelhoz, ezért állítólag kettős felfüggesztést kell csináltatni az elművel. Miért is? Mert jelenleg 5 méter a védőtávolság, de állitolag ha megvan a kettős felfüggesztés akkor elég a 2, 5 méter távolság is! 120 kv távvezeték térkép free. Ez igaz? Előzmény: ötfelezős (87) 2020. 06 92 Hogy tartja közel a 20 kV-hoz az érintésmentes ceruzát? Érintős ceruza lesz abból, mikor áthúz... Igaz, rövid ideig, mert holtan esik le az oszlopról. Előzmény: Ikaruszki (89) 2020. 03 90 nem egyszerubb egy 27-es kulcsot odahajitani? ha elolvadt a levegoben, akkor folyik amper boven, van flukszus is, toltheto a kondenzator:) 2020. 29 88 ennek arányában pedig megnövekszik az áramerősség No de nyugodtan lehet a ház fölött lengő 22 kV-on jóval több áram, mint az utcai 400 V-oson, ha a 22 kV-os az egy gerinc, a 400-as meg 3 házat lát el... Előzmény: Sajka (84) 87 Honnan vetted az 5 métert?