Össznemzeti cél a segítségnyújtás. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a háborús területeken megélt élményeit osztotta meg, majd Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséértés a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár nyitotta meg a kiállítást. Úgy fogalmazott: elékezettnek látják az időt, hogy Magyarországon is megmutassuk, milyen fontos a kormányzati és össznemzeti célkitűzés, mely szerint a segítséget oda kell vinni, ahol a legnagyobb szükség van rá. – Az elmúlt napokban olyan összefogásnak lehettünk tanúi, amely még a legkeményebb szíveket is megindította – fogalmazott. Elmondta: szembesítenünk kell magunkat azzal, hogy a világ számos pontján a keresztényeknek ma is nap mint nap a fenyegetettséggel és az emberei gonoszsággal kell találkozniuk. - Ez a kiállítás tükör és felkiáltójel. Tükör, mert a magunk sorsát láthatjuk meg benne, és felkiáltójel, mert amit látunk, rémisztő – kezdete beszédét Kósa Lajos országgyűlési képviselő. Erdoğan tárt karokkal várja Putyin üldözött embereit és a pénzüket, sokuk már el is indult - Napi.hu. Arról is beszélt, hogy a kereszténység a legüldözöttebb világvallás a Földön, és a Közel-keleten is fenyeget annak veszélye, hogy emiatt megszűnik.
Recep Tayyip Erdoğan a NATO-csúcsot értékelve Erdoğan az amerikai-török kapcsolatok és a NATO legújabb fejleményei mellett az Oroszországgal szembeni szankciókat, valamint az országból távozó nyugati cégeket is megemlítette. De nem egészen abban a kontextusban, ahogy várták: miközben amerikai vállalatokat és vezető márkákat hívott Törökországba, felszólította a globális szankciókkal sújtott orosz üzletembereket, akiket "bizonyos tőkéscsoportoknak" nevezett, hogy telepítsék át létesítményeiket Törökországba. Az üldözött online banking. Kijelentette azt is az elnök, hogy "Törökország kizárólag az Oroszország elleni szankciókról szóló ENSZ-határozatokra támaszkodik, majd arról beszélt, hogy nem lehetséges számukra az Oroszországgal való kapcsolatok félretétele - írja a Nordicmonitor. A nyilatkozat török eredetije, amelyben Erdoğan orosz üzletembereket hívott Törökországba így szól: Ha csak a földgázt vesszük figyelembe, akkor annak körülbelül a felét ma Oroszországtól vásároljuk. Emellett Oroszországgal közösen építjük az Akkuyu atomerőművet.
wikipedia Roosewelt amerikai elnök követelte Sztálintól, hogy a Krím félszigetet bocsássa a nácik által üldözött zsidók rendelkezésére. Milovan Gyilasz Jugoszlávia ex alelnöke szerint Sztálin ezt meg is ígérte Rooseweltnek, de az amerikai elnök halála után erről az ígéretéről megfeledkezett. Sztálin utóda, Hruscsov már Jaltában is javasolta 1944-ben, hogy a Krím félsziget legyen Ukrajna része, de akkor ezt a javaslatot visszadobták. Hruscsov, aki maga is részben ukrán származású volt – írja Putyin portálja, az – amint megerősítette a hatalmát máris átadta a Krímet az ukránoknak 1954-ben. Deportálás A Krím lakosságának több mint egynegyedét tették ki a tatárok, akiket Sztálin rendeletére deportáltak mondván: együttműködhetnek a nácikkal! Csakis azok úszták meg a kitelepítést, akiknek a hozzátartozója a Vörös Hadseregben szolgált. A nácik is magukénak akarták a Krímet, melyet azután Roosewelt elnök a zsidó túlélőknek akart juttatni. Az Üldözött Teljes Film Magyarul – Az Üldözött (2014) Online Teljes Film Magyarul | A Most Wanted Man | Onlinefilmek.It. Végülis Hruscsov akarata győzött: a Krím Ukrajna része lett 1954-ben noha lakosságának csak a 10%-a volt ukrán – emlékeztet az Miért adta a Krímet Hruscsov az ukránoknak?
A katolikus uralkodó Az 1852-es császári körút után egy hónappal Ferenc József újabb két hetet töltött Magyarországon, ekkor egy Pest melletti hadgyakorlaton vett részt. Ezután csak négy évvel később tért vissza, 1856 augusztusában az esztergomi bazilika felszentelésére érkezett Othmar Rauscher bécsi érsek kíséretében. A dinasztia és a katolikus egyház viszonya mindig szoros volt, a császár a keresztény uralkodó szerepében jelent meg Esztergomban. Rauscher érsek jelenléte ugyanakkor felidézte azt a kísérletet, hogy a magyar hercegprímás alá tartozó egyháztartományt a bécsi érsek fennhatósága alá rendeljék, ami azonban – köszönhetően Scitovszky János hercegprímás aktív ellenállásának – nem valósult meg. I. Ferenc József 1855-ben, császári öltözetben. Forrás: A boldog férj és családapa Ferenc József 1857-ben töltött el ismét hosszabb időt Magyarországon. Az év tavaszán úgy vélte, hogy az országban a hangulat annyira rossz, vagyis forradalmi, mint 1848 óta még soha. Az aggasztó helyzet javulását, a magyarországi politika kimozdítását a holtpontról egy újabb császári látogatástól várták.
Ez azon diadalkapu a Nagyhíd utczának Dunára szóló nyílásán, (az "Angol királynő" és német színházépület között) mellyen által a partra kiszállott Felségek Pest város falai közé léptek. A tudósítás a Vasárnapi Ujság 1857. május 10-i számában. Ferenc József 1905-ben. Szerző: Koller Tanár Utódai. Forrás:
Az 1857-es miskolci fogadtatás. Forrás: Ferenc József és Erzsébet királyné 1897-ben, utoljára Budapesten. Fotó: Koller Károly. Forrás: Utazása végén laxenburgi kéziratában kifejtette, hogy nem kíván eltérni a korábban lefektetett alapelvektől, vagyis nem változtat a magyarországi igazgatás rendszerén. Mindez csalódottságot váltott ki Magyarországon, bécsi kormánykörökben pedig az, hogy a császári látogatás ezúttal sem érte el a kívánt hatást. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az új kormányzati rendszert Magyarországon nem lehet elfogadtatni. Forrás: Manhercz Orsolya: Ferenc József főherceg/császár/király Magyarországon, 1843–1867. A Pesti Hírlap ünnepi tudósítása az uralkodói látogatásról (részlet) BUDAPEST, 1857. május 4-én. Ő császári és királyi Felségeik fényes bevonulásáról körülményesen értesíteni siettünk olvasóinkat a Politikai Újdonságok utóbbi számában. A jelen sorok czélja, némi fogalmat nyújtani Budapestnek ez alkalommal tanúsított ünnepélyes külsejéről. A két testvér főváros, (Bécs és Budapest) festői fekvésénél fogva, mindenkor megható képet nyújt annak, ki felülről hajón érkezik a Duna gyönyörű völgyébe, mellyet az egyik oldalról ős Buda vára, más részről az ifjú Pest palotái környeznek.
Ferenc József és Erzsébet arcképévével. Forrás: A rendelet célja az volt, hogy fátylat borítson a múlt – 1848–1849 és az azt követő időszak – szomorú eseményeire, azonban ez megkésettnek bizonyult, és önmagában nem is volt elegendő a magyarországi hangulat megváltoztatásához, márpedig további jelentős intézkedések nem követték az amnesztiarendeletet. A tervezett program szerint a császár és császárné kisebb körutakat tettek volna az országban, azonban a kis főhercegnők megbetegedtek, és május végén Zsófia meg is halt Budán. A látogatást félbeszakították. A császárné személye elősegíthette volna a két fél közeledését, azonban a tragédia után ő nem tért vissza Magyarországra. Ferenc Józsefnek augusztusban és szeptemberben egyedül kellett befejeznie az "unalmas" utazást, amit kötelességtudóan meg is tett. A magyar lakosság nagy reményeket fűzött a császár személyes megjelenéséhez. A konzervatív főurak egy csoportja megpróbált átadni a császárnak egy – a szükséges politikai változásokat felsoroló – "hódolati feliratot", azonban Ferenc József nem volt hajlandó átvenni a dokumentumot.
A politikai helyzet és a közhangulat valóban nem volt ideális Magyarországon, az 1848 elbukása miatti gyászt fokozatosan felváltotta az elégedetlenség, ami nyilvánosan is kifejezésre jutott, például Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése néma demonstrációvá vált. Az 1857 május 10-i Vasárnapi Ujság így köszöntötte az uralkodót és feleségét. Az uralkodói családot köszöntő pesti díszkapu. Vasárnapi Ujság 1857. május 10. 1857-ben Ferenc József családapaként látogatott Magyarországra, felesége és gyermekei is elkísérték. A császári pár 1857. május 4-én érkezett Pest-Budára, ahol nagy tömeg, diadalkapuk és obeliszkek várták őket. A látogatást hosszas előkészület előzte meg, amelynek során megtervezték, hogy az uralkodó milyen gesztusokat tegyen a magyarok felé. Ezek közé tartozott a császári látogatás kezdetén meghirdetett amnesztia, ami azokra vonatkozott, "kik a felségárulás, felkelés vagy lázadás bűntényei miatt" börtönben voltak, vagy eljárás alatt álltak. Az 1857-es uralkodói látogatás emlékére készített emlékérem.
A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a "fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője,,... A múlt halhatatlan szerelmei A szerelem sokszor nem olyan felhőtlen és nem is olyan mézédes, mint ahogy az kívülről látszik. Olykor viharos érzelmekkel teli, amit csak azok ketten éreznek, akikben e szenvedély hevesen tombol. A történelem legismertebb szerelmespárjai közül pedig mindig találunk olyanokat, akikre ma is csak párban gondol mindenki. Kínzó diétája miatt Sisi derékbősége csupán ötven centiméter volt Földig érő, gesztenyebarna haja és karcsú alakja Sisi védjegyévé vált. Ausztria császárnéja, valamint Magyarország és Csehország királynéja rendkívüli jelenségeként a 19. század és az utókor köztudatába.